Mihály lengyel király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Coat of Arms of Michal Korybut Wisniowiecki as king of Poland.svg
Mihály
Michał Korybut Wiśniowiecki.PNG

Lengyelország királya
Uralkodási ideje
1669. június 19.1673. november 10.
Koronázása 1669. szeptember 29.
Elődje II. János Kázmér
Utódja III. János
Életrajzi adatok
Született 1640. július 31.
Vyshnivets
Elhunyt 1673. november 10. (33 évesen)
Lwów
Nyughelye Świętokrzyska
1676. január 31.
Házastársa Ausztriai Eleonóra Mária
Édesapja Wiśniowiecki Jeremiás
Édesanyja Regina Mogila
Signature of Miachel Korybut Wiśniowiecki.PNG

Wiśniowiecki Mihály (lengyelül Michał Korybut Wiśniowiecki, oroszul Михаил Корибут Вишневецкий), (Wiśniowiec, 1640. július 31.[1]Lwów[1], 1673. november 10.[1]) Lengyelország királya és Litvánia nagyhercege 16691673 között. Uralkodása alatt a Habsburg-párti és a franciabarát frakciók küzdelmének jegyében telt.[1]

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jeremi Wiśniowiecki (ukrán nyelven Вишневецький Ярема) rutén herceg és vajda, valamint Gryzelda Zamojska fiaként született. Mint II. Ulászló lengyel király öccsének leszármazottját – egyhangúlag – választotta királlyá a lengyel nemesség.[1] De ez főleg édesapja érdeme volt: a nagy hatalmú mágnás megzabolázta ugyan a kozákokat, viszont engedelmes eszköznek bizonyult a Habsburgok kezében.[1] A franciákkal szimpatizáló urak ezért Sobieski János mellé sorakoztak föl.[1] A két tábor közti viszály miatt Lengyelország vereséget szenvedett az egyesített kozák és török csapatoktól.[1] A háborút lezáró 1672-es buczaczi béke értelmében Lengyel–Ukrajna török fennhatóság alá került.[1] A szégyenfoltot a lengyeleknek csak 1673-ban, Sobieskinek a Chocimnál aratott fényes győzelmével sikerült lemosniuk.[1] Sobieski éppen ennek a diadalnak köszönhette, hogy Mihály korai halála után – az osztrák jelölt ellenében – őt koronázták Lengyelország királyává III. János néven.[1]

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mihály felesége Habsburg Eleonora, III. Ferdinánd Német-Római császár, magyar és cseh király leánya volt.

Családfa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Michał
Wiśniowiecki
sz. XVI sz.
† 1616.
Regina
Mohyła
sz. kb. 1588.
† 1619.
Tomasz
Zamoyski

sz. 1594.
† 1638. I. 7.
Katarzyna
Ostrogska
sz. 1602.
† 1642.
         
     
  Jeremi
Wiśniowiecki

sz. 1612.
† 1651. VIII. 20.
Gryzelda
Zamoyska
sz. 1623.
† 1672. IV. 17.
     
   

Habsburg
Eleonóra

sz. 1653. V. 31.
† 1697. XII. 17.
OO   1670. II. 27.
Wiśniowiecki Mihály
sz. 1640. VII. 31.
† 1673. XI. 10.
                   
                   
NN (fiú)
 sz. 1670. XI. 29.
 † 1670. XI. 29.
 

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g h i j k szerk.: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János: Uralkodók és dinasztiák – kivonat az Encyclopædia Britannicából. Magyar Világ Kiadó. ISBN 963 9075 12 4  , 472. oldal

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző uralkodó:
II. János Kázmér
Lengyel uralkodó
16691673
A lengyel címer
Következő uralkodó:
Sobieski János