Bartha Károly (katona)
| Bartha Károly | |
| vitéz Bartha Károly Berlinben (középen) Wilhelm Canaris és Edmund von Glaise-Horstenau társaságában | |
| Született | Budapest, 1884. június 18. |
| Elhunyt | Linz, 1964. november 22. |
| Nemzetisége | |
| Szolgálati ideje | 1904–1945 |
| Rendfokozata | vezérezredes |
| Egysége | Vörös Hadsereg, Nemzeti Hadsereg |
| Csatái | Első világháború, 1919-es magyar–román háború, Második világháború |
| Civilben | vasútépítő mérnök |
Vitéz dálnokfalvi Bartha Károly (Budapest, 1884. június 18. – Linz, 1964. november 22.) magyar katona, honvédelmi miniszter.
Tartalomjegyzék |
Életrajza [szerkesztés]
1904-ben végzett a mödlingi műszaki katonai akadémián. Az első világháború idején magasabb parancsnoki tisztségeket töltött be Budapesten és Triesztben. 1919-ben a Vörös Hadsereg soraiban harcolt előbb a csehek, majd a románok ellen. A Tanácsköztársaság bukása után a Nemzeti Hadseregbe lépett be, ahol 1920-ban alezredesi rangot kapott. 1936-tól a Honvédelmi Minisztériumban volt katonai csoportfőnök, majd 1938-ban táborszernagy lett. Ugyanebben az évben honvédelmi miniszter lett az Imrédy-kormányban. Ezt a tisztségét a Bárdossy-kormányban is megőrizte. 1941-ben vezérezredesi rangot kapott.
Honvédelmi miniszterként [szerkesztés]
Mandátuma idején történtek a Bécsi döntések, a Bácska és a Muravidék megszállása, valamint Kassa bombázása, amiért 1941. június 26-án Magyarország belépett a második világháborúba. Szintén mandátuma idején történt a délvidéki razzia, melynek során az általa és Szombathelyi Ferenc vezérkari főnök által kirendelt Feketehalmy-Czeydner Ferenc által irányított honvédi és csendőri alakulatok - jelentősen túllépve hatáskörüket lebonyolították az Újvidéki vérengzést.
1942. szeptember 24-én Horthy kormányzó lemondatta. Ennek kiváltóoka a túlzott és a Kállay-kormány irányvonalával össze nem egyeztethető németbarátsága, a németek által igényelt biztosító hadosztályok kiküldésének túlontúl készséges támogatása, a miniszterelnök bizalmas tájékoztatásának a német követtel való közlése és a magyar hadiipari tevékenység német ellenőrzése körüli vitában a kormány kompromittálása volt.[1] Bartha Károlyt ezt követően nyugdíjazták.
Nyugdíjaztatása után [szerkesztés]
Bartha Károly nyugdíjaztatása után nem vállalt sem politikai, sem katonai szerepet. A háború után a népbírósággal együtt működő Katonai Bíróság lefokozta és elcsapta a honvédségtől, ugyanis őt tekintették egyik felelősének, hogy Magyarország belépett a II. világháborúba. A kommunista hatalomátvételt követően állandóan figyelemmel tartották, zaklatták, emiatt az 1950-es években nyugatra emigrált, Venezuelában telepedett le, ahol vasútépítő mérnökként dolgozott. 1964-ben, egy európai látogatása után hunyt el az ausztriai Linzben.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Dombrády Lóránd. Hadsereg és Politika Magyarországon 1938-1944 (magyar nyelven). Kossuth Könyvkiadó, 290. o (1986)
Forrás [szerkesztés]
Rövid életrajza a Vitézi Rend honlapján
- Dombrády Lóránd. Hadsereg és Politika Magyarországon 1938-1944 (magyar nyelven). Kossuth Könyvkiadó (1986)
| Elődje: Rátz Jenő |
|
Utódja: Vitéz nagybaczoni Nagy Vilmos |

