I. Ferdinánd román király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Ferdinánd
King Ferdinand of Romania.jpg
I. Ferdinánd román király

Románia királya
Uralkodási ideje
1914. október 10.1927. július 20.
Koronázása
1922. október 15.
Elődje I. Károly román király
Utódja I. Mihály román király
Életrajzi adatok
Uralkodóház Hohenzollern–Sigmaringen-ház
Született 1865. augusztus 24.
Sigmaringen; Németország
Elhunyt 1927. július 20. (61 évesen)
Sinaia; Románia
Nyughelye Curtea de Argeș; Románia
Házastársa Mária edinburgh-i hercegnő
Gyermekei Károly trónörökös herceg
Erzsébet hercegnő
Mária hercegnő
Miklós herceg
Ilona hercegnő
Mircea herceg
Édesapja Leopold von Hohenzollern-Simaringen herceg
Édesanyja Antonia de Saxa-Coburg-Gotha

I. Ferdinánd román király (németül: Ferdinand Viktor Albert Meinrad von Hohenzollern-Sigmaringen; Sigmaringen, 1865. augusztus 24. - Bukarest, 1927. július 20.) 1914-től Románia királya. Ugyan a német Hohenzollern-házból származott és hitt a németek erejében, az első világháborúban mégis az antanthoz csatlakozott.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

I. Ferdinánd 1865. augusztus 24-én született Sigmaringenben. Apja Leopold von Hohenzollern-Sigmaringen herceg volt. Nagybátyja, I. Károly román király (akinek egyetlen saját gyermeke meghalt) 1889-ben örökbe fogadta, így Ferdinánd lett Románia trónörököse. 1893-ban Ferdinánd feleségül vette Mária edinburgh-i hercegnőt, Viktória brit királynő és II. Sándor orosz cár unokáját. Bár visszahúzódó, időnként habozó természetű ember volt, alaposan tájékozódott Románia katonai ügyeiben, és maga irányította a hadsereget a második Balkán-háborúban (1913). Amikor nagybátyja meghalt, Ferdinánd követte őt Románia trónján 1914. október 10-én.

Az első világháború elején várakozó álláspontra helyezkedett mielőtt véglegesen az antanthoz csatlakozott volna, 1916 augusztusában. A német válasz nem késett sokáig, az év végen már a román főváros, Bukarest is német kézre került és a király kormányával együtt Jászvásárba menekült. A megszálló erők gyors előrenyomulása demoralizálta a román hadsereget, ezért 1917 áprilisában a román katonáknak ígéretet tett a földreformra. Ezzel elkerülte ugyan a forradalmi helyzet kialakulását, de olyan problémát gerjesztett, amelyet a háború utáni kormányok sohasem tudtak teljességgel megoldani.

Románia 1918 márciusában kénytelen volt letenni a fegyvert a központi hatalmak csapatai előtt, de 1918 novemberében ismét csatlakozott az antanthoz. A világháborút lezáró békeszerződések során Romániához csatolták Erdélyt, Bukovinát, a Bánság egy részét és Besszarábiát, ezzel a királyság területe megkétszereződött, és 1922 októberében Ferdinándot Gyulafehérváron az ország királyává koronázták.

1920-ban Ferdinánd királyi államcsínyt hajtott végre és Alexandru Averescu tábornokot helyezte a miniszterelnöki székbe. Az ő kormánya léptette életbe 1921-ben a király régen megígért földreformját. 1925-ben Ferdinánd arra kényszerítette fiát, a kicsapongó életmódot folytató Károly koronaherceget, hogy mondjon le a trónnal kapcsolatos jogairól, és később a király akaratából ifjú unokája, Mihály herceg örökölte a trónt. 1927. július 20-án hunyt el Bukarestben.


Előző uralkodó:
I. Károly
Romániai uralkodó
1914 – 1927
A Román Királyság címere
Következő uralkodó:
I. Mihály