Bátky Zsigmond
Felsőbátkai Bátky Zsigmond (Kocs, 1874. január 5. – Budapest, 1939. augusztus 28.) magyar néprajztudós, etnográfus, geográfus.
Tartalomjegyzék |
Életrajz [szerkesztés]
Bátky Zsigmond 1874 január 5-én született a Komárom megyei Kocs-on, polgárosuló módos parasztcsaládban.
Középiskoláit és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte földrajz szakon 1900-ban doktorált.
1896-tól az Magyar Nemzeti Múzeum néprajzi osztályán, majd könyvtárában dolgozott, 1919 őszétől kormánybiztosként a néprajzi osztály vezetője, majd 1920-tól kinevezett igazgatója lett. Tizenöt éven át – igen nehéz körülmények között elkezdve – igazgatta a Néprajzi Múzeumot.
1926-tól 1934-ig a Néprajzi Értesítő szerkesztője.
1934-ben nyugdíjazták, ekkor megkapta a főigazgatói címet is.
Munkássága [szerkesztés]
A népi építkezés körében végzett munkálatai mellett fő témái voltak: egyetemes néprajzi, gazdaság- és településföldrajzi, nyelvészeti kérdések.
1928-ban Györffy Istvánnal és Viski Károly-al részt vett a magyar népművészetet áttekintő, összefoglaló mű elkészítésében. Ugyancsak velük szerkesztette a Magyarság néprajzát, melybe összefoglalást írt a táplálkozás, építkezés, a mesterségek témáiból.
Különösen jelentősek a népi építkezés körében végzett kutatásai. Rendszerezte a magyar parasztház típusait, tüzelőberendezéseit. Elmélyült kutatómunkája, céltudatos szerkesztői és múzeumvezetői tevékenysége nagyban hozzájárult a magyar néprajztudomány európai szintre emelkedéséhez.
Kogutovicz Károllyal közösen földrajzi zsebkönyveket és atlaszokat is szerkesztett.
1906-ban adta ki Útmutató néprajzi múzeumok szervezésére című, azóta is kézikönyvként forgatott könyvét.
Néprajzi tanulmányai az Ethnographiában, földrajzi cikkei a Földrajzi Közlönyben jelentek meg.
A Föld és ember című lapban 1926-ban „Kocs és Tekevár” cimmel irt tanulmányt a községről.
A kiemelkedő tudós és néprajzkutató emlékére 1984-ben a település iskolájának falán a Magyar Néprajzi Társaság és Kocs község lakossága emléktáblát helyezett el.
Főbb művei [szerkesztés]
- Magyarország néprajza (Budapest, 1905)
- Útmutató néprajzi múzeumok szervezésére (Budapest, 1906)
- Magyarázat a Magyar Szent Korona országainak néprajzi és iskolai fali térképéhez (Budapest, 1909)
- Condizioni etnografiche dell'Ungheria (Róma, 1930)
- A magyar sátor és emlékei (Néprajzi Értesítő, 1930)
- A magyar ház eredetéhez (Néprajzi Értesítő, 1930)
- Magyar tűzhelyek és háztípusok (Néprajzi Értesítő, 1930)
- Das ungarische Bauernhaus (Ungarische Jahrbücher, 1938).
Források és irodalom [szerkesztés]
- Magyar Életrajzi Lexikon
- Magyar Néprajzi Lexikon
- Gunda Béla – Krompecher Bertalan– Szendrey Ákos: Bátky Zsigmond irodalmi munkássága (Néprajzi Értesítő 1939).
