Buza Barna
| Buza Barna | |
 |
|
| Magyarország földművelésügyi minisztere | |
| Hivatali idő 1918. október 31. – 1919. március 21. |
|
| Előd | Serényi Béla |
| Utód | Csizmadia Sándor |
| Magyarország igazságügy-minisztere (ideiglenesen, csupán öt napig) |
|
| Hivatali idő 1918. október 31. – 1918. november 3. |
|
| Előd | Tőry Gusztáv |
| Utód | Berinkey Dénes |
|
|
|
| Született | Tolcsva 1873. január 1. |
| Elhunyt | Budapest 1944. május 2. (71 évesen) |
| Párt | Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt (kb. 1889/1890-1916) „Károlyi-párt” (1916-1919) |
| Választókerület | Sátoraljaújhely (1905-1910) |
|
|
|
| Foglalkozás | ügyvéd, politikus |
Buza Barna (Tolcsva, 1873. január 1. – Budapest, 1944. május 2.) magyar politikus, miniszter, ügyvéd.
Életpályája [szerkesztés]
1897-től a felsőmagyarországi Hírlap szerkesztője volt. 1906-tól a Budapest, 1908-tól a Magyarország című lap újságírójaként működött. Az 1905-ös választásokon a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt színeiben indult és nyert Sátoraljaújhelyen. A Kúria ekkor megsemmisítette mandátumát és új választást rendelt el, azonban az új választást is megnyerte, ezúttal már vita nélkül. Az 1906-os választásokon sikerült újráznia, 1910-ben azonban már nem. Több választáson nem indult.
1914-ben elkísérte Károlyi Mihályt amerikai körútjára. Mikor Károlyi 1916-ban kilépett a Függetlenségi Pártból és saját pártot alapított (lásd: „Károlyi-párt”) ő is követte.
1918. október 24-én a Magyar Nemzeti Tanács tagja lett. Az őszirózsás forradalom győzelmét követően, 1918. október 31-től 1919. március 21-ig a Károlyi Mihály-kormány és a Berinkey-kormány földművelésügyi minisztere, Károlyi földreform-elképzeléseinek képviselője. Elkészítette a földosztásról szóló úgynevezett "néptörvény"-t (1919: 36. tc.), amely szerint az 500 holdon felüli nagy- és a 200 holdon felüli egyházi birtokokat részes térítés ellenében kisajátították, s főként 5-20 holdas családi birtokokként kiparcellázták volna.
A Károlyi-kabinetben az igazságügy-minisztérium ideiglenes vezetésével is megbízták (alig öt napig, 1918. október 31-től november 3-ig). Ezalatt a pár nap alatt igazságügy-miniszteri tisztségében összesen 2 millió koronát utalt ki a Területvédő Liga megalakítására.
A csehszlovák és a román katonai agresszió végül a Berinkey-kormány politikai bukását hozta, amivel a kommunisták átvették a hatalmat és 1919. március 21-én kikiáltották a Magyarországi Tanácsköztársaságot. Ezzel Buza miniszteri és politikai karrierje is befejeződött, a közélettől ezután visszavonult.
A Tanácsköztársaság megdöntése után antibolsevista, revizionista munkákat írt, 1921-től a fővárosban ügyvédi gyakorlatot folytatott. Számos verse és más szépirodalmi munkája jelent meg, főként Krónikás álnéven.
Művei [szerkesztés]
- A magyarság jövője (Budapest, 1918)
- Magyarország igaza (Budapest, 1919)
- Öt év multán. A Károlyi korszak előzményei (Budapest, 1923)
Források [szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon IV.: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X Online hozzáférés
- Életrajza az 1906-1910-es országgyűlés Magyar Tudósító-féle almanachjában
- Életrajza az 1906-1910-es országgyűlés Sturm-féle almanachjában
