Festetics család

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Festetics család címere

A tolnai gróf illetve herceg Festetics család régi magyar nemesi család, szláv eredettel. Egyes okiratokban Festetich alakban szerepel, de Ferstecsics formával is találkozhatunk.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Horvátországi, mégpedig turopoljei származású család. Első ismeretes őse János a 16. század végén említtetik. A család II. Mátyástól kapott nemesi címerlevelet. Magyarországon először Festetics Pál telepedett le a 17. század közepén, aki 1634-től halálig, 1640-ig gróf németújvári Batthyány Ádám németújvári tiszttartója volt. Családnevét Fersteticsként (esetleg Ferszetics, Firstatics) írták le. Előnevét a Tolna vármegye-i Tolnáról vette, mégpedig úgy, hogy feleségül vette tolnai Bornemissza Erzsébetet, s vele kapta a tolnai birtokot is. Fia, szintén Pál (1639/1640–1720) dunántúli vicegenerális volt a család vagyonának megalapozója. Leszármazottai a későbbi időkben mind grófi rangot nyertek, 1766-ban, 1772-ben, 1857-ben és 1874-ben. Sőt, Festetics Tasziló 1911-ben magyar hercegi rangot is kapott főméltóságú címmel. A családnak két főága és több alága létezik. Jelenleg Ausztriában élnek.

Festetics XI. Pál (*1968) a Festetics család legifjabb ágának jelenlegi feje. Édesapja Festetics Antal, édesanyja Gertrud Steindl, két leánytestvére van. Idős édesapja után jelenleg ő vezeti a család ügyeit. Bécsben él.

A déghi ág képviselői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az eddig ismert családfa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ferstecsics Lukács, (+1637. október 10. előtt); neje: Szakmárdy Katalin

Jelentősebb családtagok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres birtokaik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]