Kupa Mihály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kupa Mihály
Kupa Mihály a Szárszó 1993 Konferencián
Kupa Mihály a Szárszó 1993 Konferencián
A Magyar Köztársaság 2. pénzügyminisztere
Hivatali idő
1990. december 20.1993. február 11.
Előd Rabár Ferenc
Utód Szabó Iván
Született 1941. április 3. (74 éves)
Budapest
Párt MDF, Centrum Párt

Foglalkozás politikus, közgazdász

Kupa Mihály (Budapest, 1941. április 3. –) magyar közgazdász, politikus, volt pénzügyminiszter.

Fiatalkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1958-ban összeesküvés vádjával 10 hónapi börtönbüntetésre ítélték. 1959-ben a Chinoin segédmunkása, majd szakmunkása. 1965-ben a Mikrobiológiai Laboratórium kísérleti üzemének vezetője lett. 1964-ben, munka mellett kezdett el tanulni a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, ahol 1969-ben végzett.

Közgazdászi pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Diplomájának megszerzése után a Fővárosi Statisztikai Hivatal főelőadója, majd csoportvezetője lett. 1971-ben átment a Központi Statisztikai Hivatalhoz, ahol főelőadóként kezdett dolgozni. 1975-ben rövid ideig a Felsőoktatási Kutatóközpont tudományos munkatársa volt. Ugyanebben az évben doktorált. Később a Pénzügykutató Intézet tudományos főmunkatársaként dolgozott 1984-ig. Ezalatt 1980-tól két évig az intézet osztályvezetője, majd 1984-ig igazgatóhelyettese volt. Ezután rövid időre Angolába utazott, tanácsadói megbízással.

Hazatérése után a Pénzügyminisztérium pénzügypolitikai főosztályvezetője lett, majd 1987 és 1988 között a lakossági adók főosztályát vezette. Ezután került az Adóreform Titkársághoz, melynek vezetőjévé nevezték ki, majd 1989-ben a Költségvetési Reformbizottság titkárságát vezette. 1990-ben rövid időre a DRT Hungary Kft. budapesti ügyvezetőjeként dolgozott.

Politikai pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1990-ben, Rabár Ferenc akkori pénzügyminiszter lemondása után Antall József miniszterelnök behívta kormányába Rabár utódjának. Miután Németh Miklós 1991-ben lemondott Szerencsen szerzett egyéni mandátumáról, az emiatt kiírt időközi választást Kupa nyerte független jelöltként. Megválasztása után a Magyar Demokrata Fórum frakciójához csatlakozott.

Pénzügyminisztersége alatt a kormány gazdasági kabinetjének volt a vezetője, ill. 1992 és 1993 között az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank kormányzótanácsának alelnökeként is dolgozott, valamint a Világbank és az IMF Közgyűlésének elnökeként is tevékenykedett.

1993-ban távozott a Pénzügyminisztériumtól, ekkor kilépett az MDF-frakcióból is, a ciklus végéig független képviselőként dolgozott. 1994-ben független országgyűlési képviselő-jelölt volt, de mandátumot nem szerzett. 1996-ban a Magyar Piacszövetség elnökévé választották.

Az 1998-as országgyűlési választáson sikeresen indult Szerencsen független képviselő-jelöltként, így egyetlen független képviselőként kezdte meg az országgyűlési ciklust. Ekkor lemondott a Piacszövetségben betöltött elnöki pozíciójáról.

2001-ben megalapította a Harmadik Oldal Magyarországért Mozgalmat, melynek tiszteletbeli elnökévé választották. A mozgalom és több más párt együttműködéséből alakult Centrum Párt alapító elnökévé választották. A 2002-es országgyűlési választáson a párt országos listáját vezette. Mivel a párt nem érte el az 5%-os küszöböt, mandátumot nem szerzett. Egyéni választókerületében a második forduló előtt visszalépett.

2004-ben lemondott pártelnöki posztjáról, de pár hónappal később újra elfoglalta azt. 2007-ben végleg távozott az elnöki székből.

Több vállalat igazgatóságának, ill. felügyelő-bizottságának tagja volt.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nős, második házasságában él. Négy gyermek (egy fiú, három lány) édesapja.

Díjai, elismerései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Elődje:
Rabár Ferenc
Magyarország pénzügyminisztere
1990-1993
Utódja:
Szabó Iván