Kubinyi Ágoston

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kubinyi Ágoston
Kubinyi Ágoston.jpg
Kubinyi Ágoston (1799–1873). Illusztráció a Vasárnapi Újság 1857. évi 39. számából.
Született 1799. május 30.
Videfalva
Elhunyt 1873. szeptember 19. (74 évesen)
Tápiószentmárton
Foglalkozása művelődésszervező,
múzeumigazgató

Felsőkubini és nagyolaszi Kubinyi Ágoston (Videfalva, 1799. május 30.Tápiószentmárton, 1873. szeptember 19.) művelődésszervező, 1843–1869 között a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója. 1843-tól a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti, 1853-tól igazgató tagja volt. Kubinyi Ferenc (1796–1874) paleontológus öccse.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1806-tól a besztercebányai evangélikus gimnáziumba járt, majd 1812–1814-ben retorikát és poétikát, 1815-ben matematikát tanult a debreceni református kollégiumban. 1815-ben Bécsbe utazott, és hat héten keresztül figyelemmel kísérte a Napóleon utáni Európa geopolitikai erőviszonyait rendező kongresszust. 1815-től négy éven át, 1819-ig a pesti egyetemen filozófiát, növénytant, diplomatikát, numizmatikát és régészetet tanult. 1819-től 1821-ig Szentkirályi László nádori ítélőmester oldalán látott el táblai jegyzői feladatokat. A fővárosban töltött évek során ismerkedett meg a kor irodalmi és tudományos közéletének jeles alakjaival, Fáy András, Szemere Pál, Bártfay László írókkal, Forgó György orvossal, Horvát István történésszel, valamint Kazinczy Ferenccel , akivel a későbbiekben levelezett is. 1821-ben Balassagyarmatra került, s előbb Nógrád vármegye aljegyzője, majd főbiztosa lett. Az 1825. évi országgyűlésen a távollevők követeként jelent meg. Az 1820-as évektől egyre buzgóbban lépett fel az egyházi oktatás ügyében, s 1827-től iskolai, 1837-től esperességi felügyelő volt.

1842-ben József nádor őt jelölte a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatói posztjára. Kubinyi kilépett a Nógrád vármegyei apparátusból, s mielőtt új tisztségét elfoglalta volna, tanulmányutat tett néhány nyugat-európai múzeum tanulmányozása céljából. Végül 1843-ban foglalta el múzeumigazgatói székét. 1845-ben első magyarként kapta meg a királyi tanácsosi címet. 1849. június 28-án igazgatói állásáról lemondott, de két hónap elteltével, augusztus 22-én visszahelyezték a múzeum élére, s 1869. évi nyugdíjazásáig látta el feladatát. I. Ferenc József a múzeumban tett 1858. évi látogatása után a kamarási címet adományozta Kubinyinak. Utolsó éveit visszavonultan élte le.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A protestáns vallású Kubinyi húszas éveitől sokat tett az egyházi ügyek, az egyházi oktatás fejlesztéséért, később – az 1840-es években – pedig a népnevelés, az ismeretterjesztés és a magyar nyelv terjesztése érdekében buzgólkodott. Szűkebb pátriájában, Nógrád vármegyében ezek előmozdítására alapítványt is tett, s Losoncon könyvtárat alapított. A Magyar Nemzeti Múzeum igazgatójaként több fejlesztés fűződik a nevéhez. A Pyrker János László egri érsek által még 1836-ban adományozott képgyűjteményt képtárrá szervezte, s a gyűjteményt tovább bővítette kortárs festők alkotásaival. Új berendezéseket vásárolt az intézmény számára, 1850-től pedig kiépíttette a múzeumépület körüli kertet. Báró Sina Simon bankárral történt 1857-es scheveningeni személyes találkozásának volt köszönhető az a pénzadomány, amelynek segítségével a múzeum természetrajzi és könyvgyűjteménye jelentősen bővülhetett. Bátyjával, Kubinyi Ferenccel együtt sokat tett a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlései, valamint a Magyarhoni Földtani Társulat megszervezéséért, megalapításáért. Széles körű művelődéspolitikai törekvéseit számos publicisztikában fogalmazta meg. Szívesen foglalkozott régészettel, zoológiával és botanikával is, de tudományos tevékenysége a népszerűsítés körén belül maradt.

1843-ban a Magyar Tudós Társaság (MTA) tiszteleti, 1853-ban igazgató tagjává választották. Nyugdíjba vonulásakor, 1869-ben érdemei elismeréseként az osztrák Vaskorona-rend III. osztályú keresztjét adományozták neki. Fontos pozíciókat töltött be több tudományos társaságban: 1841–1843 között a Magyar Természettudományi Társulat alelnöke, 1844–1845-ben elnöke, 1851-től az akkor alakult Magyarhoni Földtani Társulat első elnöke, 1841–1868 között több ízben a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűléseinek alelnöke, 1872–1873-ban elnöke volt. Számos külföldi tudományos társaság választotta tagjai sorába, így az Osztrák Állattani Társaság, a Passaui Természettudományi Egyesület, az amszterdami Natura Artis Magistra állatkert, a Luxemburgi Régészeti Intézet tiszteletbeli, a Görlitzi Tudományos Társaság, a majna-rajnai, szász-altenburgi, koppenhágai és római régészeti társulatok levelező tagja volt. 1859–1873 között a johannita rend tiszteletbeli lovagja, 1861-ben az első magyar nyelvű pesti szabadkőműves-páholy, a Szent István Páholy alapító tagja volt.

Főbb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Terv a miként alakulandó magyarországi orvosi és természetvizsgáló társaságról, in: Pesti Hírlap 1841. 41. sz.
  • Magyarországi mérges növények, Buda, 1842.
  • A magyar nemzeti múzeum, Pest, 1848.
  • Szegszárdi régiségek, Pest, 1857.
  • A magyar nemzeti múzeum képtárának lajstroma, Pest, 1868.
  • Hazai műiparunk érdekében, in: Archaeologiai Értesítő, 1869.
  • A temetések és teendők, Pest, 1869.

Felhasznált forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kubinyi Ágoston témájú médiaállományokat.