III. Frigyes német császár
| III. Frigyes | |
| III. Frigyes 1874-ben | |
|
|
|
| Német Birodalom császára | |
| Frigyes (Friedrich) | |
| Uralkodási ideje 1888. március 9. – 1888. június 15. |
|
| Elődje | I. Vilmos |
| Utódja | II. Vilmos |
| Porosz Királyság királya | |
| III. Frigyes (Friedrich III.) | |
| Uralkodási ideje 1888. március 9. – 1888. június 15. |
|
| Elődje | I. Vilmos |
| Utódja | II. Vilmos |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Hohenzollern-ház |
| Teljes neve | Friedrich Wilhelm Nikolaus Karl von Preußen |
| Született | 1831. október 18. Potsdam |
| Elhunyt | 1888. június 15. (56 évesen) Potsdam |
| Házastársa | Viktória angol hercegnő |
| Gyermekei | II. Vilmos német császár Sarolta hercegnő Henrik herceg Zsigmond herceg Viktória hercegnő Valdemár herceg Zsófia hercegnő Margit hercegnő |
III. Frigyes (Potsdam, 1831. október 18. – Potsdam, 1888. június 15.) 1861-től porosz trónörökös, 1888-ban német császár. A Hohenzollern-ház tagja. Apja I. Vilmos. Felesége Viktória angol hercegnő.
Frigyes könyvkötést és asztalosságot tanult, a porosz hagyományoknak megfelelően, miszerint az uralkodóknak mesterséget is ki kellett tanulniuk. Ő volt az első porosz uralkodó, aki egyetemi képzésben vett részt.
Sikeres hadvezér volt. 1866-ban a königgrätzi csatát Poroszország javára nyerte meg, és jelentős sikereket ért el a porosz–francia háborúk során is.
Sikerei ellenére megvetette a háborúkat, és érdeklődése sokkal inkább a tudományokra, művészetekre és szociális kérdésekre irányult. A művészek mecénása volt, ő kezdeményezte és támogatta a mai Bode Múzeum létrehozását.
1888-ben gégerákban elhunyt, így mindössze 99 napot uralkodott.
Forrás [szerkesztés]
- Európa uralkodói, Maecenas kiadó, Fábián Teréz szerk., 1999, ISBN 963-645-053-6, 76. old.
| Előző uralkodó: I. Vilmos |
|
Következő uralkodó: II. Vilmos |
| Előző uralkodó: I. Vilmos császár |
|
Következő uralkodó: II. Vilmos császár |

