III. Henrik francia király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
III. Henrik
Henri III Versailles.jpg

Lengyelország királya
Uralkodási ideje
1573. május 16.1575. május 12.
Koronázása Waweli székesegyház, Krakkó
1574. február 21.
Elődje II. Zsigmond Ágost
Utódja Báthory István
Franciaország királya
Uralkodási ideje
1574. május 30.1589. augusztus 2.
Koronázása Reims
1575. február 13.
Elődje IX. Károly
Utódja IV. Henrik
Életrajzi adatok
Uralkodóház Valois-ház
Született 1551. szeptember 19.
Fontainebleau-i kastély
Elhunyt 1589. augusztus 2.(37 évesen)
Saint-Cloud
Nyughelye Saint Denis Bazilika
Házastársa Lotaringiai Lujza
Gyermekei nem volt
Édesapja II. Henrik francia király
Édesanyja Medici Katalin
Signature of Henry III Valois as King of Poland.PNG

III. Henrik francia király (franciául Henri III , lengyelül Henryk Walezy), (Fontainebleau, 1551. szeptember 19.Saint-Cloud, 1589. augusztus 2.). II. Henrik francia király és Medici Katalin királyné fia, a Valois-dinasztia utolsó uralkodója, mely a Capeting-dinasztiának egyik oldalága volt. 1573–1574 között Lengyelország királya. 1574-től haláláig Franciaország királya.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Folyton manővereznie kellett az I. Henri de Guise herceg által vezetett Katolikus Liga és a Navarrai Henrik vezette hugenotta párt között. Ez vezetett a „Három Henrik háborújához”. Miután Guise herceg nyomást gyakorolt rá a protestánsoknak adott apró kedvezmények visszavonása és Navarrai Henrik trónutódlásának kizárása érdekében, sőt Párizsba is bevonult, III. Henrik király 1588-ban tanácskozás ürügyével tőrbecsalta Guise herceget és annak bíboros testvérét, és testőreivel meggyilkoltatta őket. (A gyilkosságot állítólag ágya kárpitja mögül ő maga is végignézte. Mindez a Blois-ban tartott rendi gyűlés végén történt december 23-án.) Utána a hűtlen Párizs ellen vonult, de a táborban egy Jacques Clément nevű fanatikus dominikánus szerzetes, akit azzal engedtek a királyhoz, hogy titkos leveleket hozott, ledöfte a palotájában. Másnap halt meg, de előtte tisztjeit feleskette Navarrai Henrikre, aki IV. Henrik néven követte őt a francia királyi trónon.

Az utolsó Valois-házi király halála után Navarrai Henrik kénytelen volt felhagyni Párizs ostromával, mivel a III. Henrikhez „alig hű” nemesek több mint fele nem fogadta el egy hugenotta jelenlétét a francia trónon, ezek – Alençon hercegével együtt – csatlakoztak a Katolikus Ligához.

Családfa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

I. Ferenc
sz. 1494. IX. 12.
† 1547. III. 31.
Valois Klaudia
sz. 1499. X. 13.
† 1524. VII. 20.
II. Lorenzo de’ Medici
sz. 1492. IX. 9.
† 1519. V. 4.
Madeleine de la Tour d’Auvergne
         
     
  II. Henrik
sz. 1519. III. 31.
† 1559. VII. 10.
Medici Katalin
sz. 1519. IV. 13.
† 1589. I. 5.
     
   
Lotaringiai Lujza
sz. 1553. IV. 30.
† 1601. I. 29.
OO   1576. II. 15.
III. Henrik
sz. 1551. IX. 19.
† 1589. VIII. 2.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző uralkodó:
II. Zsigmond Ágost
Lengyel uralkodó
15731574
A lengyel címer
Következő uralkodó:
Báthory István
Előző uralkodó:
IX. Károly
Franciaország királya
15741589
A francia királyi liliom
Következő uralkodó:
IV. Henrik