Festetics Sándor
| gróf Festetics Sándor | ||||
 |
||||
| honvédelmi miniszter | ||||
| Hivatali idő 1918. december 29. – 1919. január 19. |
||||
| Elődje | Bartha Albert | |||
| Utódja | Böhm Vilmos | |||
| Született | Dég, 1882. május 31. |
|||
| Elhunyt | Balatonrendes, 1956. szeptember 12. (74 évesen) |
|||
| Házastársa | gróf Károlyi Júlia | |||
| Pártja | • Egységes Párt • Nemzeti Egység Pártja • Magyar Nemzeti Szocialista Párt |
|||
Tolnai gróf Festetics Sándor Ágost Dénes (Dég, 1882. május 31. – Balatonrendes, 1956. szeptember 12.) politikus, hadügyminiszter; hitbizományi nagybirtokos, gróf Károlyi Mihály sógora.[1]
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Ifjúsága [szerkesztés]
Festetics Andor[2] és Pejacsevich Lenke grófnő[3] fia. Jogi tanulmányokat folytatott, majd a diplomáciai vizsga letétele után[4] Európa több államában teljesített diplomáciai szolgálatot, követségi attasé (1913-1917).[1] Az első világháború alatt a cs. és kir. 19. huszárezred tisztje volt. A leszereléséig századosi rendfokozatot ért el, később őrnaggyá lépett elő.
Politikai pályája [szerkesztés]
A főrendiház örökös tagja volt [forrás?]. 1918. december 29-én került a Honvédelmi Minisztérium élére. Legfontosabb feladatának tekintette, hogy a hadseregben és a politikai életben egyaránt gátat vessen a forradalmi, baloldali mozgalmak erősödésének. Folytatni igyekezett a Bartha Albert által megkezdett intézkedéseket a hadsereg fegyelmének, a vezetés tekintélyének megszilárdítására, a szocialista forradalmi befolyás csökkentésére. Kísérletet tett, hogy karhatalmi alakulatok, tiszti századok létrehozásával az ellenforradalmi törekvések számára megbízható fegyveres támaszt teremtsen. 1919. január 7-re akciót készített elő a kommunista vezetők letartóztatására és a forradalmi irányítás alatt álló csapatok lefegyverzésére. A terv azonban kiszivárgott és ezáltal a baloldal éles támadásának középpontjába került. Bár Károlyi Festeticset menteni igyekezett, az országos politikai helyzetnek alakulása folytán, a jelentős balratolódással járó január 19-i kormányátalakításkor a hadügyminiszteri tárcától megválni kényszerült.
Festetics Sándor a későbbiek során a magyarországi nemzeti szocialista mozgalom megalapítójaként tette nevét emlékezetessé. 1931-től az enyingi választókerület országgyűlési képviselője az Egységes Párt (EP) színeiben. Az EP Nemzeti Egység Pártjává szervezését követően kilépett a pártból. 1933-1938 között a Magyar Nemzeti Szocialista Párt vezetője lett, 1935-ben már ennek a pártnak a programjával került a parlamentbe.[4] „Mezőföld” c. hetilapjában nemzetiszocialista propagandát fejtett ki. Hívei 1938 után Szálasi Ferenchez csatlakoztak.[2]
A második világháború után a népbíróság 5 év fegyházra ítélte, 1949-ben kiszabadult és internálták, így csak 1953-ban került szabadlábra.
Családja [szerkesztés]
Károlyi Mihály nővérét, gróf Károlyi Júliát vette feleségül. Négy gyermekük született:[5]
- Erzsébet (?–1909)
- Miklós Sándor Mária Leó Nándor (1912–1971)
- Mária József Ernő (1915–)
- Izabella Mária Paula Zsuzsanna (1921–)
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b Bölöny József–Hubai László: Magyarország kormányai 1848-2004. 5. bőv. és jav. kiad., Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004. 320. p.
- ^ a b mek.iif.hu URL hozzáférés – 2009. március 20.
- ↑ Almanach 1887., Főrendiház
- ^ a b Ács T. et al.: Honvédelmi miniszterek. 1848–1994. Zrínyi Kiadó, Budapest, 1994. 68-69. p.
- ↑ geocities.com, a tolnai Festetics-család. URL hozzáférés – 2009. március 20.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Irodalom [szerkesztés]
- Lackó Miklós: Nyilasok, nemzeti szocialisták. Bp. 1966.
| Elődje: Bartha Albert |
|
Utódja: Böhm Vilmos |
