Alexandrina mecklenburgi nagyhercegné
| Alexandrina mecklenburgi nagyhercegné | |
.jpg) |
|
| Alexandrina, Mecklenburg nagyhercegnéje | |
| Született |  Porosz Királyság, Berlin1803. február 23. |
| Elhunyt |  Német Birodalom, Schwerin1892. április 21. (89 évesen) |
| Házastársa | Pál Frigyes mecklenburgi nagyherceg |
| Gyermekei | Frigyes Ferenc Lujza Vilmos |
| Szülei | III. Frigyes Vilmos porosz király Lujza mecklenburg–strelitzi hercegnő |
Alexandrina mecklenburgi nagyhercegné, született Alexandrina porosz királyi hercegnő (németül Prinzessin Alexandrine von Preußen, Großherzogin von Mecklenburg, teljes nevén Friederike Wilhelmine Alexandrine Marie Helene; Berlin, 1803. február 23. – Schwerin, 1892. április 21.) porosz királyi hercegnő, házassága révén mecklenburg–schwerini hercegné és Mecklenburg nagyhercegnéje.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Alexandrina porosz királyi hercegnő 1803. február 23-án jött világra a berlini királyi palotában III. Frigyes Vilmos porosz király (1770–1840) és Lujza mecklenburg–strelitzi hercegnő (1776–1810) hetedik gyermekeként, egyben negyedik leányaként. A család tíz gyermekéből három kiskorában elhalálozott, nem érték meg a felnőttkort. Alexandrina hercegnő keresztnevét egyik keresztapja, I. Sándor orosz cár után kapta. Édesanyja korai halála után a hercegnő egy életen át tartó szoros, meghitt kapcsolatba került testvéreivel és édesapjával.[1]
A fiatal hercegnő kezét először Oszkár svéd trónörökös kérte meg, a berlini udvar azonban politikai megfontolásból visszautasította az ajánlatot. Ezek után a porosz királyi hercegnő Pál Frigyes mecklenburgi trónörökös herceg (1800–1842) leánykérését fogadta el. A nagyherceg apai ágon a mecklenburgi uralkodócsalád schwerini ágából, anyai ágon az orosz cári családból származott. A menyegzőt 1822. május 25-én tartották a berlini királyi palotában. Az ifjú házasok a ludwigslusti palotába költöztek be; Pál Frigyes trónra lépése után a schwerini nagyhercegi rezidencia lett állandó otthonuk. Alexandrina hercegnő házassága a kezdetektől fogva boldogtalan volt – köztudott ténynek számított, hogy egyik fél sem mutatott hajlandóságot a másik iránt,[2] a katonás természetű mecklenburgi nagyherceg kevés időt szentelt feleségének és gyermekeinek. Pál Frigyes mecklenburgi nagyherceg és Alexandrina porosz királyi hercegnő kapcsolatából három gyermek született:
- Frigyes Ferenc (1823–1883), később Mecklenburg nagyhercege
- Lujza (1824–1859), férje herceg Hugo zu Windisch-Grätz
- Vilmos (1827–1879), felesége Alexandrina porosz hercegnő.
Alexandrina mecklenburgi nagyhercegnére unokája, Cecília porosz trónörökösné így emlékezett vissza: „vidám természete volt, mindent derűsen szemlélt és utolsó napjaiban sem feledkezett el a nevetésről. Természetes értelme jó emberismerettel párosult, rendelkezett a szellemes szórakoztatás képességével.”[3] Nagyhercegnéként a porosz királyi hercegnő három karitatív, illetve gyermekek oktatásával foglalkozó intézményt is alapított.[1] Ezek közül az 1829-ben létrehozott, az első mecklenburgi óvodaként számon tartott Alexandrinenstift maradt fenn a legtovább.
Férje halálát követően az özvegy nagyhercegné a heiligendammi Alexandrinen-Cottage-ban és a schwerini Régi palotában élt. Fiára jelentős befolyást gyakorolt, beleszólással bírt a politikai életbe.[4] Alexandrina porosz királyi hercegnő, mecklenburgi nagyhercegné 1892. április 21-én hunyt el a mecklenburgi fővárosban. Férje oldalára temették el a schwerini székesegyházban. Emlékére szobrot állíttattak, melynek elkészítésével Hugo Berwald szobrászt bízták meg.[1]
Leszármazása [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b c Mathias Schott: Alexandrina porosz királyi hercegnő életrajza (német nyelven). Preussen.de. (Hozzáférés: 2011. január 24.)
- ↑ Varnhagen von Ense, Karl August. 2. kötet, Blätter aus der preussischen Geschichte, 2. (német nyelven), F. A. Brockhaus, 126. o [1819–1830] (1868–1869) „Vermählung der Prinzessin Alexandrine. Geringer Antheil im Volke, auch deswegen gering, weil bekannt ist, daß keine wahre Neigung im Spiel.”
- ↑ von Preußen, Cecilie. Erinnerungen (német nyelven). Berlin, München: Koehler & Amelang Verlag, 16. o. ISBN 9783733803049 (2001. április 1.)
- ↑ Krüger, Renate. Mecklenburg, Wege eines Landes (HTML) (német nyelven), Godewind Verlag, 110. o. ISBN 393919803X (2007). Hozzáférés ideje: 2011. január 24.
Források [szerkesztés]
- Alexandrina porosz királyi hercegnő életrajzi adatai (angol nyelven). thePeerage.com. (Hozzáférés: 2011. január 24.)
- Mathias Schott: Alexandrina porosz királyi hercegnő életrajza (német nyelven). Preussen.de. (Hozzáférés: 2011. január 24.)
Ez a szócikk részben vagy egészben az Alexandrine von Preußen (1803–1892) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
- Borchert, Jürgen. Alexandrine. Die Königin von Mecklenburg: Aus dem Leben einer preußischen Prinzessin, 2. kiadás (német nyelven), Demmler-Verlag. ISBN 978-3910150294 (2000. január 1.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Az uralkodóház hivatalos honlapja (német nyelven). Preussen.de. (Hozzáférés: 2010. október 14.)
- Alexandrina mecklenburgi nagyhercegné levelezése (németül)
- Alexandrina mecklenburgi nagyhercegné udvartartása (németül)
- Alexandrina mecklenburgi nagyhercegné fényképe
| Előző: Lujza szász–gotha–altenburgi hercegnő |
|
Következő: Reuss Auguszta köstritzi hercegnő |
