Hohenzollern Vilma holland királyné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Hohenzollern Vilma
Hollandia királynéja
Uralkodási ideje
1815. március 16. – 1837. október 12.
UtódjaAnna Pavlovna orosz nagyhercegnő
UralkodóházHohenzollern-ház
Született1774. november 18.[1][2][3][4]
Potsdam
Elhunyt1837. október 12. (62 évesen)[1][2][3][4]
Hága
NyughelyeÚjtemplom
ÉdesapjaII. Frigyes Vilmos porosz király
ÉdesanyjaHessen-darmstadti Friderka Lujza
Testvére(i)
  • Princess Frederica Charlotte of Prussia
  • III. Frigyes Vilmos porosz király
  • Frigyes Lajos porosz királyi herceg
  • Princess Augusta of Prussia
  • Prince Henry of Prussia
  • Prince Wilhelm of Prussia
  • unnamed daughter von Hohenzollern
  • Ulrike Sophie von Berckholzen
  • Christiane Sophie Friederike von Lützenberg
  • Count Alexander von der Mark
  • Countess Marianne von der Mark
  • Gustav Adolf Wilhelm von Ingenheim
  • Friedrich Wilhelm, Count Brandenburg
  • Countess Julie von Brandenburg
HázastársaI. Vilmos holland király
Gyermekei
A Wikimédia Commons tartalmaz Hohenzollern Vilma témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hohenzollern Friderika Lujza Vilma porosz királyi hercegnő (Potsdam, 1774. november 18. – Hága, 1837. október 12.) házassága révén Hollandia királynéja.

Élete[szerkesztés]

Szülei nyolc gyermeke közül negyedikként született. Édesapja II. Frigyes Vilmos porosz király, édesanyja pedig Friderika Lujza hessen–darmstadti hercegnő, a király második neje volt. Vilmának egy féltestvére és hat édestestvére volt. Féltestvére, Friderika Sarolta apja első házasságából származott. Édestestvérei: Frigyes Vilmos, Krisztina, Lajos Károly, Auguszta, Henrik és Vilmos. Szülei 1769. július 14-én kötöttek házasságot. Apai nagyszülei Ágost Vilmos porosz herceg és Brunszvik-wolfenbütteli Lujza hercegnő, anyai nagyszülei IX. Lajos hessen-darmstadti tartománygróf és Zweibrückeni Karolina hercegnő voltak.

1791. október 1-jén a 16 esztendős, kálvinista vallású Vilma hercegnő Berlinben hozzáment unokatestvéréhez, a 19 éves, leendő I. Vilmos holland királyhoz. A frigy elsősorban egy politikai egyezményen alapult, mely az Orániai-ház és a Porosz Királyság között köttetett meg, ám utána már szerelmen alapult, s a házasság végül is boldognak bizonyult.

A friss házasok Hágában telepedtek le. 1795-ben a francia csapatok megszállták Hollandiát, így a hercegi család száműzetésbe kényszerült. Először Angliába mentek, 1796-ban pedig Berlinbe. 1806-ban Vilma és családja megkísérelt visszahajózni Hollandiába a francia sereg vigyázó tekintete ellenére, ám végül Lengyelországban kellett vesztegelniük, szegényes anyagi körülmények között. Csak 1814 elején sikerül visszatérniük Hágába. 1815-ben Vilma lesz Hollandia első királynéja. Akkoriban Hollandia magába foglalta a mai Belgium területét is. Férje révén az asszony Luxemburg nagyhercegnéje is volt.

A királyné inkább a háttérben maradt, nem szólt bele férje politikai döntéseibe, nem is volt népszerű a hollandok körében. A királyi család igen visszavonultan élt népétől, ami ugyancsak visszatetsző dolog volt a hollandok szemében. Vilma német stílusú ruhaviselete szintén nem tetszett az embereknek. Szerette a festményeket, gyakran járt kiállításokra, támogatta a múzeumok megőrzését és a művészeket. Sőt, ő maga is tanult művészetet, tehetséges amatőrként tartották számon. 1820 elején egészsége megromlott, s 1829 után már csak nagyon ritkán mutatkozott a nyilvánosság előtt.

Frigyük 46 évig tartott, s hat gyermekük született:

  • Vilmos Frigyes György (1792. december 6. – 1849. március 17.), 1840-tól II. Vilmos néven holland király, aki 1816. február 21-én nőül vette a 21 esztendős Romanov Anna Pavlovna orosz nagyhercegnőt, akinek tőle négy fia (Vilmos Sándor Pál Frigyes Lajos, Vilmos Sándor Frigyes Konstantin Miklós Mihály, Vilmos Frigyes Henrik és Vilmos Sándor Ernő Frigyes Kazimír) és egy leánya (Vilma Mária Zsófia Lujza) született.
  • egy halva született fiú (1795. augusztus 18.)
  • Vilmos Frigyes Károly (1797. február 28. – 1881. szeptember 8.), aki 1825. május 21-én elvette elsőfokú unokatestvérét, a 17 esztendős Lujza Auguszta Vilma Amália porosz királyi hercegnőt. Frigyükből négy gyermek jött a világra, Vilma Friderika, Vilmos Frigyes, Vilmos Albert és Vilma Anna.
  • Vilma Friderika Lujza Paulina Sarolta (1800. március 1. – 1806. december 22.)
  • halva született fiú (1806. augusztus 30.)
  • Vilma Friderika Lujza Sarolta Marianna (1810. május 9. – 1883. május 29.), aki 1830. szeptember 14-én hozzáment elsőfokú unokatestvéréhez, a 20 éves Albert porosz királyi herceghez. Öt gyermekük született, Sarolta, egy fiú holtan, Albert, Erzsébet és Alexandrina.
Vilma királyné

1837. október 12-én, 62 éves korában, a hágai Noordeinde Palotában hunyt el. A delfti Új Templomban temették el. Özvegye 1843. december 12-én, 71 évesen halt meg, miután 1841-ben újranősült. Felesége udvarhölgyét, a 48 éves Oultremont Henriett Adrienn Mária Ludovika Flóra grófnőt vette el.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. augusztus 23.)
  2. ↑ a b Frederica Louisa Wilhelmina van Oranje-Nassau
  3. ↑ a b The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b FemBio database (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
Hohenzollern Vilma holland királyné ősei
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
16. I. Frigyes porosz király
 
 
 
 
 
 
 
8. I. Frigyes Vilmos porosz király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
17. Zsófia Sarolta braunschweig-lüneburgi hercegnő (1668–1705)
 
 
 
 
 
 
 
4. Ágost Vilmos porosz királyi herceg (1722–1758)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
18. I. György brit király
 
 
 
 
 
 
 
9. Zsófia Dorottya hannoveri hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
19. Zsófia Dorottya braunschweig-lüneburgi hercegnő (1666–1726)
 
 
 
 
 
 
 
2. II. Frigyes Vilmos porosz király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
20. I. Ferdinánd Albert braunschweig-wolfenbüttel-beverni herceg (1636–1687)
 
 
 
 
 
 
 
10. II. Ferdinánd Albert braunschweig-wolfenbütteli herceg (1680–1735)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
21. Krisztina hessen-eschwegei tartománygrófnő (1648–1702)
 
 
 
 
 
 
 
5. Lujza Amália braunschweig-wolfenbütteli hercegnő (1722–1780)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
22. Lajos Rudolf braunschweig-wolfenbütteli herceg (1671–1735)
 
 
 
 
 
 
 
11. Antonietta Amália braunschweig-wolfenbütteli hercegnő (1696–1762)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
23. Krisztina Lujza oettingeni hercegnő (1671–1747)
 
 
 
 
 
 
 
1. Anna Pavlovna orosz nagyhercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
24. Ernő Lajos hessen-darmstadti tartománygróf (1667–1739)
 
 
 
 
 
 
 
12. VIII. Lajos hessen-darmstadti tartománygróf (1691–1768)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
25. Dorottya Sarolta brandenburg-ansbachi őrgrófnő (1661–1705)
 
 
 
 
 
 
 
6. IX. Lajos hessen-darmstadti tartománygróf (1719–1790)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
26. III. János Reinhard hanaui gróf (1665–1736)
 
 
 
 
 
 
 
13. Sarolta Krisztina hanau-lichtenbergi hercegnő grófnő (1700–1726)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
27. Dorottya Friderika brandenburg-ansbachi őrgrófnő (1676–1731)
 
 
 
 
 
 
 
3. Friderika Lujza hessen–darmstadti hercegnő (1751–1805)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
28. II. Keresztély pfalz-zweibrücken-birkenfeld herceg (1637–1717)
 
 
 
 
 
 
 
14. III. Keresztély pfalz-zweibrückeni herceg (1674–1735)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
29. Katalin Agáta rappoltsteini grófnő
 
 
 
 
 
 
 
7. Karolina Henrietta pfalz-zweibrückeni hercegnő (1721–1774)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
30. Lajos Krafft nassau-saarbrückeni gróf (1663–1713)
 
 
 
 
 
 
 
15. Karolina nassau-saarbrückeni grófnő (1704–1774)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
31. Hohenlohe Filippina Henrietta grófnő (1679–1751)
 
 
 
 
 
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hohenzollern_Vilma_holland_királyné&oldid=23760428”