Mülheim an der Ruhr

	Mülheim an der Ruhr
; Mülheim an der Ruhr címere	; Mülheim an der Ruhr zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Észak-Rajna-Vesztfália
Járás	Regierungsbezirk Düsseldorf
Polgármester	Ulrich Scholten (2015. október 21. – )
Irányítószám	45401–45481
Körzethívószám	0208
Rendszám	MH
Testvérvárosok	Lista Kfar Szaba; Darlington; Tours (1962–); Kuusankoski; Opole (1989–); Isztambul; Kalkílja; Kouvola;
	Népesség
Teljes népesség	172 404 fő (2022. dec. 31.)
Népsűrűség	1 888,74 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	26; 153; m
Terület	91,28 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 51° 25′ 39″, k. h. 6° 52′ 57″Koordináták: é. sz. 51° 25′ 39″, k. h. 6° 52′ 57″
	Mülheim an der Ruhr Pozíció Észak-Rajna–Vesztfália térképén
	Elhelyezkedése Észak-Rajna-Vesztfália térképén
	Mülheim an der Ruhr weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Mülheim an der Ruhr témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Mülheim an der Ruhr település Németországban, azon belül Észak-Rajna-Vesztfália tartományban. Lakosainak száma 172 404 fő (2022. december 31.).^[1] Mülheim an der Ruhr Essen, Mettmann járás, Duisburg, Oberhausen és Ratingen községekkel határos.

Fekvése[szerkesztés]

Oberhausentől délre fekvő település.

Leírása[szerkesztés]

A Ruhr mindkét partján fekvő város déli részei a Rajnai-Pala hegység utolsó nyúlványain, az északi részei az Alsórajnai síkságon terülnek el.

A városnak a Ruhr völgyében kiterjedt üdülőkörzetei vannak, és a Ruhron közleledő hajók mintegy félmilliós forgalmat bonyolítanak le évente.

Városrészek[szerkesztés]

Sz.	Városrész	Teilraum	Kerület (Bezirk)	Terület (km²)	Fő¹⁾	Fő (pro km²)
1	Altstadt I	1 Stadtmitte	1 Rechtsruhr-Süd	3,20	20.119	6287
2	Altstadt II	1 Stadtmitte²⁾	1 Rechtsruhr-Süd²⁾	5,79	24.696	4265
3	Styrum	2 Styrum	2 Rechtsruhr-Nord	4,44	15.484	3487
4	Dümpten	3 Dümpten⁴⁾	2 Rechtsruhr-Nord⁴⁾	5,51	18.392	3338
5	Heißen	4 Heißen³⁾	1 Rechtsruhr-Süd³⁾	8,88	21.117	2378
6	Menden-Holthausen	1 Stadtmitte	1 Rechtsruhr-Süd	17,30	13.450	777
7	Saarn	5 Saarn	3 Linksruhr	26,92	23.485	872
8	Broich	6 Broich/Speldorf	3 Linksruhr	8,78	13.678	1558
9	Speldorf	6 Broich/Speldorf	3 Linksruhr	10,46	18.269	1747

¹⁾ : 2014. december 31-én^[2]

²⁾ Aus dem Stadtteil Altstadt II wurden Teile (Altstadt II-Nordost und Papenbusch) ausgesondert und dem Teilraum Dümpten im Bezirk Rechtsruhr-Nord zugeordnet.

³⁾ Aus dem Stadtteil Heißen wurden Teile (Winkhausen-Nord) herausgenommen und dem Teilraum Dümpten im Bezirk Rechtsruhr-Nord zugeordnet.

⁴⁾ Der Teilraum Dümpten besteht aus dem historischen Stadtteil und den oben unter Punkt 2 angegebenen Erweiterungen.

Története[szerkesztés]

Mülheim egykori urai a Broich grófok a keresztesháborúk idején haltak ki. Székhelyük a mai Krichenhügel nevű domb volt, mely több Karoling telepből kialakult település ősmagja, a rajta álló Szt. Péter templommal.

A Ruhr másik oldalán e településmaggal szemben 883-884-ben Broich vára épült fel.

A mai gyorsforgalmi út a Hellweg egykor a királyok, kereskedők és egyúttal a hadak vonulásának a híres útja volt, e helyen keresztezve a Ruhr folyót Mülheim és Broich vára között.

Mülheim a 13. században kapott piacjogot, a városi rangot azonban csak 1808-ban kapta meg.

A településen és környékén valószínűleg már a 12. század előtt is folyt szénbányászás, s mivel a folyó Mülheimig mindig is hajózható volt, itt élénk szénkereskedelem is kialakult, majd a 19. század elejétől létrejött itt a vaskohászat is, amely hamarosan jelentősebb lett a szénbányászatnál és szénkereskedelemnél is.

Mülheim nagyvárossá és ipari centrummá 1908 körül lett, melyben nagy szerepe volt a Hugo Stinnes által alapított nagy nehézipari konszennek, melynek székhelye is itt van.

A városnak van könnyűipara, vegyipara és meteorológiai állomása is. Valamint itt működik a Max-Planck-Institut szénkutató részlege is.

A város területének majdnem fele mező- és erdőgazdasági terület.

Látnivalói közül jelentősebb a Broich-kastély (Schloss Broich) késő karoling kori vár alapjainak és falainak maradványai, és a Kirchenhügelen álló Szt. Péter templom, melynek legrégebbi részei a 11. századból valók, a Mária templom és a Teiner-Strasse környékének favázas házai, melyeknek egyikében helytörténeti múzeum is található.

A város legdélibb részén pedig a Mülheimer Ruhrtalbrücke, a majdnem 2 km hosszú acélhíd íveli át a folyó völgyét, mely Mülhelm szimbóluma is egyben.