Fejérváry Géza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
báró Fejérváry Géza
Fejérváry Géza báró.jpg
1906-os fénykép
A Magyar Királyság 15. miniszterelnöke
Hivatali idő
1905. június 18.1906. április 8.
Előd Tisza István
Utód Wekerle Sándor
A Magyar Királyság ideiglenes pénzügyminisztere
Hivatali idő
1905. június 18.1906. március 6.
Előd Lukács László
Utód Hegedűs Ferenc
A király személye körüli miniszter
Hivatali idő
1905. június 18.1906. április 8.
Előd Khuen-Héderváry Károly
Utód Zichy Aladár
A Magyar Királyság honvédelmi minisztere
Hivatali idő
1884. október 28.1903. június 27.
Előd Orczy Béla
Utód Kolossváry Dezső
A király személye körüli miniszter (hadügyminiszterként, ideiglenesen)
Hivatali idő
1895. január 15.1895. január 18.
Előd ifj. Andrássy Gyula
Utód Jósika Sámuel
A király személye körüli miniszter (hadügyminiszterként, ideiglenesen)
Hivatali idő
1892. október 24.1892. november 19.
Előd Szőgyény-Marich László
Utód Tisza Lajos

Született 1833. március 15.
Josefstadt
Elhunyt 1914. április 25. (81 évesen)
Bécs
Párt pártonkívüli
Választókerület Budapest I. kerülete
(1886-1892)
Temesvár
(1896-1901)

Foglalkozás katona, politikus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fejérváry Géza témájú médiaállományokat.

Komlóskeresztesi báró Fejérváry Géza (Josefstadt, Csehország, 1833. március 15.Bécs, 1914. április 25.[1]) magyar nemes, katonatiszt és politikus, 1884 és 1903 között hadügyminiszter, 19051906 között Magyarország miniszterelnöke.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fejérváry József és Paulich Antónia gyermekeként született. Feleségül vette üszöghi és mosgói Biedermann Saroltát,[1] több gyermekük is született:

  • Gizella (1863. október 22. - 1943. január 5.), férje: báró Gerliczy Ferenc (1859-1914)
  • Imre (1866. február 20. - 1952. december 5.), Baranya vármegye és Pécs város főispánja, felesége: Szilassy Laura Paulina Erzsébet (1874-1929), az ő fiuk volt Fejérváry Géza Gyula herpetólógus[1]
  • Olga (1867. - 1933.), férje: gróf Burián István (1855-1922) közös pénzügyminiszter
  • Irma (1869. május 10. - 1950. augusztus 3.), férje: gróf Kornis Károly (1869-1918)
  • Emília (1871. február 3. - 1901. december 13.), férje: Friedrich von Thurn-Valsassina-Como-Vercelli gróf (1836-?)

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bécsújhelyi katonai akadémián végzett. 1851-től hadnagy. 1859-ben mint vezérkari kapitány részt vett a solferinói ütközetben. 1862-ben osztrák, 1875-ben magyar bárói rangot kapott. 1864-ben újból a harctéren küzdött, ezúttal a dánok ellen harcolt a schleswig-holsteini háborúban. 1865-től őrnagy és Ferenc József szárnysegédje. Részt vett az 1866-os porosz háborúban. 1868-ban alezredes a monarchia hadseregében, majd a honvédségbe megy át. Itt államtitkár, 1884. október 28-ától 1903. június 27-éig honvédelmi miniszter, majd az uralkodó testőrségének kapitánya.

1886-ban Budapest I. kerülete juttatta a parlamentbe egy időközi választáson, amit az 1887-es választásokon megismételt. Az 1892-es választásokon szintén képviselői mandátumot nyert, amit azonban az ellenzék megtámadott, mire arról lemondott és az alsóházból átült az érdemei elismeréséül még korábban kapott felsőházi székébe. A soros, 1896-os választásokon aztán újból indult, ezúttal Temesváron, amit megnyert, így újra a képviselőház tagja lett. 1900-ban súlyosan megbetegedett, amiből szerencsésen felgyógyult, de az 1901-es választásokon nem indult, helyette újra a felsőházban foglalta el székét, melynek haláláig tagja maradt.

Magyarországon ő kapta a legtöbb kitüntetést az uralkodótól.

Miniszterelnöksége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miután Tisza István addig példátlanul erőszakos politizálási módszerei „Szövetkezett Ellenzék” néven egységfrontba tömörítették a „48-as” (a kiegyezést különböző mértékben, de elutasító) parlamenti ellenzéket, ami meg is nyerte az 1905-ös választásokat, a király felségjogaival élve az eredmény negligálásával előbb meghagyta Tiszát és minisztereit ügyvezető kabinetnek, majd 1905. június 18-án Fejérváryt nevezte ki miniszterelnökké. A döntés súlyos belpolitikai válságba sodorta a Magyar Királyságot. A Szövetkezett Ellenzék pártjai élesen támadták Fejérváry ún. „darabont” kormányát, azt alkotmányellenesnek nevezve, illetve választóikat adó- és újoncmegtagadásra szólították fel. Az ilyetén módon megszervezett „nemzeti ellenállás” teljesen lebénította a kabinetet.

Egyebek mellett (a „vörös péntek” hatására, ahol a szociáldemokraták százezres tüntetést szerveztek az általános és titkos választójog azonnali bevezetését követelve) Fejérváryék még az általános választójog bevezetését is kilátásba helyezték a koalíció és a közvélemény megpuhítására, de mind ez, mind más próbálkozásaik rendre elbuktak. Miután a koalícióba tömörült pártok vezetősége a háttértárgyalások során fokozatosan feladta követeléseit, az ő közvetítésével létrejött a megegyezés köztük és az uralkodó között. Ezt követően 1906. április 8-án kormányával együtt lemondott, helyét Wekerle Sándor, a koalíció miniszterelnök-jelöltje vette át, valamint kiírták az 1906-os választásokat.

Későbbi pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lemondása után ismét elfoglalta a királyi darabont-testőrség kapitányi állását. Haláláig aktív maradt a felsőházban; 81 éves korában Bécsben érte a halál.

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pécsett laktanyát és utcát neveztek el róla (1885-1946).[1]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d Pécs Lexikon  I. (A–M). főszerkesztő Romváry Ferenc, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010, Pécs. 221. o. ISBN 978-963-06-7919-0

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Izsák-Pölöskei-Romsics-Szerencsés-Urbán: Magyarország miniszterelnökei. Budapest, Cégér, 1993. ISBN 963 810702 2
  • Életrajza az 1910-1918-as országgyűlés almanachjában

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fejérváry Géza témájú médiaállományokat.
Elődje:
Tisza István
Magyarország miniszterelnöke
1905–1906
A magyar miniszterelnöki pecsét 1848-ból
Utódja:
Wekerle Sándor
Elődje:
Báró Orczy Béla
Honvédelmi miniszter
1884. október 28.1903. június 27.
Insignia Hungary Army shield v2.svg
Utódja:
Kolossváry Dezső
Elődje:
Lukács László
Magyarország pénzügyminisztere
19051906
Utódja:
Hegedűs Ferenc