Arthur Balfour

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Arthur James Balfour
Az Egyesült Királyság miniszterelnöke
Hivatali idő
1902. július 11. – 1905. december 5.
Az Admiralitás első lordja
Hivatali idő
1915. május 25. – 1916. december 10.
Az Egyesült Királyság külügyminisztere
Hivatali idő
1916. december 10. – 1919. október 23.

Született 1848. július 25.
 Egyesült Királyság, Skócia
Elhunyt1930. március 30. (81 évesen)
 Egyesült Királyság
Sírhely Parish Church, Whittingehame
Párt Konzervatív Párt

Szülei Lady Blanche Gascoyne-Cecil
James Maitland Balfour
Foglalkozás
  • politikus
  • író
  • filozófus
Iskolái
Vallás presbiteriánizmus

Díjak
  • Royal Society tagja
  • Fellow of the British Academy
  • American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja
  • térdszalagrend (1922)
  • Order of Merit (1916–)
  • Cross of Liberty

Arthur James Balfour aláírása
Arthur James Balfour aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Arthur James Balfour témájú médiaállományokat.

Arthur James Balfour (Egyesült Királyság, Skócia, 1848. július 25.Egyesült Királyság, Surrey-grófság, 1930. március 30.) Balfour 1. grófja, politikus, az admiralitás első lordja, az Egyesült Királyság külügyminisztere és miniszterelnöke.

Élete[szerkesztés]

Ifjúkora[szerkesztés]

1848-ban született, gazdag skót nemesi családban. Felsőfokú tanulmányait az Etonban és a cambridge-i Trinity Egyetemen (Trinity College) végezte. Politikai pályafutásának kezdete 1874-ben történt, amikor beválasztották az angol parlament alsóházába (House of Commons), amely társaság a brit felsőház (House of Lords) alatt tevékenykedett.

Politikai pályafutása[szerkesztés]

1885-ben kelet Manchester választókerület elnöke lett. Robert Cecil, akkori elnök (aki egyébként nagybátyja volt) kormányában pedig Skócia miniszterévé (Secretary for Scotland) nevezte ki. Később Írország minisztere (Secretary for Ireland, 1887), A kincstár első lordja (1892) és az alsóház vezetője is volt.

Arthur Balfour és a híressé vált 1917. november 2-án kiadott Balfour-nyilatkozat, a levél a brit kabinet 1917. október 31-ei álláspontját mutatja

1902-ben távozó nagybátyja után őt választották miniszterelnökké. Vezetése alatt fejeződött be a második búr háború, illetve ekkor adták ki az 1902-es oktatási reformot. Kabinetjét sikeresnek tartották, azonban három év kormányzás nélkül végül mégis le kényszerült mondani. Ugyanis a vámtarifa-reform megvitatása közben kiütköztek a miniszterei közötti ellentétek, amelyek megosztották az egész Konzervatív Pártot. Balfour végül 1905. december 5-én benyújtotta lemondását VII. Eduárd brit királynak, aki Sir Henry Campbell-Bannermannt nevezte ki utódjává. Bannermann azonban egyéves kormányzása alatt nem tudta egységesíteni és megerősíteni a pártot, így az 1906-os választások alkalmával a Konzervatív Párt súlyos vereséget szenvedett a fölényes győzelmet arató Liberális Párttal szemben. A Konzervatív Párt vezére 1911-ig volt, ekkor Bonar Law váltotta le.

Később az idős politikus Herbert Asquith megbízására az admiralitás első lordja (1915-1916), majd David Lloyd George megbízására külügyminiszter (1916-1919) volt. Külügyminiszteri szolgálata alatt született meg a híres Balfour-nyilatkozat, 1917-ben. A levél a brit kabinet 1917. október 31-ei álláspontját mutatja, melyben a britek támogatják a cionistákat egy zsidó „nemzeti otthon” létrehozásában Palesztinában, azzal a kikötéssel, hogy ez nem jár együtt a területen élő más népek önrendelkezési jogainak csorbulásával. A nyilatkozatot később bejegyezték a Törökországgal kötött párizsi békeszerződésbe és a palesztinai brit mandátumot létrehozó dokumentumba. (Bővebben: Balfour-nyilatkozat)

További élete[szerkesztés]

A politikától 1929-ben vonult vissza, s rá egy évvel 1930-ban elhunyt.

Kormánya[szerkesztés]

  • Hardinge Giffard: Lordkancellár
  • Aretas Akers-Douglas: Belügyminiszter
  • Henry Petty-Fitzmaurice: Külügyminiszter
  • Joseph Chamberlain: Gyarmatügyi-miniszter
  • Charles Vane-Tempest-Stewart: Oktatásügyi-miniszter
  • William Palmer: Az admiralitás első lordja
  • Charles Thomson Ritchie: Pénzügyminiszter
  • Robert William Hanbury: Agrárminiszter
  • St John Brodrick: Hadügyminiszter
  • Austen Chamberlain: Postaügyi-miniszter

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Arthur Balfour című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

  • Életrajza (angol nyelven). Britannica.com. [2013. május 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 9.)
  • Életrajza (angol nyelven). Firstworldwar.com. (Hozzáférés: 2012. november 9.)
  • Életrajza (angol nyelven). Spartacus.schoolnet.co.uk. [2012. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 9.)

További információk[szerkesztés]

  • H. Frumkin: A Peel-jelentés ellentmondásai / A. Jacob Ettinger: A Balfour-deklaráció története; ford. Abraham Ben-Cvi; Tip. Uhrmann, s.l., 1938 (Organizaţia uniunii nationale evreesti din Transilvania. Aviva-Barissia Habonin)

Jegyzetek[szerkesztés]