I. Mieszko lengyel fejedelem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Mieszko
Mieszko I by Lesser.PNG

Lengyelország nagyfejedelme
Uralkodási ideje
963992. május 25.
Elődje Siemomysł
Utódja I. Boleszláv
Életrajzi adatok
Született 932
Elhunyt 992. május 25.
Poznań
Házastársa 7 pogány feleség
Dobrawa (945–977)
Oda (962–1023)
Gyermekei Dobrawától:
I. Boleszláv (967–1025)
Szvjatoszlava
Vladivoj (981–1003)
Odától:Mieszko (979/84–992)
Szvjatopolk (980–992)
Lambert (981–992)
Édesapja Siemomysł
Édesanyja nem ismert
Mieszko dénárja

I. Mieszko[1] (932992. május 25.[2]), lengyel uralkodó, a mondai Siemomysł fia, a polán nevű lengyel törzs fejedelme (akikről Lengyelország – Polska – a nevét kapta).

Fontosságát nem csak az adja, hogy ő az első bizonyítottan valós személy a lengyel uralkodók közt, hanem az is, hogy ő térítette keresztény hitre a lengyeleket.

A Mieszko nevet csak később kapta, a korabeli források Mesco, Misico, Mesico, Msko és ezekhez hasonló neveken említik. (Egy dokumentumban a Dagome név – Dagome iudex – szerepel.)

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Származása, ifjúkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mieszko körülbelül 963-tól volt fejedelem.[2]

965-ben feleségül vette Dobrawát, I. Boleszláv cseh fejedelem lányát. 980-ban újra nősült: Oda von Haldenslebent, Dietrich (Theoderic) von Haldensleben, Nordmark grófja (965-985) lányát vette el, miután megszöktette a kalbei kolostorból.

Kereszténnyé teszi a lengyeleket[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Uralkodásának kezdetén a Balti-tengertől délre élő wieleták és voliniaiak, és szövetségesük, Wichman szász gróf elleni harcok kötötték le. Pogány nejeit elűzte és Dombrovka cseh keresztény hercegnővel kelt egybe.[3] 964-ben megkeresztelkedett[3][4], valószínűleg első felesége hatására, de lehet, hogy azért, hogy elkerülje az összeütközést a keresztény Német-római Birodalommal[forrás?]. Templomot építtetett Szent Györgynek Gnieznóban, 968-ban Poznańban pedig megalapította az első lengyel katedrálist. A katedrálist Szent Péternek szentelték. Posen lett az első püspökség székhelye[3]. A fejedelem Szent Adalbert prágai érseket és hittérítőt is támogatta.[3]

Mieszko idején nem volt lengyel főváros, ehelyett több várat épített. A legfontosabb volt ezek közül Poznań, Gniezno és Ostrów Lednicki. Az utóbbi 140 méter átmérőjű gyűrűs erődítmény volt. Falain belül kőpalotát építtetett magának.

Valószínűleg egy lánytestvére és két fiútestvére volt, közülük csak Czcibor neve ismert, akit a cedyniai csatában öltek meg 972-ben. A másik testvére is csatában vesztette életét, 964 körül.

A hűbér-vita[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vannak történészek, akik szerint Mieszko hűséget esküdött I. Ottó német-római császárnak 963-ban[3], majd II. Ottónak és III. Ottónak is. A lengyel történészek azonban ezt vitatják, és főleg azt, hogy a hűbéreskü egész Lengyelországra vonatkozott (vagy inkább csak egy részére, amelynek latin neve "usque Varta fluvium" volt). Egy középkori krónika szerint Mieszko Gero ostmarki őrgrófnak tett le hűbéresküt, de ezt a közlést kételyek övezik, mivel ezt a krónikát egy másik krónika kivonatának tekintik, az eredeti krónika pedig nem említi ezt az epizódot.

Háborúi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Uralkodása 962 körül kezdődött "Nagy-Lengyelországban" (Wielkopolska), Kujáviában és talán Pomeránia keleti részén. A 960-as években valószínűleg Nyugat-Pomerániát is meghódította, legalább részben, a 990-es években pedig Szilézát (Śląsk) és Kis-Lengyelországot (Małopolska) is.

Legtöbbet a Balti-tenger partvidékén harcolt, azon a területen, amely később kapta a Pomeránia nevet. 972-ben a cedyniai csatában legyőzte Hodo nordmarki őrgrófot, és 976-ban elérte az Odera folyó torkolatát. A döntő csatát 979-ben vívták, ezt is Mieszko nyerte, és ezzel bebiztosította uralmát a régióban. A következő évben hódítását azzal ünnepelte, hogy várat alapított Gdańsknál.

981-ben I. Vlagyimir felvette a Grody Czerwieńskie néven ismert területet Mieszkótól. 986-ban, II. Ottó halála után csatlakozott III. Ottó császár hadjáratához a polabján szláv törzsek ellen. Röviddel halála előtt a pápának adományozta államát, és hűbérbirtokul kapta vissza tőle, a Dagome iudex néven ismert okiratban.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Örököse első házasságából származó fia, I. Boleszláv volt. Ebből a házasságából két lánya született: Sygryda, és egy másik lány, akinek a nevét nem ismerjük. Sygryda „Gőgös Sigrid” néven előbb VI. (Győztes) Erik svéd király felesége és királynő lett, majd egyes történészek szerint Gunhild királynő néven I. "Villásszakállú" Svend dán király felesége, Nagy Knut anyja. A történészek szerint szláv neve "Świętosława" lehetett.

Mieszko második lánya valószínűleg egy pomerániai szláv herceg felesége lett.

Második házasságából három fia született; Mieszko, Lambert és Świętopełk.

Családfa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Leszek
sz. ?
† 930/40. (?)
NN NN NN
         
     
  Siemomysł
sz. ?
† kb. 960. (?)
NN
     
   
1
több pogány feleség
2
Dobrawa
sz. ?
† 977.
OO   965
I. Mieszko
sz. 932.
† 992. V. 25.
3
Oda
sz. ?
† kb. 1023.
OO   978/80.
                   
   1    2    2    3    3
NN (fiú)
 sz. 965
 † 973. III. 23. után
 
Vitéz Boleszláv
 sz. 966/67.
 † 1025. VI. 17.
 
Sygryda
 sz. 970. k.
 † 1014. után
 
Mieszko
 sz. 978/984.
 † 992. V. 22. után
 
Świętopełk
 sz. 979/985.
 † 992. V. 25. előtt (?)
 
   3                
Lambert
 sz. 980/990.
 † 992. V. 25 után
 

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Ejtsd "Mjeskó".
  2. ^ a b Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963 9075 12 4 , 471. oldal
  3. ^ a b c d e Bokor József (szerk.). [mek.niif.hu/00000/00060/html/070/pc007095.html#1 Mieczyslaw], A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET Kft. ISBN 963 85923 2 X (1998) 
  4. Az U. és d. szerint 966-ban. (471. o.)

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző uralkodó:
Siemomysł
Lengyel uralkodó
962992
A lengyel címer
Következő uralkodó:
I. Vitéz Boleszláv