Romolhatatlan szentek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szent Bernadett az üvegkoporsóban
XXIII. János pápa múmiája, a vatikáni Szent Péter Bazilikában


Ímé titkot mondok néktek. Mindnyájan ugyan nem aluszunk el, de mindnyájan elváltozunk. Nagy hirtelen, egy szempillantásban, az utolsó trombitaszóra; mert trombita fog szólni, és a halottak feltámadnak romolhatatlanságban, és mi elváltozunk. Mert szükség, hogy ez a romlandó test romolhatatlanságot öltsön magára, és e halandó test halhatatlanságot öltsön magára. Mikor pedig ez a romlandó test romolhatatlanságba öltözik, és e halandó halhatatlanságba öltözik, akkor beteljesül amaz ige, mely meg vagyon írva: Elnyeletett a halál diadalra.
Biblia, Korinthusbeliekhez írt I. levél 15. rész 51-54.

A romolhatatlanság az a katolikus és ortodox keresztény hit, hogy egyes holttesteket természetfeletti beavatkozás óv meg attól, hogy a lebomlás folyamata végbe menjen rajtuk. A romolhatatlanság nem áll fenn akkor, ha a testet bebalzsamozzák.

Európa-szerte több keresztény templomban láthatjuk az üvegkoporsóba helyezett több száz éve halott szentek el nem bomló múmiáit vagy kiemelkedő ereklyeként [1] tisztelt mumifikálódott testrészeit. Ezek a romolhatatlan szentek a mai napig ámulatba ejtik az embereket, hívők milliói különleges isteni csodaként tekintenek rájuk, tisztelik őket és hisznek gyógyító erejükben. „A vallástörténet tanúsága szerint a körmenetekben, érintésben, csókban kifejeződő ereklyetisztelet alapja a hit, hogy a próféták, üdvhozók, hősök és más szentek ereje haláluk után is hat; célja az ebben az erőben való részesedés.”[2] A hívek nem egyszerűen azért zarándokolnak el a szentek sírjához, vagy ereklyéjüket őrző templomhoz, hogy kegyes pártfogásukért könyörögjenek, hanem azért, hogy személyesen találkozhassanak velük. Megérinthessék a szentek testéhez (vagy néha csak testének egyetlen darabkájához) hozzáérő tárgyakat és az érintés által maguk is részesüljenek a szentségben.[3][4]

A romolhatatlanság leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A katolikus egyház romolhatatlanoknak[5] tekinti mindazokat, akiknek holtteste balzsamozás vagy mumifikálás, illetve a természetes mumifikálódást magyarázó környezeti hatások nélkül ellenáll a természet törvényeinek: a normális körülmények között bomlást előidéző közegben is ép marad, illetve tetemük lágy szövetei élethűen megőrzik rugalmasságukat.[6]

A témakört először Dr. Imbert Gourbeyre pszichiáter írta le, aki a stigmatizált szentekről szóló vizsgáltai alapján 1895-ben megjelent La Stigmatisation című munkájában megemlíti, hogy az általa összegyűjtött szentek között olyan esetek is előfordulnak, amelyek holtteste sokáig nem bomlott el. Az ő munkáját bővítette ki 1930-ban Herbert Thurston atya,[7] aki az enyészetnek ellenálló szentek sorának kibővítésén túl, a romolhatatlanság hat jelenségét fogalmazza meg – a test kellemes illatot áraszt, a test meleg marad, nincs hullamerevség, nem indul meg a bomlás, a halál után vérezni kezdenek a stigmák vagy a vértanúság sebei és a végtagok rituális mozgást végeznek[8][9] –, amelyek közül nem mindegyik jelenség teljesül minden esetben. A témát tárgyaló legfrissebb munka, Joan Caroll Cruz, a sarutlan karmeliták világi rendjének nővére, 1977-ben megjelent The Incorruptibles[10] című könyve, amely 102 olyan esetet mutat be, amelyet a katolikus egyház szentté avató kongregációja megerősített.

Példák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legszebb romolhatatlan szent az 1879-ben Lourdes-ban eltemetett Szent Bernadett, akinek tetemét 1909-es boldoggá avatásakor hantolták ki először, és csodálatos módon testét teljes épségben találták. Az ekkor végzett vizsgálat nem talált mesterséges mumifikálásra utaló nyomokat. Visszatemették, majd még kétszer exhumálták 1919-ben és 1925-ben, ám testén az oszlásnak semmilyen jelét sem tapasztalták. Boldoggá avatása kapcsán 1925. augusztus 3-án múmiáját ünnepélyes keretek között a Saint-Gilgard kolostor templomában üvegkoporsóba helyezték , ahol ma is bárki megtekintheti. Arcát és kezeit vékony viaszréteggel vonták be, hogy még életszerűbb legyen. Mindmáig nem derült ki, hogy mi rejlik e csodálatos jelenség mögött.

Hasonlóan romolhatatlan szent Szent Angéla, Szent Cuthbert, Sienai Szent Katalin, Szent Zita, Bobola Szent András,[11] Bosco Szent János, XI. Boldog Ince pápa, XXIII. János pápa[12] vagy a legifjabb 2002-ben II. János Pál pápa által szentté avatott Pio atya. Ez a kapucinus szerzetes, aki felnőtt életében végig Krisztus stigmáit viselte, 40 évvel ezelőtt hunyt el. A sokak által támadott, ám még többek által még életében is szentként tisztelt Pio atya holttestét az egyház 2008. márciusában kihantoltatta és 9 hónapra nyilvános tiszteletre helyezte.[13][14]

Cortonai Szent Margit[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sokáig a romolhatatlanok sorába tartozónak tekintették Szent Margitot, azt a harmadrendi ferences nővért, aki 1297. február 22-én hunyt el, és azóta a cortonai bazilikában nyugszik.[15] Az emberek sokáig úgy hitték, hogy különös isteni kegy óvta meg testét a bomlástól. Néhány éve azonban egy orvos megvizsgálhatta a tetemet, és a szent hasán és mellkasán mély vágásokat fedezett fel, amelyeket fekete fonállal varrtak össze. Margitot tehát mesterségesen mumifikálták. Feltételezetten az egyház megbízásából próbálták megóvni testét, hogy a hívők továbbra is közvetlenül a szenthez fordulhassanak kéréseikkel, imáikkal.

Csoda-e?[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sok esetben mindmáig nem derült ki, vajon valóban csodáról van-e szó, ahogy az egyház állítja, vagy azoknak a vegyészeknek van igazuk, akik szerint nem zárható ki, hogy a holttesteket titokban konzerválták?

Igaz, hogy a szentek kihantolásain a hivatalos tanúk között orvos megfigyelők is jelen vannak, ám a világi támadások és néhány leleplező vizsgálat miatt az egyház nem járul hozzá, hogy romolhatatlan szentjeit és ereklyéit[16] közvetlenül megvizsgálhassák.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. kiemelkedő ereklye (reliquiae insignes): a Szent Kereszt és a szenvedés eszközei, illetve a szentek egész teste, feje, karja, keze, szíve, nyelve, lábszára és kínzott testrésze - Katolikus lexikon - ereklye
  2. Katolikus lexikon – ereklyetisztelet
  3. Peter Brown: A szentkultusz kialakulása és szerepe a latin kereszténységben – Kifejlett középkori ereklyetisztelet
  4. Kulcsár Árpád, Ruff Tibor: Ereklyék kultusza és a bibliai hit
  5. Az elnevezés a feltámadáshoz kötődik, amikor – a Szentírás szerint – minden hívő romolhatatlan anyagból, istenben újjászületik. Lásd: 1Kor 9,25; 1Kor 15,42; 1Kor 15,50; 1Kor 15,52; 1Kor 15,53; 1Kor 15,54; 1Pt 1,4; 1Pt 1,23; 1Pt 3,4.
  6. Múlt-kor: A romolhatatlan szentek titkai 2007. július 3.
  7. Karl Keating: Thurston atya
  8. Zöld újság - Romolhatatlanok
  9. Szentek
  10. Joan Carol Cruz: The Incorruptibles: A Study of the Incorruption of the Bodies of Various Catholic Saints and Beati
  11. Magyar Jezsuita Rendtartomány honlapja – Bobola Szent András
  12. XXIII. János pápa holttestét hivatalos források szerint mumifikálták. lásd: Németh Magdolna: Fáraók nyomán - A pápai balzsamozás folyamata, 2005. április 6.
  13. Radnóti Anna: Kihantolták Pió atya holttestét; RTL Hírek, 2008. április 24.
  14. Kisfilm Pio atya exhumálásáról 2008. április 11.,
  15. Szent Margit múmiája
  16. A megvizsgált ereklyék többségéről kiderült, hogy hamisítványok Vallás – Szent ereklyék – A megvizsgált ereklyék (Megszűnt a lap. Te is segíthetsz megfelelő hivatkozást találni!)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Joan Carol Cruz: The Incorruptibles: A Study of the Incorruption of the Bodies of Various Catholic Saints and Beati, 1977, TAN Books & Publishers, ISBN 0-89555-066-0 [1](angolul)
  • Renate Germer: Múmiák a világ minden tájáról, Tessloff és Babilon Kiadó, Mi Micsoda könyvsorozat 7. kötet, Budapest, 2006. ISBN 963-9446-86-6 (magyarul)
  • Katolikus lexikon – ereklye, ereklyetisztelet [2](magyarul)
  • Peter Brown: A szentkultusz kialakulása és szerepe a latin kereszténységben – Kifejlett középkori ereklyetisztelet (angolul)
  • Zöld újság - Romolhatatlnok (magyarul)
  • Szentek (magyarul)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]