Madarassy László (néprajzkutató)
| Madarassy László | |
| Született | 1880. július 10. Kecskemét |
| Elhunyt | 1943. július 1. (62 évesen) Keszthely |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1904) |
| A Néprajzi Múzeum osztály-igazgatója (tulajdonképpen főigazgatója) | |
| Hivatali idő 1934 – 1936 | |
| Előd | Bátky Zsigmond |
| Utód | Bartucz Lajos |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Madarassy László (Kecskemét, 1880. július 10. – Keszthely, 1943. július 1.) néprajzkutató, szakíró.
Életútja[szerkesztés]
Madarassy László író és utazó fiaként született. A budapesti egyetemen tanult, itt szerzett bölcsészdoktori oklevelet. 1904-ben került a Magyar Nemzeti Múzeumhoz, ahol a Néprajzi Tárban vezette az ősfoglalkozások gyűjteménycsoportot. 1934 és 1936 között a Néprajzi Múzeum igazgatója volt, később pedig titkára, majd alelnöke a Magyar Néprajzi Társaságnak. Szerkesztette az Ethnographia – Népélet c. folyóiratot 1931 és 1934 között. Több közleményt és tanulmányt publikált a magyar pásztoréletről és pásztorművészetről. Szakterülete a népi faragóművészet volt.
Művei[szerkesztés]
- Nomád pásztorkodás a kecskeméti pusztaságon (Bp., 1912)
- Vésett pásztortülkök (Bp., 1925)
- Dunántúli tükrösök, Budapest, 1932.
- Trans-Danubian mirror-cases, Budapest, 1932.
- Barna János a feszületfaragó (Bp., 1934)
- Művészkedő magyar pásztorok (Bp., 1935)
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Magyar néprajzi lexikon I–V. Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1977–1982. ISBN 963-05-1285-8