Tours-i Szent Gergely

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tours-i Szent Gergely
Saint Grégoire Sacramentaire de Marmoutier à l'usage d'Autun.jpg
Szent Gergely. (850 k.-i ábrázolás)
püspök
Születése 538. november 30. (?), Auvergne
Halála 594. november 17. (?), Tours
Tisztelik Ortodox kereszténység
Római katolikus egyház
Ünnepnapja november 17.
Ortodox kereszténység
Római katolikus egyház
A frankok története, 7. századi kézirat

Tours-i Szent Gergely (Averna, (a mai Clermont-Ferrand területén) 538. vagy 539. november 30.Tours, 593. vagy 594. november 17.) ókeresztény író.

Gall-római senatori rangú családban született. Eredetileg Georgius Florentius volt a neve, de később egyik őse, Gergely langres-i püspök tiszteletére felvette a Gergely nevet. Apját korán elveszítette, ezért nagybátyja Gallus clermont-i püspök nevelte istenfélő szellemben. Gallus halála után Avitus clermont-i püspök oktatta a Szentírásra. A világi tudományok kimaradtak a tanulmányai közül; ezt Gergely utóbb ugyancsak hiányolta. Betegsége miatt Tours-ba zarándokolt Szent Márton sírjához, és ott nyert gyógyulást; ez az esemény fordította végképp az egyház felé.

Euphronius tours-i püspök halála után 573-ban Gergely lett az utódja, és hivatalából és munkásságából adódóan a Meroving birodalom egyik legbefolyásosabb egyházi személyévé vált. Püspökként számos munkát írt, ezek közül a legjelentősebb az 591-ben befejezett Historia francorum (’A frankok története’), amely hibás latinsága és írójának naiv történelemszemlélete ellenére ma is megkerülhetetlen forrásmunka.

A Frankok története cím súlyosan félrevezető. Püspök lévén Gergelyt mindenekfelett a bűn és az érte járó büntetés érdekelte, s nem az etnikai hovatartozás. Amikor saját korának történetét írta, valójában arról gondoskodott, hogy - legyen szó frankokról vagy rómaiakról - a tehetős bűnösök megérdemelt büntetése sokáig emlékezetes maradjon. Bőséges anyag állt rendelkezésére: mintegy harminc politikai személyiség erőszakos haláláról számol be, sokszor bámulatos részletességgel. Mindannyian azért értek rossz véget, mert megsértették Istent és az Ő szentjeit. A frank tábornokot, Guntram Bosót például annyi lándzsa döfte át, hogy összeesni is képtelen volt. Gergely azt is tudta, miért. Bár időnként feltámadt benne a keresztény vallásosság, Guntram egy pogány jósnőtől is tanácsot kért és erre ráfizetett
– Peter Brown: Az európai kereszténység kialakulása, Atlantisz Kiadó, 1999. 110. old

További művei: Miraculorum libri VIII (’A csodák nyolc könyve’), De cursu stellarum (’A csillagok állásáról’). A zsoltárokhoz írt kommentárja (Commentarii in Psalmos) csak töredékekben maradt fenn. Fennmaradt még a szerzetesek életéről szóló Vitae Patrum ('Atyák élete') című műve.

A római katolikus egyházban szentként tisztelik; ünnepnapja november 17.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művei magyar nyelven[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Tours-i Gergely: Korunk története. A frankok története. Ford.: Adamik Tamás és Mezey Mónika. Kalligram, Pozsony, 2010.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]