Teleszky János
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
Teleszky János (Nagyvárad, 1868. szeptember 15. – Budapest, 1939. június 13.) pénzügyi szakember, politikus, pénzügyminiszter, az MTA tagja.
Élete [szerkesztés]
Édesapja Teleszky István jogtudós, pénzügyminiszteri államtitkár volt. Jogi tanulmányait előbb a nagyváradi jogakadémián, majd a budapesti egyetemen végezte. 1889-ben lépett a Pénzügyminisztérium szolgálatába. 1903-ban a költségvetési és zárszámadási osztály főnöke, 1909-ben miniszteri tanácsos lett. 1911-ben államtitkárrá, 1912. április 22-én a Lukács-kormány pénzügyminiszterévé, s egyben valóságos belső titkos tanácsossá nevezték ki. Miniszteri tisztséget 1917. január 15-éig, Tisza István kabinetjének átszervezéséig töltötte be. 1922–1924-ben az Országos Pénzügyi Tanács elnöki pozícióját viselte. Elnöke volt még az Első Magyar Általános Biztosító Társaságnak és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt.-nek, valamint több iparvállalatnak, gazdasági érdekképviseleti szervnek volt vezető tagja. Nyugállományba helyezését követően széles körű gazdasági tevékenységet fejtett ki, 1939-ben bekövetkezett haláláig. 1930-ban az MTA igazgató tagjául választotta.
Munkássága [szerkesztés]
A nevéhez fűződik a nyugdíjtörvény megalkotása és a Pénzintézeti Központ létrehozása. A Bethlehen István nevével fémjelzett korszakban döntő szerepet játszott a pénzügyi törvények előkészítésében.
| Elődje: Lukács László |
|
Utódja: Gratz Gusztáv |
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. Online elérés
