Csáky István (politikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csáky István
Csáky István portrait.png
Született 1894. július 14.
Uncsukfalva vagy Segesvár
Elhunyt 1941. január 27. (46 évesen)
Budapest
Foglalkozása diplomata, politikus

Gróf Csáky István (Uncsukfalva, vagy Segesvár, 1894. július 14.Budapest, 1941. január 27.) külügyminiszter az Imrédy-, majd a második Teleki-kormányban.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csáky István aláírja a második bécsi döntés okmányát

Középiskolai tanulmányait a Királyi Katholikus Egyetemi Főgimnáziumban (ma: Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium) végezte.Bécsben konzuli iskolát és Budapesten jogot végzett. 1919-ben, mint követségi attasé lépett a külügyminisztérium szolgálatába, majd a magyar delegáció titkáraként részt vett a trianoni béketárgyalásokon. 1921-ben a vatikáni magyar nagykövetség II. osztályú titkáraként működött, majd 1923-24-ben a külügyminisztériumban teljesített szolgálatot. 1924-től 1926-ig a bukaresti magyar nagykövetségen dolgozott. 1928-tól 1932-ig a külügyminisztérium sajtóosztályának helyettes vezetője, majd vezetője lett. 1933-tól 1935-ig a madridi és a lisszaboni követségeket vezette ügyvivői rangban, aztán visszatért Magyarországra, ahol a miniszter kabinetjének vezetője lett. Az 1938. szeptember 2930-án tartott müncheni négyhatalmi értekezleten (müncheni egyezmény) megfigyelőként vett részt. Jelen volt az első bécsi döntésnél is. 1938. december 31-én, időközi választáson az ózdi kerület képviselője lett, majd az 1939-es választásokon Sopronban jutott mandátumhoz. 1938. december 10-én külügyminiszter lett Imrédy Béla kormányában.

Külügyminiszterként részt vett az antikomintern paktumhoz való csatlakozásban, a második bécsi döntés létrejöttében, (emiatt Erdélyben egy időre az ő nevét viselte a Rekettyés-csúcs), valamint közreműködött Magyarország csatlakozásában a háromhatalmi egyezményhez. Teleki Pál miniszterelnök nevében ő írta alá 1940. december 12-én a magyar-jugoszláv barátsági szerződést, melynek megszegését már nem érte meg, 1941. január 27-én érte a halál.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]