I. Katalin orosz cárnő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Katalin
Catherine I of Russia by Buchholz.jpg
I. Katalin cárnő

minden oroszok cárnője
Uralkodási ideje
1725. február 8. – 1727. május 17.
Elődje I. Péter
Utódja II. Péter
Életrajzi adatok
Uralkodóház Romanov-ház
Teljes neve Marfa Szkavronszka
Jekatyerina Alekszejevna Romanova
Született
1684. április 14.
Ringen; Livónia
Elhunyt
1727. május 17. (43 évesen)
Szentpétervár; Oroszország
Házastársa I. Péter orosz cár
Gyermekei Pavel Petrovics
Pjotr Petrovics
Jekatyerina Petrovna
Anna Petrovna
Jelizaveta Petrovna
Natalja Petrovna
Margarita Petrovna
Pjotr Petrovics
Pavel Petrovics
Natalja Petrovna
Pjotr Petrovics
Pavel Petrovics
Édesapja Sámuel Szkavronszkij
Édesanyja Erzsébet Moritz

I. Katalin cárnő (oroszul: Императрица Екатерина I, teljes neve Jekatyerina Alekszejevna Romanova Екатерина Алексеевна Романовa, születési neve Marfa Szkavronszkaja; Ringen, Livónia, 1684. április 14.Szentpétervár, 1727. május 17.). Orosz cárnő, trónra lépett 1725. február 8-án.

Életének első szakasza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Katalin cárnő Marfa Szkavronszkajaként, egy egyszerű litván paraszt leányaként látta meg a napvilágot. Apja Sámuel Szkavronszkij, anyja – valószínűleg – Erzsébet Moritz volt, bár édesanyja kiléte máig nem tisztázott pontosan.

Mikor az orosz seregek bevették Marienburgot, Marfa áttért az orosz ortodox hitre, és a „Jekatyerina”, azaz magyarul Katalin nevet kapta. Bejáratos volt Mensikov házába, aki az orosz cár, I. Nagy Péter egyik barátja volt. Katalin itt találkozott I. Péterrel, és a szeretője lett. Hűségesen követte a cárt mindenhova, még a háborúkba is. Gondoskodott róla, hatni tudott a lelkére, és nem mellékesen tizenkét gyermeket szült neki. Mikor a cár belefogott Szentpétervár felépítésébe, ő és I. Péter egy kétszobás faházban laktak az építkezés mellett. Katalin főzött, mosott, nevelte a gyermekeket, és egy kis kertet tartott fenn.

Házassága és családi élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Katalint I. Péter már 1707-ben feleségül vette, azonban a házasságot titokban kellett tartaniuk. A hivatalos menyegzőre csak 1712 februárjában került sor. Ezután Katalint mint „minden oroszok anyácskáját”, azaz cárnét tartották számon. Katalin a cár második felesége volt: az első, Jevdokija Fjodorovna Lopuhina szülte Oroszország trónörökösét, Alekszej Petrovicsot. Jevdokiját azonban Péter kolostorba zárta, Alekszej Petrovics pedig meghalt 1718-ban.

Férje a fiuk, Pjotr Petrovics halála után fontolóra vette, hogy elválik Katalintól egyik ágyasa kedvéért, azonban végül kitartott az asszony mellett, és cárnévá koronázta, amire addig nem volt példa az orosz történelemben. Cárnéként Katalin nem sokat törődött az ország gondjaival; szeretőivel és bálokkal múlatta az időt. Ekkor már erős alkoholista volt, ami külsején is megmutatkozott; emellett arcát a himlő okozta hegek is elcsúfították.

Katalin Péter halála után megkereste a testvéreit, Krisztinát, Annát, Károlyt és Frigyest. Grófi rangra emelte, és Oroszországba költöztette őket.

Gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Katalinnak és Péternek tizenkét gyermeke[1] született, azonban ebből csak két lány érte meg a felnőttkort:

Név Élt Megjegyzés
id. Pavel Petrovics 17041704 Csecsemőként elhalálozott.
id. Pjotr Petrovics 17051705 Csecsemőként elhalálozott.
Jekatyerina Petrovna 17071707 Csecsemőként elhalálozott.
Anna Petrovna 17081728 Károly Frigyes holstein–gottorpi herceg neje.
Jelizaveta Petrovna 17091762 I. Erzsébet néven Oroszország cárnője.
id. Natalja Petrovna 17131715
Margarita Petrovna 17141715
ifj. Pjotr Petrovics 17151719
ifj. Pavel Petrovics 17171717
ifj. Natalja Petrovna 17181725
legifj. Pjotr Petrovics 17231723 Csecsemőként elhalálozott.
legifj. Pavel Petrovics 17241724 Csecsemőként elhalálozott.

Uralkodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

I. Katalin 1724-ben (ismeretlen festő műve)

Mikor I. Péter már haldoklott, az udvar két pártra szakadt a trónutódlást illetően. A vezető bojárcsaládok Pjotr Alekszejevicset, a cár unokáját támogatták, míg Péter barátai és hívei Katalint akarták uralkodójukként látni. Mensikov, a Preobrazsenszkij gárda[2] vezetője és a hadsereg magas rangú tisztjeinek támogatása Katalin javára billentette a mérleget.

Január 27-éről 28-ra virradó éjjel a Katalin-pártiak végigjárták a kaszárnyákat, hogy meggyőződjenek a tisztek hűségéről. Közvetlenül I. Péter halála után Katalin a szenátusra bízta az utódlási kérdés eldöntését. Ellenfelei lemondtak a követeléseikről, amikor az épületet megszállták a Preobrazsenszkij gárda tisztjei. Így a félig írástudatlan Katalin Oroszország első cárnője lett.

Az új uralkodónő – akárcsak cárnéként – nemigen foglalkozott a kormányzás gondjaival. Helyette pompás vacsorákat adott, szeretőivel mulatozott és bosszút állt férje első feleségén. Jevdokija Fjodorovnát a kolostorból a Schlüsselburg erőd férgektől hemzsegő tömlöcébe záratta.

Bár a szenátus Katalint nevezte ki cárnőnek, a valódi hatalom a Mensikov által 1726 februárjában alapított Legfelső Titkos Tanács kezében volt. A főügyész tisztségét eltörölték, és számos más, Péter cár által alkotott hivatalt is megszüntettek. A Legfelső Titkos Tanács igyekezett I. Péter politikáját folytatni, bár a fejadót csökkentette a parasztok elégedetlenkedése miatt. Anna Petrovna, I. Péter és Katalin leánya 1725-ben hozzáment Károly Frigyes holstein–gottorpi herceghez, és így Ausztria és Oroszország szövetséget kötöttek egymással.

Katalin folytatta I. Péter elkezdett munkáját az Orosz Tudományos Akadémiával, és az ő uralkodása alatt épültek meg Szentpétervár első hídjai. Róla nevezték el Jekatyerinhofot, egy várost Szentpétervár közelében; és a carszkoje szeloi Katalin-palotát, ugyanis ő alapozta meg a későbbi Carszkoje Szelot azzal, hogy vett ott egy földbirtokot.

I. Katalin a leányát, Jelizavetát akarta örökösének, bár a közvélemény Pjotr Alekszejevics mellett állt ki. Sokan azt javasolták Katalinnak, hogy Jelizaveta és Pjotr házasodjanak össze, azonban Mensikov rávette a cárnőt, hogy Pjotrot jegyezzék el az ő lányával, Marijával.

I. Katalin 1727. május 6-án magas lázban meghalt, anélkül, hogy leányát nevezte volna meg utódjának. A trón Pjotr Alekszejevicsnek jutott, aki II. Péterként került Oroszország élére.


Előző uralkodó:
I. Péter
Orosz uralkodó
1725 – 1727
Az Orosz Birodalom kiscímere
Következő uralkodó:
II. Péter

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Warnes; 100. oldal
  2. A politikai rendőrség, mely I. Péter uralma alatt jött létre.
  • Warnes, David: Az orosz cárok krónikája – Az Orosz Birodalom uralkodóinak története; Geopen Könyvkiadó, 2002; ISBN 963-9093-63-7
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Katalin orosz cárnő témájú médiaállományokat.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]