Drasche-Lázár Alfréd
Drasche-Lázár Alfréd (Dorog, 1875. június 15. – Meyerhofen, 1949. augusztus 28.) diplomata, politikus, író.
Tartalomjegyzék |
Élete és politikai karrierje [szerkesztés]
A flamand, nagyiparos családból származó thordai Drasche-Lázár Alfréd, Dorogon született 1875. június 15-én. 1900-tól, mint miniszterelnökségi fogalmazó dolgozott. 1904-ben gazdag nyelvtudása révén a Külügyminisztériumban diplomata-vizsgát tett. Több évnyi pénzügyminisztériumi, majd miniszterelnökségi munka után, 1913-tól, mint miniszteri tanácsos, megkapja a Miniszterelnökség elnöki osztályának vezetését, 1914-től pedig a sajtóirodát is hatáskörébe vonják, ami a korban egyet jelentettet a főcenzori tisztséggel.
1920 júniusában, a trianoni békeszerződés elfogadhatatlansága miatt lemondott békedelegáció helyett, Benárd Ágoston társaságában őt jelölték ki, mint rendkívüli követet és megbízott minisztert az aláírásra. Június 3-án érkeztek meg versailles-i szállásukra és június 4-én, egy mindössze negyedórás ceremónia után, délután fél ötkor, Bénárd után másodikként látta el kézjegyével a dokumentumot. Vállalva mindennek politikai felelősségét, egészen 1922-ig folytatta diplomáciai karrierjét. 1930-tól az IBUSZ elnöke, 1932-től a budapesti lapok szindikátusának igazgatója volt
Írói munkássága [szerkesztés]
Drasche-Lázár, mint író 1906-tól tárcáival több országos lapban is feltűnt (például Magyar Hírlap, Pester Lloyd stb.) és már 1917-ben nagyobb sikereket ért el Tűzpróba című regényével, ami a Lux-filmgyár kezdeményezésére 1918-ban filmvászonra is került. Több színművet is írt, amelyeket nagy sikerrel játszottak a budapesti és pozsonyi színházak. Egyebek mellett operettszöveget is írt Zágon István társaságában, Ángyán Béla zenéjére a Délibáb hercege címmel. Sokszor az irodalmi kritika kereszttüzébe került, anekdotikus és gyakran túlbonyolított cselekményű írásai nem nyerték meg sem a szakma, sem a szélesebb közönség tetszését. Amyr című regénye egyenesen lebőgés volt, Illés Endre, a Nyugat 1930-ban Apró bírálatok címmel írt korántsem hízelgő kritikát a regényről. A Tölgyes Ádám névre hallgató íróról szóló történet, Illés szerint „naiv bonyolultságában zavarosan átlátszó történet”, majd hozzáteszi: „semmi, semmi élet nincs ebben az Amyrban. S még ennél is kevesebb irodalom”. A regény hűvös fogadtatása miatt egyre ritkábban jelentkezett Drasche-Lázár műveivel. 1944-ben Meyerhofenbe (Ausztia) emigrál, ahol 1949. augusztus 28-án érte a halál.
Művei [szerkesztés]
- Tűzpróba (Franklin Társulat, 1917)
- Az az átkozott pénz (regény, Bp., 1917)
- Boldogság (színmű, Bp., 1918)
- Egymás közt (regény, Bp. 1918)
- Éva kis keze (regény, Bp., 1920)
- Tegnap és ma (regény, Bp., 1926)
- 2222 (regény, Bp., Athenaeum, 1928.)
- Amyr (regény, Bp. 1930)
- Az egyenes út (regény, Bp., 1933)
- A délibáb hercege (operettszöveg, társszerző Zágon István és Ángyán Béla)
Filmek [szerkesztés]
Tűzpróba (saját regényének adaptációja, Lux filmgyár, 1918)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- http://www.jamk.hu/ujforras/990216.htm Kovács Lajos: Megkésve (és) felejtésre ítélve], József Attila Megyei Könyvtár (kisesszé)
- Drasche-Lázár Alfréd a Magyar életrajzi lexikonban
- http://epa.oszk.hu/00000/00022/00441/13811.htm
