III. Henrik francia király
|
|
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
| III. Henrik | |
|
|
|
| Lengyelország királya | |
| Uralkodási ideje 1573. május 16. – 1575. május 12. |
|
| Koronázása | Waweli székesegyház, Krakkó 1574. február 21. |
| Elődje | II. Zsigmond Ágost |
| Utódja | Báthory István |
| Franciaország királya | |
| Uralkodási ideje 1574. május 30. – 1589. augusztus 2. |
|
| Koronázása | Reims 1575. február 13. |
| Elődje | IX. Károly |
| Utódja | IV. Henrik |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Valois-ház |
| Született | 1551. szeptember 19. Fontainebleau-i kastély |
| Elhunyt | 1589. augusztus 2.(37 évesen) Saint-Cloud |
| Nyughelye | Saint Denis Bazilika |
| Házastársa | Lotaringiai Lujza |
| Gyermekei | nem volt |
| Édesapja | II. Henrik francia király |
| Édesanyja | Medici Katalin |
III. Henrik francia király (franciául Henri III , lengyelül Henryk Walezy), (Fontainebleau, 1551. szeptember 19. – Saint-Cloud, 1589. augusztus 2.). II. Henrik francia király és Medici Katalin királyné fia, a Valois-dinasztia utolsó uralkodója, mely a Capeting-dinasztiának egyik oldalága volt. 1573–1574 között Lengyelország királya. 1574-től haláláig Franciaország királya.
Élete [szerkesztés]
Folyton manővereznie kellett az I. Henri de Guise herceg által vezetett Katolikus Liga és a Navarrai Henrik vezette hugenotta párt között. Ez vezetett a „Három Henrik háborújához”. Miután Guise herceg nyomást gyakorolt rá a protestánsoknak adott apró kedvezmények visszavonása és Navarrai Henrik trónutódlásának kizárása érdekében, sőt Párizsba is bevonult, III. Henrik király 1588-ban tanácskozás ürügyével tőrbecsalta Guise herceget és annak bíboros testvérét, és testőreivel meggyilkoltatta őket. (A gyilkosságot állítólag ágya kárpitja mögül ő maga is végignézte. Mindez a Blois-ban tartott rendi gyűlés végén történt december 23-án.) Utána a hűtlen Párizs ellen vonult, de a táborban egy Jacques Clément nevű fanatikus dominikánus szerzetes, akit azzal engedtek a királyhoz, hogy titkos leveleket hozott, ledöfte a palotájában. Másnap halt meg, de előtte tisztjeit feleskette Navarrai Henrikre, aki IV. Henrik néven követte őt a francia királyi trónon.
Az utolsó Valois-házi király halála után Navarrai Henrik kénytelen volt felhagyni Párizs ostromával, mivel a III. Henrikhez „alig hű” nemesek több mint fele nem fogadta el egy hugenotta jelenlétét a francia trónon, ezek – Alençon hercegével együtt – csatlakoztak a Katolikus Ligához.
Családfa [szerkesztés]
| I. Ferenc sz. 1494. IX. 12. † 1547. III. 31. |
Valois Klaudia sz. 1499. X. 13. † 1524. VII. 20. |
II. Lorenzo de’ Medici sz. 1492. IX. 9. † 1519. V. 4. |
Madeleine de la Tour d’Auvergne | ||||||||||
| II. Henrik sz. 1519. III. 31. † 1559. VII. 10. |
Medici Katalin sz. 1519. IV. 13. † 1589. I. 5. |
||||||||||||
| Lotaringiai Lujza sz. 1553. IV. 30. † 1601. I. 29. OO 1576. II. 15. |
III. Henrik sz. 1551. IX. 19. † 1589. VIII. 2. |
||||||||
Lásd még [szerkesztés]
| Előző uralkodó: II. Zsigmond Ágost |
|
Következő uralkodó: Báthory István |
| Előző uralkodó: IX. Károly |
|
Következő uralkodó: IV. Henrik |
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||

