Ágost Vilmos porosz királyi herceg (1887–1949)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ágost Vilmos porosz királyi herceg
Ágost Vilmos porosz királyi herceg.jpg
Ágost Vilmos porosz királyi herceg
Született 1887. január 29.
 Német Birodalom, Potsdam
Elhunyt 1949. március 25. (62 évesen)
 Németország, München
Házastársa Alexandra Viktória schleswig–holsteini hercegnő
Gyermekei Sándor Ferdinánd
Szülei II. Vilmos német császár
Auguszta Viktória schleswig–holsteini hercegnő

Ágost Vilmos porosz királyi herceg (németül Prinz August Wilhelm von Preußen, teljes nevén August Wilhelm Heinrich Günther Viktor; Potsdam, 1887. január 29.Stuttgart, 1949. március 25.) porosz királyi és német császári herceg, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt tagja, a Sturmabteilung tisztje.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Származása és ifjúkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hohenzollern Haus Wappen.svg

Ágost Vilmos porosz királyi herceg – ismert becenevén Auwi1887. január 29-én látott napvilágot a potsdami Stadtschlossban II. Vilmos német császár (1859–1941) és Auguszta Viktória schleswig–holsteini hercegnő (1858–1921) negyedik gyermekeként. A családban a hét gyermekből mindössze egyetlen – az utolsónak született Viktória Lujza – volt leány. Ágost Vilmos porosz herceget a porosz uralkodócsalád hagyományainak megfelelően evangélikus hitre keresztelték meg; névadói apai nagyszülei – I. Vilmos német császár és Auguszta szász–weimar–eisenachi hercegnő – voltak.

A herceg hűvös, a porosz szellem szerinti katonás légkörben nevelkedett a potsdami Neuen Palaisban, amit nagyban fokozott a német uralkodó fiaival szemben tanúsított nagybani szigora. A királyi család hagyományainak megfelelően már a hercegek oktatása is a tőlük elvárt katonai pályát hivatott megalapozni és előrevetíteni. Ennek megfelelően valamennyi herceg a plöni Pinzenhausban végezte el gimnáziumi tanulmányait. A gimnáziumi évek után Ágost Vilmos herceg a bonni, a berlini és a strasbourgi egyetemen hallgatott politológiát, a tárgyból 1907-ben szerezte meg doktorátusát.

Az első világháború alatt a herceg a ruppini körzet kerültei adminisztrátoraként szolgált, főhadiszállásként a Rheinsberg-kastélyt választva. A herceg teendőinek jelentős részét szárnysegédje, Hans Georg von Mackensen végezte el. A herceg és szárnysegédje között még kisgyermekként alakult ki szoros barátság, s egyes híresztelések szerint kapcsolatukra később az „erősen homoszexuális hajlamok”[1] váltak jellemzővé. Ez, valamint a szárnysegéd nagy befolyása a herceg fölött vezetett Ágost Vilmos házasságának tönkremeneteléhez. Hans Georg von Mackensen utóbb megnősült, a diplomata és nemzetiszocialista Konstantin von Neurath leányát vette feleségül.

Házassága és gyermeke[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1908. október 22-én a német fővárosban Ágost Vilmos porosz királyi herceg felségül vette elsőfokú unokatestvérét, Alexandra Viktória schleswig–holsteini hercegnőt (1887–1957). A hercegnő a schleswig–holsteini uralkodócsalád glücksburgi ágából származott, de édesanyja révén az augustenburgi ághoz is szorosan kötődött. A frigyet a szülők rendezték el, ennek ellenére a párnak az első években sikerült harmonikus viszonyt kialakítania. Ebben nagy segítségükre volt a német császárné, egyben a menyasszony nagynénje, akinek kedvenc menyeként Alexandra Viktória hercegnőt tartották számon. A fiatal házaspár a berlini Schönhausen-palotát választotta magának állandó lakhelyként, de szándékukat megváltoztatták, mikor a német uralkodó Ágost Vilmos hercegnek ajándékozta a Sanssouci-parkban található Villa Liegnitzet. Mind a porosz herceg, mind a schleswig–holsteini hercegnő élénken érdeklődött a művészetek és a tudományok iránt. Otthonukban előszeretettel láttak vendégül neves tudósokat és művészeket, szalonjukban megfordult a kor művészeinek krémje.

Ágost Vilmos porosz királyi herceg kisfiával

Ágost Vilmos porosz királyi herceg és Alexandra Viktória schleswig–holsteini hercegnő kapcsolatából egyetlen fiúgyermek született:

  • Sándor Ferdinánd (1912–1985), felesége Armgard Weygand.

A porosz herceg és hitvese közötti kezdetben harmonikus, jó viszony hamar megromlott, elsősorban a herceg homoszexualitásáról szóló pletykák miatt. Néhány hónappal az első világháború elvesztése után a házaspár a válást fontolgatta, a válókeresetet azonban mégsem nyújtották be az egykori német császár ellenkezése miatt. Ágost Vilmos herceg és Alexandra Viktória hercegnő alig tíz évnyi házasság után szétköltöztek, és noha a válást ekkor még nem mondták ki, nem éltek egy háztartásban. Házasságuk felbontására csak 1920. március 16-án kerülhetett sor.[2] Alexandra Viktória hercegnő később újból megházasodott, második férje Arnold Rümann korvettkapitány; de ez a kapcsolata is válással végződött.

Ágost Vilmos herceg és Alexandra Viktória hercegnő egyetlen gyermekét az édesapának ítélték oda, aki egyedül nevelte fel fiát. A herceg a világháború után potsdami villájában élt fiával, jelentős időt szentelve a festészetnek. Külön rajzórákat vett Arthur Kampf festőtől; s a herceg viszonylag jó áron el tudta adni saját festményeit, ily módon egészítve ki jövedelmét.[3]

A nemzetiszocialista párt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első világháború után Ágost Vilmos herceg a konzervatív nézeteket hirdető, félkatonai Stahlhelm nevű szervezet tagja lett. A Stahlhelm főleg monarchista veteránokat tömörített magába, és nemegyszer antidemokratikus jelszavakat hirdetett. A szervezet ugyanakkor elhatárolta magát a náci párttól, akárcsak Oszkár porosz királyi herceg, Ágost Vilmos öccse, aki szintén tagja volt a szervezetnek. A Stahlhelm és családja eszméivel szembeszegülve Ágost Vilmos herceg a húszas évek végén mindinkább közelebb került a nemzetiszocializmushoz és annak németországi képviselőjéhez, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárthoz. Édesapja és több fivére is a nácik megállításán munkálkodott, éppen ezért bizonyult a család számára nagyon is kínosnak, mikor 1930. április 1-jén Ágost Vilmos herceg belépett a náci pártba, ahol az alacsonyabb párttagfokozatot jelölő 24-es számot kapta.[4][5] 1931 novemberében a herceget felvették a Sturmabteilungba. Ekkora a herceg a nácik iránti elkötelezettsége és Adolf Hitler iránti csodálata miatt a sajtó gúnyolódásainak célpontjává vált: a ráaggatott gúnynevek között szerepelt a Braunhemdchen Auwi és a Hanswurst is. Náci párttagtársai sem kímélték, Joseph Goebbels így vélekedett róla: „jóindulatú, ámde kicsit butácska fiatalember.”[6]

Ágost Vilmos porosz királyi herceg beszéde a náci párt rendezvényén (1932)

A náci párt kihasználta a sokak által a német császári családdal azonosított porosz herceget: Ágost Vilmos jelöltként indult az 1932 áprilisában lezajló poroszországi választásokon, rendszeresen felszólalt Hitler mellett annak kampánybeszédjein és elkísérte a vezért legtöbb útjára. Szerepét a pártban életrajzírója úgy határozta meg, „mint szemmágnes, mint agitátor és természetesen mint reklámarc a nehéz időszakokban.”[7] 1933-ban a herceget beválasztották a porosz államtanácsba és emellett a Reichstagban is képviselői mandátumot szerzett. A nácik hatalmának megszilárdulása után a pártnak már nem volt szüksége a német császár fiára, aki kezdett egyre inkább veszélyessé válni nagyra törő terveivel: azt remélte, „hogy Hitler egy nap majd őt vagy Sándor fiát emeli a császár megüresedett trónjára.”[1] 1934 őszétől fogva nem juthatott be közvetlenül Hitlerhez, és a hosszú kések éjszakája után a politikai élet szélére került. 1939. június 30-án a Sturmabteilung hierarchiájának második helyére került, de pozíciójából eltávolították, miután egy magánbeszélgetés során becsmérlően nyilatkozott Goebbelsről. Politikailag megbízhatatlannak kiáltották ki, a nyilvános beszédektől és felszólalásoktól is eltiltották.

1945 februárjának elején a herceg és sógornéja, Cecília mecklenburg–schwerini hercegnő elmenekültek potsdami otthonukból a közeledő szovjet hadak elől. Édesapjuk egyik nővére, Margit hessen–kasseli hercegné kronbergi birtokán leltek ideiglenes menedékre.

Halála[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az amerikai hadsereg 1945. május 8-án tartóztatta le a porosz herceget. A náci pártban, illetve a SA-ban betöltött szerepe miatt hadbíróság elé állították. Amíg pere zajlott, a ludwigsburgi internálótábor lakója lett, ahol a súlyosabb bűnöket elkövetők közé sorolták. Ítéletét, amely három év szabadságvesztésről és fél évnyi kényszermunkáról szólt, 1948-ban hirdették csak ki, viszont a három évet elfogásától számították. Mikor az ítélet kihirdetése előtt megkérdezték tőle, hogy „legalább most ellenzi-e a nemzetiszocializmust, ő értetlenül visszakérdezett: »Tessék?«.”[8]

Rögtön szabadulása után a potsdami ügyészség is beperelte a herceget, elfogatóparancsot is adtak ellene. A herceg egészségi állapotára való tekintettel azonban a letartóztatási kérelmet végül visszavonték és az eljárást megszüntették. Ágost Vilmos porosz királyi herceg ekkor már súlyos beteg volt; egy stuttgarti kórházban hunyt el 1949. március 25-én. A hohenlohe–langenburgi uralkodócsalád hagyományos temetkezési helyén, a langenburgi mauzóleumban temették el.

Leszármazása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Winzen, Peter (2006.). „Rezension zu: Lothar Machtan, Der Kaisersohn bei Hitler, Hoffmann und Campe 2006”. Historische Zeitschrift (283), 813. o.  
  2. Alexandra Viktória schleswig–holstein–sonderburg–glücksburgi hercegnő életrajzi adatai (angol nyelven) (HTML). thePeerage.com, 2006. július 1. (Hozzáférés: 2010. július 15.) „She and August Wilhelm Heinrich Günther Viktor Prinz von Preußen were divorced on 16 March 1920.”
  3. Kirschstein, Jörg: Ágost Vilmos porosz királyi herceg életrajza (német nyelven) (HTML). Preussen.de, 2003. (Hozzáférés: 2010. július 15.) „Der Verkauf der Bilder im Berliner Kunsthandel sicherte ihm eine zusätzliche Einnahmequelle.”
  4. Klee, Ernst. Das Kulturlexikon zum Dritten Reich. Wer war was vor und nach 1945. (német nyelven). Frankfurt am Main: S. Fischer Verlag, 472. o. ISBN 103100393260 [2007] 
  5. Ullrich, Volker: Parteigenosse 24 – Wie der Prinz und SA-Führer August Wilhelm von Preußen half, den deutschen Hochadel für den Nationalsozialismus zu begeistern (német nyelven) (HTML). Zeit Online, 2006. június 22. (Hozzáférés: 2010. július 15.)
  6. Machtan, Lothar. Der Kaisersohn bei Hitler (német nyelven). Hamburg: Hoffmann und Campe Verlag, 363. o. ISBN 978-3455094848 (2006. március 31.) „…gutmütigen, aber etwas doofen Jungen.” 
  7. Machtan, Lothar. Der Kaisersohn bei Hitler (német nyelven). Hamburg: Hoffmann und Campe Verlag, 259. o. ISBN 978-3455094848 (2006. március 31.) „…als Zuschauermagnet, als Agitator und natürlich als Werbeträger in Sachen Seriosität.” 
  8. Krause, Tilman: Braunhemdchen Auwi – Lothar Machtans interessant mißlungene, gleichwohl hochspannende Biographie des Nazi-Hohenzollern Prinz August Wilhelm (német nyelven) (HTML). Welt Online, 2006. június 24. (Hozzáférés: 2010. június 15.) „…ob er wenigstens inzwischen den Nationalsozialismus ablehnte, fragte er verständnislos: Wie bitte?”

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ágost Vilmos porosz királyi herceg (1887–1949) témájú médiaállományokat.