Sanssouci

Potsdam és Berlin palotái és parkjai
Világörökség
A sanssouci-i kastély és a szőlőkert
Adatok
Ország	Németország
Típus	Kulturális helyszín
Kritériumok	I, II, IV
Felvétel éve	1990, 1992, 1999
Elhelyezkedése
Potsdam és Berlin palotái és parkjai Pozíció Németország térképén

A nevezetes felirat

Sanssouci (ejtsd: szanszuszi) egy volt porosz királyi kastélyegyüttes Potsdamban, Berlintől mintegy 40 kilométerre nyugatra, Brandenburg szövetségi tartományban.

A kastélyt és a hozzá tartozó park alapjait Nagy Frigyes tette le 1744-ben. Georg Wenzeslaus von Knobeldorff a király vázlatai alapján látott neki 1745-ben a kastély megtervezésének. A korabeli európai udvarokkal összehasonlítva szerény késő barokk ill. rokokó palota Kobelsdorff fő műveként tartják számon és két év alatt készült el. A „porosz Versailles-ként" emlegetett rezidenciát és a hozzá tartozó kerteket az UNESCO 1990-ben a világ kulturális örökségének részévé nyilvánította.

Az egyemeletes palota 97 méter hosszú és 15,4 méter széles, a homlokzaton híres felirat olvasható: Sans, souci - gondtalanul. A művészeteket kedvelő király a nyilvánosságtól, államügyektől és ezekkel együtt a problémáktól ide kívánt visszavonulni, ezért kapta vidéki rezidenciája ezt a nevet. Békeidőben a nyári hónapokat szinte megszakítás nélkül itt töltötte. A kastély azonban akkor a mainál kisebb volt; az oldalszárnyakat csak IV. Frigyes Vilmos építette jó fél évszázaddal később. A kastély berendezése viszont Nagy Frigyes óta nem sokat változott. A bejárati csarnokból a korabeli látogatók az ovális márványterembe jutottak. Innen balra volt a királyi lakosztály, amely négy helységből állt csupán. Az első fogadóterem, ezt követi koncertterem, majd a dolgozó- ill. hálószoba és a könyvtár, ahol a filozófus hajlamú Nagy Frigyes órákra visszahúzódott. A dolgozó és hálószoba klasszicista stílusú, a koncerterem viszont rokokó. A márványteremtől jobbra vendégszobákat alakítottak ki. Az öt vendégszobában a rejtett ajtók a szolgák szálláshelyeihez vezettek. Az utolsó vendégszobát Voltaire emlékének szentelték, a nagy francia filozófus a király meghívására érkezett. A képtár előtti kertet márványbalusztrád választja el a parktól és a Neptungrottától. A fokozatosan bővülő kertben az idő során több építmény is helyett kapott még; Béke-templom és Marly-kert, kínai teaház, római fürdő, a barátság temploma, és egy mauzóleum, a Charlottenhof, a római villa és a Stüler tervei alapján épített 298 méter hosszú Orangerie. A park átellenes végében épült fel 1763-70 között a 213 méter hosszú ún. Új Palota.

Forrás

• Paul Sigel, Silke Dähmlow, Frank Seehausen, Lucas Elmenhorst: Architekturführer Potsdam. Dietrich Reimer Verlag, Berlin 2006, ISBN 3-496-01325-7.
• Gert Streidt, Klaus Frahm: Potsdam. Könemann, Köln 1996. ISBN 3-89508-238-4
• Gert Streidt, Peter Feierabend (Szerk.): Preußen Kunst und Architektur. Könemann, Köln 1999. ISBN 3-89508-424-7
• Friedrich Mielke: Potsdamer Baukunst. Das klassische Potsdam, 2. Auflage, Propyläen, Frankfurt/Main-Berlin 1991, ISBN 3-549-06648-1
• Rácz Róbert: Berlin, Budapest 2005, ISBN 963-86520-2-0