Fettich Nándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fettich Nándor
Fettich Nándor emléktáblája egykori lakhelyén, a Bartók Béla út 10-12. szám alatt
Fettich Nándor emléktáblája egykori lakhelyén, a Bartók Béla út 10-12. szám alatt
Született 1900. január 7.
Acsád
Elhunyt 1971. május 17. (71 évesen)
Budapest
Foglalkozása régész, ötvösmester
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fettich Nándor témájú médiaállományokat.

Dr. Fettich Nándor (Acsád, 1900. január 7.Budapest, 1971. május 17.) régész, ötvös, az MTA tagja.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Középiskolai tanulmányait Szombathelyen és Budapesten végezte. 1921-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerezte bölcsész-doktori oklevelét Pannóniai fogadalmi táblák című értekezésével. 1921-1923 közt a Zeneakadémia fuvola tanszakának növendéke. 1926-tól a Magyar Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtára népvándorlás kori gyűjteményének felelőse. Miután megtanult oroszul, kiküldetésben járt – a régészek közül egyedül – a Szovjetunióban 1929-ben és 1935-ben. Alapító szerkesztője a Folia Archaeologica című sorozatnak 1939-ben. 1941-ben kinevezték a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatójává. 1941-ben ötvösséggel kezdett foglalkozni. Ő maga is sok, történeti témájú domborművet készített. 1945-ben nyugdíjazták, majd fizikai munkás lett, de mint ötvösművész tovább folytatta munkásságát. 1956-tól több tudományos dolgozat szerzője. 1957-től az Ötvösművészek Alkotóközösségének tagja. 1957-ben alkotásaival részt vett a Brüsszeli világkiállításon. 1959-1962 között a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Kutatócsoportjának szerződéses munkatársa volt. A Magyar Régészeti Művészettörténeti és Éremtani Társulat és a Helsinki Finnugor Társaság tagja volt. Számos régészeti feltáráson vett részt.

Főbb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1926 Az avarkori műipar Magyarországon. Budapest.
  • 1928 A zöldhalompusztai szkita lelet. Budapest.
  • 1929 Bronzeguss und Nomadenkunst. Prága.
  • 1934 A garcsinovói szkíta lelet. Budapest.
  • 1935 A honfoglaló magyarság fémművessége. Budapest.
  • 1942 Die altungarische Kunst. Berlin.
  • 1942 Der Fund von Čadjavica. Vjestnik Hrvatskoga Arheološkoga Društva N. S.XXII-XXIII/1, 55-61.
  • 1943 Győr története a XIII. század közepéig. Győr.
  • 1943-47 Magyar stílusok az iparművészetben I-III. Budapest.
  • 1951 Régészeti tanulmányok a késői hun fémművesség történetéhez. Budapest.
  • 1953 A szeged-nagyszéksósi hun fejedelmi sírlelet. Budapest.
  • 1958 A jánoshidai avarkori temető. Régészeti Füzetek II/1.
  • 1969 Újabb adatok az őskori kocsihoz a Kárpát-medencében. Studia Ethnographica 2. Budapest.
  • 1990 A bánhalmi avar leletekről. A Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve VII, 123-137.

Díj[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]