III. Frigyes Vilmos porosz király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
III. Frigyes Vilmos

Poroszország királya
Uralkodási ideje
1797. november 16. 1840. június 7.
Elődje II. Frigyes Vilmos
Utódja IV. Frigyes Vilmos
Életrajzi adatok
Uralkodóház Hohenzollern-ház
Született 1770. augusztus 3.
Potsdam
Elhunyt 1840. június 7. (69 évesen)
Berlin
Nyughelyemausoleum of Charlottenburg Park
Édesapja II. Frigyes Vilmos porosz király
Édesanyja Hessen-darmstadti Friderka Lujza
Testvére(i)
  • Princess Frederica Charlotte of Prussia
  • Frigyes Lajos porosz királyi herceg
  • Vilma holland királyné
  • Princess Augusta of Prussia
  • Prince Henry of Prussia
  • Prince Wilhelm of Prussia
  • unnamed daughter von Hohenzollern
  • Ulrike Sophie von Berckholzen
  • Christiane Sophie Friederike von Lützenberg
  • Count Alexander von der Mark
  • Countess Marianne von der Mark
  • Gustav Adolf Wilhelm von Ingenheim
  • Friedrich Wilhelm, Count Brandenburg
  • Countess Julie von Brandenburg
Házastársa
Gyermekei
III. Frigyes Vilmos aláírása
III. Frigyes Vilmos aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Frigyes Vilmos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

III. Frigyes Vilmos (Potsdam, 1770. augusztus 3.Berlin, 1840. június 7.) 1797-től haláláig Poroszország királya, 1806-ig, a Német-római Birodalom felbomlásáig Brandenburg választófejedelme, a Hohenzollern-ház tagja.

Élete, uralkodása[szerkesztés]

Frigyes kezdetben mindent megpróbált elkövetni, hogy országa elkerülje a napóleoni háborúkat, azonban 1805-ben mégis belépett a harmadik koalícióba. A tilsiti békében (1807. szeptember 9.) a Porosz Királyság elvesztette a Lengyelország felosztásaikor kapott birtokokat, akárcsak az Elbától nyugatra fekvő tartományokat. Ezek a veszteségek az akkori Porosz Királyság több mint felét tették ki.

Ezek a területi veszteségek, és Poroszország hatalmának kapcsolódó gyengülése tette lehetővé a reformerők fellépését.

1813. március 27-én III. Frigyes Vilmos hadat üzent Franciaországnak. Kiáltványa, melyet Népemhez címmel adott ki, felszabadító mozgalmakat indított, mely az 1813. október 16-19-i, lipcsei népek csatájában bontakozott ki, és amely Napóleon császár vereségét hozta.

Reformok[szerkesztés]

Poroszországban 1808-ban Heinrich Friedrich Karl vom Stein államminiszter városi rendtartási rendeletet adott ki, amelyben biztosították a municipális önkormányzatokat és megtörtént a jobbágyfelszabadítás. Napóleon nyomására azonban az uralkodónak menesztenie kellett Steint, utódja, Karl August von Hardenberg azonban folytatta a reformpolitikát.

Napóleon legyőzésével és a Szent Szövetség létrehozásával azonban Európában a reakcionizmus lett az uralkodó és ezzel a reformfolyamatok megszakadtak Poroszországban.

Házasságai, utódai[szerkesztés]

Első házassága

1793. december 24-én-ban Frigyes Vilmos (még mint trónörökös koronaherceg) feleségül vette Lujza mecklenburg-strelitzi hercegnőt (1776–1810), II. Károly mecklenburg–strelitzi nagyherceg (1741–1816) és Friderika Karolina Lujza hessen-darmstadti hercegnő (1752–1782) leányát. Tíz gyermekük született, heten érték meg a felnőttkort:

III. Frigyes családja körében (1806)
Második házassága

Frigyes Vilmos 1810-ben megözvegyült, 1824-ben morganatikus házasságot kötött a 24 éves Auguste von Harrach grófnővel (1800–1873), akinek utóbb a Liegnitz hercegnője címet adta. Ez a házasság gyermektelen maradt.

Trónkövetés[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Európa uralkodói, Maecenas kiadó, Fábián Teréz szerk., 1999, ISBN 963-645-053-6, 78. old.


Előző uralkodó:
II. Frigyes Vilmos
Brandenburg választófejedelme
17971806
Hohenzollern
A Brandenburgi Őrgrófság és Választófejedelemség címere
Következő uralkodó:

(a Német-római Birodalom megszűnt)
Előző uralkodó:
II. Frigyes Vilmos
Poroszország királya
17971840
Hohenzollern
A Porosz Királyság címere
Következő uralkodó:
IV. Frigyes Vilmos