Simonyi-Semadam Sándor

Simonyi-Semadam Sándor
Simonyi-Semadam Sándor (protokollkép)
A Második Magyar Királyság 3. miniszterelnöke
Hivatali idő 1920. március 15. – 1920. július 19.
Előd	Huszár Károly
Utód	Teleki Pál
Született	Csesznek 1864. március 23.
Elhunyt	Budapest 1946. június 4. (82 évesen)
Párt	Katolikus Néppárt (1901–1918) Keresztényszociális Néppárt (1918-1919) Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (1919–1921) Országos Kisgazdapárt (1921-1922)
Választókerület	Németújvár
Házastárs	Kovács Szidónia
Foglalkozás	ügyvéd

Simonyi Semadam Sándor sírja Budapesten. Farkasréti temető: Hv27-1-58.

Simonyi-Semadam Sándor (Csesznek, 1864. március 23. – Budapest, 1946. június 4.) ügyvéd, politikus, Magyarország miniszterelnöke 1920. március 15. – 1920. július 19. között. Nagy műveltségű és széles látókörű ember volt. Tagja volt a Magyar-Japán társaságnak és kutatta a keleti nyelveket.

Élete

1864. március 23-án Cseszneken született. Jogásznak tanult Budapesten és Németországban, továbbá Észak-Amerikában St. Louisban jogot és közgazdaságtant hallgatott. A jogi doktori oklevél megszerzése után ügyvédi vizsgát tett, és ügyvédi irodát nyitott. Az ügyvédi munkája mellett rendszeresen publikált politikai, közgazdasági és jogi tárgyú cikkeket. Írásai megjelentek a Hazánkban, az Alkotmányban a Jogtudományi Közlönyben és a Szövetkezésben. Nagy műveltségű és széles látókörű ember volt. Sokat utazott, Európa nagy részét bejárta, de eljutott Afrikába, Amerikába és Ázsiába is. A keleti nyelvek kutatatásával is foglalkozott.

Felesége Kovács Szidónia volt és idősebb lányát Erzsébetet (1892-1975) Mayer Miksa a Ganz-gyár mérnöke, Kandó Kálmán munkatársa vette el. Margit lányát (1893-1977) Mayer Miksa testvére, Mayer Géza bírósági elnök vette el. Sándor fia az első világháború után olasz hadifogságban halt meg. 1901-ben néppárti politikusként került bele a politikai életbe. A Tanácsköztársaság bukását követően ívelt fel rövid ideig tartó politikai pályafutása. Magyarország miniszterelnöke volt 1920. március 15. és július 19. között. Lemondását követően visszatért az ügyvédi pályához. Budapesten halt meg 1946. június 4-én.

Politikai pályafutása

Politikai pályafutása Németújváron kezdődött, amikor 1901-ben néppárti politikusként országgyűlési képviselővé választották. Az őszirózsás forradalomat követően a Károlyi-kormány alatt visszavonult a politikai élettől. A Tanácsköztársaság idején ellenforradalmi tevékenység vádjával letartóztatták és túszként fogva tartották. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának megalakulását követően a párt vezetőjeként tért vissza a politikai életbe. 1920-ban nemzetgyűlési képviselőnek választották, és február 18-án a nemzetgyűlés első alelnöke lett.

Simonyi meglehetősen zavaros időszakban, az első világháború utáni időben töltött be állami vezetői tisztségeket. 1920. március 15. - 1920. július 19. között Magyarország miniszterelnöke volt. A miniszterelnöki poszton kívül, amelyre Horthy Miklós, Magyarország kormányzója nevezte ki ideiglenesen belügy- és külügyminiszter is volt. A megbízást a tiszántúli valasztásokig fogadta el. Az ő kormánya kényszerült a súlyos következményekkel járó trianoni békeszerződés aláírására. A szerződés aláírása (amelyre előtte egyetlen kormányfő sem vállalkozott) és a tiszántúli választások után lemondott. Lemondását követően 1921 tavaszán, az első királypuccs után még belépett az Országos Kisgazda- és Földműves Pártba, de 1922-től már nem vállalt további politikai szerepet.

Tagságai

A Magyar-Japán társaság tagja volt és azon fáradozott, hogy egyre több kulturális kapcsolat épüljön ki Japán és Magyarország között. 1922-1924 között a négytagú Országos Pénzügyi Tanács tagja és 1932-1945 között a Magyar Jelzálog Hitelbank kormánybiztosa volt. 1936-ban Horthy Miklós kormányzó titkos tanácsossá nevezte ki.

Kormányának tagjai

• Simonyi-Semadam Sándor: miniszterelnök, külügy- és belügyminiszter április 19-ig
• Benárd Ágost: népjóléti és munkaügyi miniszter
• Bleyer Jakab: a nemzetiségi kisebbségek tárca nélküli minisztere
• Dömötör Mihály: belügyminiszter
• Emich Gusztáv : kereskedelemügyi miniszter
• Ferdinandy Gyula: igazságügyminiszter
• Haller István: vallás- és közoktatásügyi miniszter
• Korányi Frigyes: pénzügyminiszter
• Rubinek Gyula: földművelésügyi miniszter
• Soós Károly: honvédelmi miniszter
• Nagyatádi Szabó István: közélelmezésügyi tárca nélküli miniszter
• Sokorópátkai Szabó István: tárca nélküli kisgazda miniszter
• Teleki Pál: külügyminiszter

Források

• Simonyi-Semadam Sándor (magyar nyelven). Sulinet.hu. (Hozzáférés: 2011. június 4.)
• Simonyi-Semadam Sándor (magyar nyelven). mek.niif.hu. (Hozzáférés: 2011. június 4.)
• Simonyi-Semadam Sándor képviselői adatlapja (magyar nyelven). az 1910-1918-as országgyűlés alamanachjában, ogyk.hu. (Hozzáférés: 2011. június 4.)

• Simonyi-Semadam Sándor képviselői adatlapja (magyar nyelven). az 1920-1922-es országgyűlés alamanachjában, ogyk.hu. (Hozzáférés: 2011. november 7.)
• Mayer Miksáné Simonyi-Semadam Erzsébet közlése

További információk

• Simonyi-Semadam Sándor sírja (magyar nyelven). Farkasréti temető: Hv27-1-58. agt.bme.hu. (Hozzáférés: 2011. június 4.)
• Simonyi-Semadam Sándor (német nyelven). Österreichisches Biographisches Lexikon 1815–1950 (ÖBL). (Hozzáférés: 2011. június 4.)

Elődje: Somssich József

Magyarország külügyminisztere 1920. március 15. – április 19. (ideiglenes)

Utódja: Teleki Pál

Elődje: Huszár Károly

Magyarország miniszterelnöke 1920

Utódja: Teleki Pál