III. Péter orosz cár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
III. Péter
Coronation portrait of Peter III of Russia -1761.JPG
III. Péter

Titulusai Holstein-Gottorp hercege
minden oroszok cárja
Uralkodási ideje
1762. január 5. – 1762. július 9.
Koronázása
Nem koronázták meg
Elődje I. Erzsébet
Utódja II. Katalin
Életrajzi adatok
Uralkodóház Romanov-ház
Teljes neve Karl Peter Urlich von Holstein-Gottorp; Pjotr Fjodorovics Romanov
Született
1728. február 21.
Kiel; Németország
Elhunyt
1762. július 17. (34 évesen)
Ropsa; Orosz Birodalom
Házastársa Jekatyerina Alekszejevna (Zsófia Friderika Auguszta anhalt-zerbsti hercegnő)
Gyermekei Pavel Petrovics
Édesapja Károly Frigyes holstein-gottorpi herceg
Édesanyja Anna Petrovna nagyhercegnő

III. Péter (oroszul: Пётр III, teljes nevén Pjotr Fjodorovics Romanov Пётр Фëдорович Романов; Kiel, 1728. február 21.Ropsa, 1762. július 6./17.) orosz cár 1762. január 5-étől egészen 1762. július 9-éig, amikor is megbuktatták.

Származása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Karl Peter Urlich von Holstein-Gottorp herceg Kielben született, Károly Frigyes holstein-gottorpi herceg és Anna Petrovna Romanova orosz nagyhercegnő fiaként, és mivel édesapja rokoni kapcsolatban állt a svéd uralkodóval, Péter eredetileg a svéd trón várományosa volt. Nagynénje, a gyermektelen Erzsébet orosz cárnő 1742-ben jelölte ki az orosz trón örökösének, azaz Péter cárevicsi rangot kapott. Erzsébet cárnő választott számára feleséget, Zsófia Auguszta Friderika anhalt-zerbsti hercegnő személyében.

A hercegnő 1744-ben érkezett meg Oroszországba, ahol áttért az ortodox hitre, és felvette a „Jekatyerina Alekszejevna” nevet. Péter közben himlős lett, amelyből ugyan sikeresen meggyógyult, de élete végéig látszottak a hegek az arcán, ami miatt menyasszonya idegenkedett tőle.

Jekatyerina vagy Katalin céltudatos, becsvágyó nő volt, aki hamar elhatározta, hogy megszerzi az orosz trónt. A házaspárnak 1754-ben fia született, akit a Pál névre kereszteltek, azonban felmerült a gyanú, hogy a gyermek apja nem Péter, hanem Katalin egyik szeretője. Később ezt a gyanút maga Katalin is megerősítette, valószínűleg azért, hogy így üsse el fiát az orosz tróntól. Tény azonban, hogy Pál nagyon hasonlított Péterre, nemcsak külsőleg, de belsőleg is: örökölte édesapja odaadását és rajongását a katonaság iránt. A gyermeket Erzsébet cárnő elszakította a szüleitől, és maga vette kézbe a nevelését. Katalin szeretőket tartott, többek között Grigorij Orlovot, akinek révén megszerezte magának a tisztikar támogatását. Péter nem próbált közeledni a feleségéhez; ő is szeretőket tartott. A legismertebb közülük Jelizaveta Voronkova.


Uralkodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Erzsébet cárnő halála után, 1762. január 5-én (a régi naptár szerint 1761. december 25-én) Péter lépett a trónra. Uralkodását azzal kezdte, hogy megpróbálta megszilárdítani a hatalmát. Felmentette a nemességet a kötelező állami szolgálat alól, és megszüntette a Titkos Kancelláriát is. A kormányzati struktúra egyszerűsítésének céljából feloszlatta a Cári Udvari Konferenciát, Erzsébet tanácsadó testületét. Javaslatot tett az állam és az egyház szétválasztására is, de ez csak II. Katalin uralkodása alatt valósult meg.

III. Péter Antropov portréján

Péter (akárcsak a fia, Pál) megrögzött poroszbarát hírében állt. 1762-ben békét kötött Poroszországgal, melynek értelmében az oroszok által elfoglalt porosz területek visszakerültek Poroszországhoz. Ezután Péter szövetséget kötött II. Frigyes porosz királlyal, amelyet később II. Katalin évről évre megújított.

A cár az orosz katonaság segítségével és az állam pénzéből próbálta segíteni a holstein-gottorpi fejedelemséget. A katonaság azonban fellázadt ellene, amikor az uralkodó háborút akart indítani Dánia ellen Schleswig visszaszerzése érdekében.

Katalin és a támogatói erre palotaforradalmat robbantottak ki 1762. július 9-én (a régi naptár szerint június 28-án). Pétert házi őrizetbe vették ropsai birtokán. Katalin magához ragadta a hatalmat, de engedékenyen bánt a férjével: Péter magával vihette a hegedűjét, egyik hűséges inasát, és kedvenc kutyáját is. Mindezek arra utalnak, hogy Katalin nem akarta megöletni a férjét, akit azonban Alekszej Orlov, Katalin szeretőjének testvére július 17-én (a régi naptár szerint július 6-án) meggyilkolt. A hivatalos bejelentés szerint aranyérgörcsben halt meg, ezt azonban mind Oroszországban, mind külföldön erős kétkedéssel fogadták.

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Péter cár témájú médiaállományokat.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Warnes, David: Az orosz cárok krónikája


Előző uralkodó:
I. Erzsébet
Orosz uralkodó
1762 – 1762
Az Orosz Birodalom kiscímere
Következő uralkodó:
II. Katalin