I. Izjaszláv kijevi nagyfejedelem
| I. Izjaszláv | |
 |
|
|
|
|
| Kijev nagyfejedelme | |
| Uralkodási ideje 1054. február 20. – 1068. szeptembere[1] |
|
| Elődje | I. Jaroszláv |
| Utódja | Vszeszláv |
| Kijev nagyfejedelme | |
| Uralkodási ideje 1069 – 1073. márciusa[1] |
|
| Elődje | Vszeszláv |
| Utódja | II. Szvjatoszláv |
| Kijev nagyfejedelme | |
| Uralkodási ideje 1077 – 1078. október 3. |
|
| Elődje | I. Vszevolod |
| Utódja | I. Vszevolod |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Rurik-dinasztia |
| Született | 1024 Novgorod |
| Elhunyt | 1078. október 3. Csernyihiv közelében |
| Édesapja | I. Jaroszláv |
| Édesanyja | Svédországi Ingegerd |
I. Izjaszláv Jaroszlavics (oroszul Изясла́в Яросла́вич), (1024[1] – 1078. október 3.[1][2]) kijevi nagyfejedelem 1054-től 1068-ig, 1069-től 1073-ig és 1076-tól haláláig.
Édesapja, I. Jaroszláv után Kijevet, Novgorodot és más városokat örökölt[3]. 1068-ban nomád kunok támadták meg Oroszországot és az Alta-folyó mellett tönkreverték az orosz seregeket.[3] Izjaszláv fivérével, Vszevoloddal Kijevbe menekült.[3] Ott felkelés tört ki: az emberek egy része a börtönhöz sietett, hogy kiszabadítsa a foglyokat; a másik rész a fejedelmi palota elé vonult.[3] A polgárok gyűlést hívtak össze a Podol nevű városrész piacára, a kézművesek és a kereskedők pedig fegyvereket követeltek a fejedelemtől, hogy folytathassák a harcot a kunok ellen.[3] Izjaszláv azonban nem volt hajlandó teljesíteni a kérésüket, mert félt, hogy a városi nép fellázad urai, a bojárok ellen.[3] Ekkor a városlakók tömegei a város előkelő negyedébe, a "hegyre" vonultak, s le akartak számolni a fejedelmi tisztviselőkkel.[3] Izjaszláv testvérével elmenekült a városból, majd néhány hónap múlva lengyel segítséggel csellel visszafoglalta a várost, és véresen leszámolt a felkelőkkel.[3] Két öccsével való együttműködése nem tartott tovább 1074-nél.[4] Amikor másodszor is elveszítette Kijevet nem kapott Lengyelországtól segítséget, mint 1069-ben.[5] Azzal próbálta menteni a helyzetét, hogy a nyugati kereszténység vezető hatalmaihoz folyamodott.[5] Miután IV. Henrik német-római császárral nem boldogult[5], elsősorban VII. Gergely pápához fordult: Rómába küldte két fiát, és a Szentszék oltalma alá helyezte a regnum Russiae-t.[5] 1075-ös bullájában VII. Gergely elfogadta ezt a felajánlást, amely teljesen megváltoztatta volna a Kijevi Oroszország sorsát.[5] Lengyelország mellett újabb katolikus királyságot teremtett volna Közép-Kelet-Európában, és egyetlen hasonló politikában és egyházi elkötelezettségben egyesítette volna a keleti és nyugati szlávokat.[5] VII. Gergely azonban nem tudott semmilyen hatékony támogatást nyújtani Izjaszlávnak, és ez az elképzelés, amely Oroszországban amúgy is alig talált támogatásra, nem hagyott semmiféle nyomot az orosz hagyományban.[5] Izjaszláv maga is feladta tervét, amikor fő ellenfele halálának köszönhetően élete utolsó két évére visszatérhetett Kijevbe.[5], 1077-ben. 1078-ban unokaöccse, Oleg, a néhai II. Szvjatoszláv fia elleni csatában vesztette életét.[6]
Jegyzet [szerkesztés]
- ^ a b c d Dr. Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott? kormányzott? (Wer regierte wann?, 1992, München); magyar kiadás: Springer Hungarica, Budapest, 1994, fordította: Hulley Orsolya és Pálinkás Mihály, ISBN 963-7775-43-9, 328. oldal
- ↑ Rurikids 1 (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)
- ^ a b c d e f g h Világtörténet – 10 kötetben, III. kötet (Szerkesztették: N. A. Szidorova (felelős szerkesztő), N. I. Konrad, I. P. Petrusevszkij, L. V. Cserepnyin, orosz kiadás: ВCЕMИРНАЯ ИСТОРИЯ ГОСУДАРCТВЕННОЕ ИЭДАTEЛЬСTBO ПОЛИТИЧЕСКОЙ ЛИTEPATУРЫ МОСКBА 1957), Kossuth Könyvkiadó, 1963, 256. oldal
- ↑ A nyugati civilizáció peremén, 1999, 39. oldal
- ^ a b c d e f g h A nyugati civilizáció peremén, 39–40. oldal
- ↑ Magyar Nagylexikon, főszerkesztő: Élesztős László, Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 2004, 18. kötet, 609. oldal
Lásd még [szerkesztés]
| Előző uralkodó: I. Jaroszláv |
|
Következő uralkodó: Vszeszláv |
| Előző uralkodó: Vszeszláv |
|
Következő uralkodó: II. Szvjatoszláv |
| Előző uralkodó: II. Szvjatoszláv |
|
Következő uralkodó: I. Vszevolod |
