II. Mieszko lengyel fejedelem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
II. Mieszko
Mieszko II Lambert.PNG

Lengyelország királya
Uralkodási ideje
1025 – 1031
Elődje I. Boleszláv
Utódja Veszprém
Lengyelország nagyfejedelme
Uralkodási ideje
1032 – 1034. május 11.
Elődje Veszprém
Utódja I. Kázmér
Életrajzi adatok
Született
990
Elhunyt
1034. május 11.
Poznań
Házastársa Richeza (995–1063)
Gyermekei I. Kázmér (1016–1058)
Riksa (1013–1075)
Gertrúd (1025–1108)
Édesapja I. Boleszláv
Édesanyja Emnilda

II. Mieszko, más néven Mieszko Lambert (lengyelül: Mieszko II Lambert), (990[1]1034. május 10.[1]) – lengyel király 1025-1031, lengyel fejedelem 1032-1034 a Piast dinasztiából, Vitéz Boleszláv második fia.

Életrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

II. Mieszko Lambert

Eleinte sikeresen folytatta apja politikáját. 1030-ban megtámadta Szászországot és felégette Hamburgot, megelőzve ezzel II. Konrád német-római császárt, aki hasonló hadműveletet tervezett. A szász krónikások ezt írták: Mieszko hadainak átvonulása után a fű nem akart nőni.

A szászországi rajtaütés után II. Mieszkot megverték Lausitznál 1031 őszén. Ezzel egyidejűleg a csehek rajtaütöttek Morvaországon, és Ulrik fia, I. Břetiszláv megszerezte az uralmat Morvaország felett. Valószínűleg ekkor II. Mieszko szövetségese, I. István magyar király békét kötött a németekkel. Egyúttal Bezprym testvérével, Ottóval megegyezve II. Konrád császárral és Bölcs Jaroszláv orosz fejedelemmel támadást szervezett Lengyelország ellen keletről az orosz hadsereg élén. Rajtaütésük teljes sikerrel járt, II. Mieszko Csehországba menekült, ahol Ulrik elfogatta és megcsonkíttatta (kasztráltatta). Mieszko Vitéz Boleszláv minden hódítását elveszítette – a Cservieni városokat a Kijevi Rusz, Lausitzot és Milskot Németország szakította el. A trónt Vitéz Boleszláv elsőszülött fia, Bezprym akarta megszerezni, akit először egyházi pályára szántak. Mieszko Csehországba ment. Rövidesen azonban Bezprym meghalt zavargások következtében és így Mieszko visszatérhetett az országba és visszajuthatott a hatalomba, azonban a császárnak be kellett hódolnia, és le kellett mondania a király címről. Egyúttal testvérének, Ottonnak és unokaöccsének, Dytryknek önálló országrészt kellett adnia. Csak Otton halála és Dytryk eltávolítása után szerezte meg a teljes hatalmat.

A király élete végére megháborodott[1], halála után pedig Lengyelország gazdasági válságba és politikai káoszba süllyedt.[1]

Mieszko korában kiemelkedően művelt uralkodó volt. Tudott írni és olvasni, ismerte a latin és görög nyelvet, érdekelte az irodalom és a liturgia. Ennek ellenére rossz emléket hagyott hátra, mint szeszélyes és kegyetlen fejedelem.[2] Teljességgel német származású felesége hatása alatt állt.[1]

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ősei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

4. I. Mieszko992. május 25.      
    2. Vitéz Boleszláv1025. június 17.
5. Cseh Dobrawa977        
      1. II. Mieszko Lambert1034. május 10.
6. Dobromir Słowiański    
    3. Emnilda Słowiańska1017    
7. ismeretlen      
 

Felesége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1013-ban kötött házasságot Merseburgban Lotaringiai Rychenzaval (sz. 989. – †1063. III. 21.) – Ezzo, Lotaringia grófjának (994-1034) lányával, 1047 után benedek rendi apáca volt Brauweilerban.

Gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e szerk.: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János: Uralkodók és dinasztiák – kivonat az Encyclopædia Britannicából. Magyar Világ Kiadó. ISBN 963 9075 12 4  , 472. oldal
  2. Bokor József (szerk.). Miecyslaw, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET. ISBN 963 85923 2 X (1893–1897, 1998.) 

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző uralkodó:
Vitéz Boleszláv
Lengyel uralkodó
10251031
A lengyel címer
Következő uralkodó:
Veszprém
Előző uralkodó:
Veszprém
Lengyel uralkodó
10321034
A lengyel címer
Következő uralkodó:
I. Megújító Kázmér