Szikambria

A nibelungok és a hunok csatája

Szikambria (Sicambria) egy krónikákból és legendákból ismert város volt Pannónia területén, a Duna partján. A mondák egyértelműen arról tudósítanak, hogy Attila hun király székhelye volt. A település pontos helyét ma is számtalan vita övezi.

Nevének eredete

A szugamber germán frank törzset a rómaiak i. e. 8-ban legyőzték és Galliába telepítették, így ezen a néptörzsön, a szikambereken keresztül az 5. századi frank írástudók a népet a trójaiaktól származtatták. A 6. században Tours-i Szent Gergely ősi lakhelyükként Pannoniát említi, a 7. századi Gesta Regum Francorum szerint a trójai eredetű frankok Pannónia határánál várost alapítottak, amit saját magukról Szikambriának neveztek el, és ez az elképzelés terjedt el a középkori irodalomban.

Sicambria a középkori forrásokban

Szikambria építése

A Liber Historiae Francorum szerint a trójai menekültek átmenetileg tartózkodtak Pannóniában, ahol megalapították Sicambriát. Ezt a Pannóniát azonban a szerző a Meótisz mocsarai mellé helyezte.

A 8. századi, Aethicus Ister-féle Cosmographia szintén említi a trójai menekültekből frankokká váló nép Sicambria nevű városát, ám annak helyszínét Germániába helyezi. Vezetőiket Francusnak és Vassusnak mutatja be.

Viterbói Gottfried történetíró a 12. században két helyszínen is megjelölte Sicambriát: egyrészt a már említett meótiszi mocsarakban, amelyet azonban ő Ungaria vetusnak, azaz Régi Magyarországnak nevezett. Egy másik szövegrészben azonban már azt írta, hogy az illyricumon keresztül Pannóniába bevándorló frankok Magyarország területén építették fel Sicambriát.

Szikambria építése a Tárih-i Üngürüsz elbeszélése nyomán:

"Egy nap a Duna folyó partján egy hegy tetejére értek, mely Szikara néven volt ismeretes. Mikor erre a pompás helyre néztek, látták, hogy szerfölött kellemes, füves, madárdalos, úgyhogy mindenfelé virággal van díszítve és körös-körül virágdísszel ékeskedik, madarai kellemes dalolással énekelnek.

A kanyargó patakok egyik kerten át a másikba folydogálnak az élet örömére teremtett virágok rózsáskertben.

Minden tája különféle gyümölcsökkel tele, minden oldalon színes gyümölcsökben bővelkedik, levegője kellemes, minden tája jól bejárható, áldása [terményei] és kenyere bőséges, úgyhogy minden tekintetben bővelkedő tartomány.

Ezt a paradicsomi vidéket ő azonnal megkedvelte, és megparancsolta, hogy a Szikan hegy tetejére egy hatalmas várat építsenek. Azután egy szerencsés órában felhúzták a várfalakat és tornyokat. Jó ideig dolgoztak, végül is [a vár] készen lett.

Mivel szerfölött gazdag és terményekben bővelkedő tartomány volt, ez oknál fogva nevezték el Pannonijának, ami latin nyelven "kenyeret" jelent. Azután, mivel Firanko azt a várost a Szikara hegy tetején építette fel, mert annak hegynek Szikara volt a neve, azt találta megfelelőnek, hogy a városnak Szikamberijja nevet adja. "

A magyar krónikák szerint

A 13. században Kézai Simon szerint Attila magyar királynak Szikambriában (németül Etzelburg) fontos központja volt és itt is temették el. A Képes Krónika a francia mondákat követve a Szikambria név magyarázatát összekapcsolta Párizs névmagyarázatával és a trójai mondakörrel is. Egyes feltételezések szerint Kézai Simon egy Aquincumban talált római sírfelirat alapján vélekedett úgy, hogy az óbudai királyi vár közelében lévő régi romok Sicambriával azonosak.

Anonymus a Gesta Hungarorum című művében a következőket írja Attila városáról:

"A révet, ahol az átkelést végrehajtották, Magyar-révnek nevezik el azért, mert a hét fejedelmi személy, akit hétmagyarnak mondtak, ott hajóztak át a Dunán. Mikor odaát voltak, tábort ütöttek a Duna mellett a felhévizekig. Ennek hallatára a Pannónia földjén lévő összes rómaiak futással biztosították életüket. Másnap pedig Árpád vezér meg minden főembere, Magyarország valamennyi vitézével együtt, bevonult Attila király városába. Ott látták a királyi palotákat - egyeseket földig romban, másokat nem -, és fölötte csodálták mindazt a kőépületet."

Anonymus tehát a Megyeri-rév közelében lévő városról tudósít, ez valószínűleg a mai óbuda és környéke, illetve a budakalászi és pomázi romterületre értendő. Anonymus III. Béla király jegyzője volt, és semmi bizonyíték nincs arra, hogy Attila hun uralkodó központja tényleg ezen a területen volt-e, vagy csak politikai megrendelésre írta le ezen információt.

1346-ban két oklevél szól az óbudai klarissza kolostor alapításáról, amelyek szerint azt Sicambria városában kell majd megalapítani. 1375-ben és 1376-ban ugyanerről a kolostorról állította két oklevél, hogy az Sicambria városában található. A 16. századi oklevelek viszont már Óbuda városától északra, az ott található romokban jelölték meg az egykori Sicambria helyét. A Szikambria elnevezés a népnyelvben is elterjedt a 16. században, illetve még a 17. századi térképek is megemlítik.

Tinódi Lantos Sebestyén is említi Erdéli História c. művében, Skanbria néven, leírása alapján a Budát körülzáró törökök tábora közelében lehetett. Szulejmán szultán 1541. augusztus 26-tól Óbuda közelében táborozott.

Sicambria, mint személynév

Egyes középkori forrásokban személynévként jelenik meg, amely a híres trójai királynak, Priamosznak a középkori forrásokban szereplő testvérére utal.

Sicambria és Ősbuda

A középkori magyar elbeszélő források nyomán egyesek úgy vélik, hogy Sicambria, amely azonos az ősi Buda városával, valahol Budapesttől északnyugatra, vagy a Pilis hegységben található. Sashegyi Sándor amatőr régész Pomáz határában a Klissza-dombon lévő romokban vélte felfedezni az ókori, majd középkori város maradványait.

Noszlopi Németh Péter újságíró Pilismarót közelében vélte megtalálni Ősbudát és Sicambriát, és a település közelében lévő Castra ad Herculem római romjaival vélte azonosítani. Könyvének posztumusz megjelenését követően számos teória látott napvilágot Sicambria hollétét illetően.

Lánszki Imre ökológus az egykori Sicambriát Budakalász határában, a Nagy-Kevély oldalában véli megtalálni. A kutató egy várat, egy várost valamint fejedelmi sírokat feltételez a helyszínen.

Sicambria helye a tudományos kutatások szerint

Sicambria városának ókori létezését semmilyen felirat vagy írott forrás nem támasztja alá. A város létezése csak a középkori írott forrásokban kerül elő, először a frank-trójai történettel összefüggésben. Az évszázadok során Sicambria helyszínét az egyes középkori szerzők máshol jelölték meg. A középkorban először Magyarországon, majd közelebbről Óbudán, illetve később a tőle északra fekvő római romokban rögzült Sicambria elnevezése.

Ajánlott irodalom

• Budapest története I. (Szerk. Gerevich László, Bp., 1973)
• Eckhardt Sándor: Sicambria. Egy középkori monda életrajza, Minerva, 1927.

Források

• Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 462. o. ISBN 963-05-6411-4  
• Etzelburg (Pallas nagy lexikona)
• Herceg Ferenc: Történelmünk ősi gyökerei a Pilisben. Koronás Kerecsen Kiadó, 2022.
• Anonymus: Gesta Hungarorum. Magyar Helikon, 1975.

Külső hivatkozások

• Kanyó Ferenc: Óbudától Ősbudáig. Egy mítosz historiográfiája
• Kanyó Ferenc: Ősbuda legendákról a Tényleg?! oldalon. 2013. február 24. [1]
• Hol volt Óbuda? Beszélgetés Laszlovszky József régésszel. Dokumentumfilm. [2]
• Spekner Enikő - B. Szabó János - Kanyó Ferenc: Hogyan kerülhetett Sicambria Óbudára? Egy hagyomány genezise