V. Lajos nyugati frank király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
V. Lajos
Louis V.jpg

\mathfrak{Louis} \mathfrak{le} \mathfrak{Faineant}
Francia király
Uralkodási ideje
986. március 2. – 987. május 21.
Koronázása
979. június 8., Compiègne Red crown.png
Elődje Lothár
Utódja Capet Hugó
Életrajzi adatok
Született 966/967
Elhunyt 987. május 21./22. (21 évesen)
Compiègne-i erdő
Házastársa Anjou Blanka
Gyermekei nem ismert
Édesapja Lothár nyugati frank király
Édesanyja Itáliai Emma

V. (Henye) Lajos (966/967Compiègne, 987. május 21.) Lothár nyugati frank király fia, a Nyugati Frank Királyság, azaz Franciaország utolsó királya volt a Karoling-házból (uralkodott 986. március 2-tól haláláig).

Szülei, Lothár frank király és Itáliai Emma, II. Lothár itáliai király leánya 966 elején házasodtak össze, és nemsokára megszületett Lajos nevű fiuk. Apja már 978-ban társuralkodójává nyilvánította, és 979. június 8-án meg is koronáztatta. 982-ben az auvergne-i Brioude-ban feleségül vette Anjou grófjának, II. (Jó) Fulcónak a lányát, Blankát, akivel egyúttal Aquitania uralkodójává koronázták. A házasság nem tartott sokáig: 984-ben Blanka visszaszökött a családjához és elvált Lajostól, aki nem is nősült újra, így gyermeke sem születhetett. Apjától 986 márciusában örökölte meg a trónt.

V. Lajos rövidke uralkodása alatt megörökölte a reimsi érsekkel és kancellárral, Adalberóval fennálló konfliktust: az érsek ugyanis II. Ottó német-római császár érdekeit képviselte a Lotaringia meghódítására indított 978-as háború során. Bár Emma anyakirálynő is támogatta Adalberót, Lajos hadjáratot indított az érseki központ ellen. A kancellár végül, hogy megmentse székvárosát, megadta magát: lerombolta egyházmegyéjében birtokolt kastélyait és túszokat adott a királynak, majd 987 tavaszán megjelent V. Lajos előtt Compiègne-ben, hogy feleljen tetteiért. Az érsek szerencséjére Lajos 987 májusában Senlis és Compiègne között egy vadászat során lovasbalesetet szenvedett, és sérüléseibe rövidesen belehalt. Compiègne városában, a Szent Corneliusnak (Saint-Corneille) szentelt társaskáptalanban temették el.

Lajos halálával kihalt a Karolingok legtovább fennmaradt, nyugati ága is, az érsek elítélésére összehívott főurak pedig nem a trónkövetelő nagybátyját, Károly alsó-lotaringiai herceget, hanem Adalbero támogatásával Île-de-France tekintélyes és nagy hatalmú hercegét, Capet Hugót választották királlyá Hugó néven, akinek leszármazottai 1848-ig birtokolták a francia királyi trónt.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Foundation for Medieval Genealogy
  • Jean Dhondt: A nagy népvándorlás. In: Franciaország története I. Szerk.: Georges Duby. Budapest, Osiris, 2005. pp. 242–264


Előző uralkodó:
Lothár
Frank király
nyugaton 986987
Trésor de Gourdon 04.JPG
Következő uralkodó:
Capet Hugó