Tours

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tours
Cathédrale Saint-Gatien.JPG
A Saint-Gatien-katedrális
Tours címere
Tours címere
Közigazgatás
Ország  Franciaország
Régió Centre
Megye Indre-et-Loire
Kerület Tours
Kanton 7 kanton
Településtársulás Communauté d’agglomération Tours Plus
Polgármester Serge Babary (2014–2020)
INSEE-kód 37261
Irányítószám 37000, 37100, 37200
Népesség
Teljes népesség 134 633 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 3918 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 44-109 m
Terület 34,36 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tours (Franciaország)
Tours
Tours
Pozíció Franciaország térképén
é. sz. 47° 23′ 37″, k. h. 0° 41′ 21″Koordináták: é. sz. 47° 23′ 37″, k. h. 0° 41′ 21″
Tours weboldala

Tours város Franciaországban, Indre-et-Loire megye székhelye. A Loire és a Cher folyó alkotta háromszögben fekszik, Párizstól 210 km-re délnyugatra. Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli.

Közlekedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városnak 2 pályaudvara van: a belvárosban található a gare Tours-Centre és a külvárosban gare Saint-Pierre-des-Corps TGV-állomás. A két pályaudvart a "navette" elnevezésű vonal köti össze. Párizs Montparnasse állomásról Saint-Pierre-des-Corps 1 óra alatt elérhető TGV-vel (nagy sebességű vonat). Tours-Centre pályaudvarra Párizs Austerlitz-ről indulnak gyorsvonatok, melyek 2-3 óra alatt érik el a várost. Tours-Centre-ból a TER Centre (regionális vonat) vonalai indulnak a környező falvakba.

A központi pályaudvar előtt van az autóbuszállomás. A Fil Bleu vonalai behálózzák az egész várost. A Fil Vert és a TER Centre buszaival pedig a vasútvonallal nem rendelkező falvakba lehet eljutni.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Place Plumereau

Tours története a római időkből ered. A város aktív gall-római kereskedelmi és adminisztratív központ volt. A Loire északi partján fekvő, gall eredetű Altionos és a déli parton lévő Caesarodonum a IV. században Urbs Turonum (turonok városa) néven egyesült és a mostani St-Gatien katedrális környékén helyezkedett el. A várost a támadások miatt fallal vették körül, ennek maradványai még ma is láthatók a katedrális mögötti utcácskákban.

A kereszténységet Szent Gatien már a II. században általánossá tette. Ő volt Tours első püspöke.

A város leghíresebb püspöke Szent Márton. Pannóniában született 316-ban és római katonaként került a gall provinciába. Egy látomása hatására megkeresztelkedett és hittérítő lett.

538-ban St. Grégoire de Tours, azaz Tours-i Szent Gergely püspök, az egyház fő védelmezője, megírta latin nyelven Franciaország történetét.

A 800-as években Alcuin, a tours-i Szent Márton kolostor apátja másolóiskolát alapított, mely újfajta kalligráfiai technikát használt és színes kezdőbetűiről, miniatúráiról ismert.

A középkorban Tours a Szent Márton sírjánál történt számos csoda következtében híres zarándokhely lett és nagyon meggazdagodott. Franciaország alapítója, I. Klodvig itt kereszteltette meg magát, ezért lett a franciák védőszentje Szent Márton.

Az 1200-as években Touraine az angol-francia villongások színtere volt. Csak az 1242-es béke juttatta vissza újra Franciaországnak a várost. Ezután a francia királyok kedvelt lakhelye volt a régió, szinte valamennyi király megfordult itt. XI. Lajos (1423-1483) Plessis-Lés-Tours-ban építtette fel kastélyát. Ő létesíttette a városban az első selyemszövő üzemeket. A fejlett ipar és mezőgazdaság nagyon sok embert vonzott ide.

Tours a vallásháborúk idején a hugenották egyik fellegvára volt. Itt 1562-ben, 10 évvel a párizsi Szent Bertalan éjszakája előtt tört ki a polgárháború. A hugenották felgyújtották a Szent Márton-bazilikát, cserébe a pápisták lemészárolták a protestánsokat. A hugenották elvándorlásával a selyemipar megszűnt, a lakosság száma jelentősen lecsökkent és a város elszegényedett.

1871-ben a német-francia háborúban a németek két hónapon át megszállva tartották a várost.

A második világháború során Tours komoly károkat szenvedett. A várost a német csapatok kétnapos ostrom után elfoglalták. A megszállt Tours 37 bombázást ért meg, felrobbantották hídját és az óváros egy része rommá lett. Szerencsére azóta eredeti formájukban visszaállították a lerombolt ódon épületeket.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tours hagyományos iparága a XV. század óta a selyem- és velúrszövés. Emellett gumi-, gyógyszer- és nyomdaipara van. Fő gazdasági ágai a gép-, gumi-, gyógyszer- és nyomdaipar; illetve az elektronika, a borászat és az idegenforgalom.

Tudomány, oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tours a régió kulturális központja. Egyetemén több mint 12 000 hallgató tanul.

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tours 7 kantonja:

  • Tours-Centre (20 005 lakos);
  • Tours-Est (19 234 lakos);
  • Tours-Nord-Est (18 214 lakos);
  • Tours-Nord-Ouest (17 694 lakos);
  • Tours-Ouest (19 350);
  • Tours-Sud (18 435 lakos);
  • Tours-Val-du-Cher (19 888 lakos).

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tours 9 külföldi testvérvárosa:

Városok közötti együttműködés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Population municipale (francia nyelven). INSEE