I. Msztyiszlav kijevi nagyfejedelem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Msztyiszláv
Mstislav I of Kiev (Tsarskiy titulyarnik).jpg
I. Msztyiszláv (1672-es ábrázolás)

Kijev nagyfejedelme
Uralkodási ideje
1125 – 1132. április 15.
Elődje II. Vlagyimir
Utódja II. Jaropolk
Életrajzi adatok
Uralkodóház Rurik-dinasztia
Született
1076. június 1.
Elhunyt
1132. április 15. (55 évesen)
Kijev
Gyermekei II. Izjaszláv kijevi nagyfejedelem
I. Rosztyiszlav kijevi nagyfejedelem
III. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem
Eufrozina magyar királyné
Édesapja II. Vlagyimir
Édesanyja Wessexi Gitta

Msztyiszláv Vlagyimirovics vagy Nagy Msztyiszláv, a keresztségben Feodor (oroszul: Мстисла́в Влади́мирович Вели́кий. Феодор), (1076. június 1.[1]1132. április 15.[1]) kijevi nagyfejedelem 1125-től haláláig. A skandináv sagák anyai nagyapja után Harald néven említették.

Novgorodi fejedelemsége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Msztyiszláv által alapított Szt. Miklós-templom

Msztyiszláv 1076-ban született II. Vlagyimir és Wessexi Gitta (az utolsó angolszász király, II. Harold leánya) legidősebb fiaként. 1088-ban megkapta a megüresedő novgorodi fejedelmi széket. 1093-ban Vszevolod nagyfejedelem halála után kunok törtek be az országba és a zűrzavart felhasználva, a korábbi nagyfejedelem, Szvjatoszláv fiai bejelentették igényüket apjuk korábbi birtokaira. Oleg Szvjatoszlavics Csernyigovból űzte el Msztyiszláv apját, míg David Szvjatoszlavics Novgorodot vette el Msztyiszlávtól, aki Rosztovba vonult vissza. Azonban amikor 1095-ben David Szmolenszkbe távozott, a novgorodiak kihasználták távollétét és visszahívták Msztyiszlávot. A herceg az 1096-os év során jelentős erőkkel segítette apját, aki hosszas harcokban visszafoglalta a Szvjatoszlavicsok által megszállt városokat, Rjazanyt, Muromot és Rosztovot.

1102-ben Szvjatopolk nagyfejedelem le akarta őt váltani és saját fiát ültetni Novgorodba, de a város polgárai azt üzenték neki vissza, hogy akkor küldje hozzájuk a fiát, ha annak két feje van. Msztyiszláv ottani uralkodása alatt megerősítette a város védelmét, 1103-ban a Novgorod melletti Gorogyiscsében építtetett templomot, 1113-ban pedig a novgorodi Szent Miklós-katedrálist (Nyikolo-Dvoriscsenszkij-katedrálist) alapította meg.

1113-ban apja, Vlagyimir lett a nagyfejedelem. Msztyiszláv Novgorodban maradt 1117-ig, amikor apja átirányította a Kijev-közeli Belgorodba, egyúttal a novgorodi bojárokat Kijevbe hívták hűségesküt tenni. Msztyiszláv átköltöztetését a hagyományos szláv rendszer szerinti trónörökös, a Volhíniát kormányzó Jaroszláv Szvjatopolcsics annak jelenként értelmezte, hogy az idős nagyfejedelem a saját fiának akarja átjátszani a trónt, ezért fellázadt. A lázadást gyorsan leverték, Msztyiszláv helyét Novgorodban pedig legidősebb fia, Vszevolod foglalta el.

Nagyfejedelemsége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1125-ben Vlagyimir Monomah meghalt és helyét az uralkodócsalád egyetértésével Msztyiszláv foglalta el. Bár a többi fejedelmek elismerték feljebbvalójuknak, közvetlen hatalma kezdetben csak Kijev környékére terjedt ki. Az uralkodóváltás hírére a kunok rátámadtak a Kijev vazallusainak számító úzokra, de visszaverték őket.

1127-ben sikeresen kibővítette az uralma alatt levő területeket, a csernyigovi hatalmi harcokat kihasználva megszerezte Kurszkot (ahol Izjaszláv fiát tette meg kormányzónak), a Szmolenszki fejedelemséget pedig Rosztyiszláv fia kapta meg.

Az 1117-ből, Novgorodból származó Msztyiszláv-evangélium

Ugyanebben az évben Msztyiszláv a többé-kevésbé különálló Polocki fejedelemség ellen vezetett hadjáratot. Több várost kifosztott és David Vszeszlavics fejedelem helyére annak fivérét, Rogvolodot ültette, aki azonban a következő évben meghalt és David visszafoglalta jussát. Ezért 1129-ben a nagyfejedelem egy újabb hadjárat során családjaikkal együtt fogságba vetette a polocki dinasztia mindhárom hercegét (David, Szvjatoszláv és Rosztyiszláv Vszeszlavicsot), a fejedelemséget pedig annektálta, ide helyezve át Izjaszláv fiát. Foglyait a következő évben Konstantinápolyba száműzte.

Több hadjáratot vezetett a Baltikum területére, amelyek nem mindig végződtek sikeresen. 1130-ban a csúdokat adófizetésre kötelezte, de a következő évben vereséget szenvedett tőlük. 1132-ben a litván törzseket támadta meg, de a visszafelé vezető úton seregeit megfutamították.

1132. április 14-én az 55 éves Msztyiszláv meghalt. Korábbi megállapodásuk értelmében öccse, Jaropolk örökölte a nagyfejedelmi trónt. Ennek alapján Perejaszlavlt legidősebb fia, Vszevolod kapta volna, de ez meghiúsult a többi fivérük ellenállása miatt. A fejedelmek cseréje okozta felfordulást kihasználva Polock és Novgorod kiszabadult Kijev közvetlen uralma alól és a Rurik-ház különböző ágai hamarosan harcba kezdtek a nagyfejedelemségért. A Kijevi Rusz önálló fejedelemségekre esése Msztyiszláv halálakor kezdődött el.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Msztyiszláv Vlagyimirovics megkoronázása (B. A. Csorikov, 1836)

Msztyiszláv 1095-ben feleségül vette I. Inge svéd király lányát Krisztinát (aki neki harmad-unokatestvére volt). Gyermekeik:

  • Ingeborg (kb. 1100 - 1137 után), feleségül ment Knut Lavard dán herceghez
  • Malmfrid (1095 után - 1135 után), feleségül ment I. Sigurd norvég királyhoz, majd II. Erik dán királyhoz
  • Eupraxia, feleségül ment Alexios Komnénoszhoz, II. Ioannész bizánci császár fiához
  • Vszevolod (1095 után - 1138), novgorodi fejedelem
  • Marija, feleségül ment Vszevolod Olgovics novgorod-szeverszki fejedelemhez
  • Izjaszláv (1097 - 1154) kijevi nagyfejedelem több ízben
  • Rosztyiszláv (kb. 1108 -1167) szmolenszki fejedelem
  • Szvjatopolk (†1154) polocki, pszkovi, bereszteji, novgorodi, lucki és volhíniai fejedelem
  • Rognyeda, feleségül ment Jaroszláv Szvjatopolcsics volhíniai fejedelemhez
  • Kszenyija, feleségül ment Brjacsiszláv Davidovics izjaszlavli fejedelemhez

Krisztina 1122. január 18-án meghalt, Msztyiszláv pedig egy novgorodi bojár lányát, Ljubavát vette feleségül. Két gyermekük született:

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Rurikids 8 (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Мстислав Владимирович Великий című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Előző uralkodó:
II. Vlagyimir
Kijevi nagyfejedelem
11251132
A Kijevi Rusz címere
Következő uralkodó:
II. Jaropolk