Bartha Károly (katona)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bartha Károly
Bundesarchiv Bild 183-B00407, Berlin, Canaris, Vitez Bartha, v. Glaise-Horstenau.jpg
vitéz Bartha Károly Berlinben (középen) Wilhelm Canaris és Edmund von Glaise-Horstenau társaságában
Született
1884. június 18.
Budapest,
Elhunyt
1964. november 22. (80 évesen)
Linz,
Nemzetisége Flag of Hungary.svg magyar
Szolgálati ideje 1904–1945
Rendfokozata vezérezredes
Egysége Vörös Hadsereg, Nemzeti Hadsereg
Csatái Első világháború, 1919-es magyar–román háború, Második világháború
Civilben vasútépítő mérnök

Vitéz dálnokfalvi Bartha Károly (Budapest, 1884. június 18.Linz, 1964. november 22.) magyar katona, honvédelmi miniszter.

Életrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1904-ben végzett a mödlingi műszaki katonai akadémián. Az első világháború idején magasabb parancsnoki tisztségeket töltött be Budapesten és Triesztben. 1919-ben a Vörös Hadsereg soraiban harcolt előbb a csehek, majd a románok ellen. A Tanácsköztársaság bukása után a Nemzeti Hadseregbe lépett be, ahol 1920-ban alezredesi rangot kapott. 1936-tól a Honvédelmi Minisztériumban volt katonai csoportfőnök, majd 1938-ban táborszernagy lett. Ugyanebben az évben honvédelmi miniszter lett az Imrédy-kormányban. Ezt a tisztségét a Bárdossy-kormányban is megőrizte. 1941-ben vezérezredesi rangot kapott.

Honvédelmi miniszterként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mandátuma idején történtek a Bécsi döntések, a Bácska és a Muravidék megszállása, valamint Kassa bombázása, amiért 1941. június 26-án Magyarország belépett a második világháborúba. Szintén mandátuma idején történt a délvidéki razzia, melynek során az általa és Szombathelyi Ferenc vezérkari főnök által kirendelt Feketehalmy-Czeydner Ferenc által irányított honvédi és csendőri alakulatok - jelentősen túllépve hatáskörüket lemészároltak több mint 3000 bácskai - főként szerb - polgári lakost.

1942. szeptember 24-én Horthy kormányzó lemondatta. Ennek kiváltóoka a túlzott és a Kállay-kormány irányvonalával össze nem egyeztethető németbarátsága, a németek által igényelt biztosító hadosztályok kiküldésének túlontúl készséges támogatása, a miniszterelnök bizalmas tájékoztatásának a német követtel való közlése és a magyar hadiipari tevékenység német ellenőrzése körüli vitában a kormány kompromittálása volt.[1] Bartha Károlyt ezt követően nyugdíjazták.

Nyugdíjaztatása után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bartha Károly nyugdíjaztatása után nem vállalt sem politikai, sem katonai szerepet. A háború után a népbírósággal együtt működő Katonai Bíróság lefokozta és elcsapta a honvédségtől, ugyanis őt tekintették egyik felelősének, hogy Magyarország belépett a II. világháborúba. A kommunista hatalomátvételt követően állandóan figyelemmel tartották, zaklatták, emiatt az 1950-es években nyugatra emigrált, Venezuelában telepedett le, ahol vasútépítő mérnökként dolgozott. 1964-ben, egy európai látogatása után hunyt el az ausztriai Linzben.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Dombrády Lóránd. Hadsereg és Politika Magyarországon 1938-1944 (magyar nyelven). Kossuth Könyvkiadó, 290. o (1986) 

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Elődje:
Rátz Jenő
Honvédelmi miniszter
1938. november 15.1942. szeptember 24.
Insignia Hungary Army shield v2.svg
Utódja:
Vitéz nagybaczoni Nagy Vilmos