I. Ulászló lengyel fejedelem

I. Ulászló


Lengyelország nagyfejedelme
Uralkodási ideje 1079 – 1102. június 4.
Elődje	II. Boleszláv
Utódja	Zbigniew

Életrajzi adatok
Született	1043/1044
Elhunyt	1102. június 4. Płock
Nyughelye	Mazóviai boldog Szűz Mária Katedrális, Płock
Házastársa	Przecława Bohémiai Judit (1058–1086) Sváb Judit (1054–1105)
Gyermekei	Przecławától: Zbigniev (1073–1113) Bohémiai Judittól: III. Boleszláv (1086–1138) Sváb Judittól: Zsófia Ágnes (1090–1125) Adelheid 1 leány
Édesapja	I. Kázmér
Édesanyja	Kijevi Dobroniega Maria

I. Ulászló Herman (Jan Matejko rajza)

I. Ulászló Herman (lengyelül Władysław I Herman), (1043 – 1102. június 4.) lengyel fejededelem 1079-1102 között a Piast dinasztiából, I. Kázmér fia, II. Merész Boleszláv testvére. Uralkodása a Piast állam meggyengülésésnek időszakára esett. Megerősödött a széthúzás tendenciája, megszilárdult a többközpontúság Lengyelországban (Ulászló Herman soha sem törekedett arra, hogy királlyá koronázzák). A tényleges hatalmat Sieciech palatinus gyakorolta.

Tartalomjegyzék

1 Feleségei
2 Élete
- 2.1 A hatalom felosztása
- 2.2 Ulászló Herman uralkodásának értékelése
3 Családfa
4 Feleségei
5 Utódai
6 Jegyzetek
7 Lásd még

Feleségei [szerkesztés]

Először Bohémiai Juditot, aztán III. Henrik német-római császár lányát, Sváb Juditot vette feleségül. Első feleségétől született fia lett III. Ferdeszájú Boleszláv fejedelem. Második feleségétől egy lánya született, Gandersheimi Ágnes.

Élete [szerkesztés]

A hatalom felosztása [szerkesztés]

Akkor került hatalomra, amikor testvérét 1079-ben száműzetésbe kényszerítették. 1097 és 1100 között Ulászló fiai, Zbigniew és Ferdeszájú Boleszláv a főurak támogatásával eltávolították Sieciechet és kényszerítetták apjukat az állam feldarabolására. Zbigniew kapta Nagy-Lengyelországot, Kujáviát és Sieradz-Łęczyce vidékét, Boleszláv pedig Kis-Lengyelországot és Sziléziát, míg Ulászló megtartotta magának Mazóviát, valamint a főhatalmat az összes hercegség felett.

Ulászló Herman uralkodásának értékelése [szerkesztés]

Nincs kétség afelől, hogy Lengyelország kül- és belpolitikai helyzete I. Ulászló Herman uralkodása alatt olyan nehéz volt, hogy csak nagyon energikus és erős jellemű uralkodó volt képes megbirkózni a feladatokkal. Ő minden bizonnyal nem volt ilyen. Az ő tétlen viselkedése, hogy ne mondjuk, apátiája a legsorsdöntőbb pillanatokban magáért beszél. Talán a több évig tartó és fájdalmas láb-betegsége is oka lehetett ennek, mint ahogy a Gallus Anonymus is mondja. De az is lehet, hogy őt is, mint sokakat másokat csak a véletlen segítette trónra, de soha sem törekedett uralkodásra, mivel nem volt ehhez sem tehetsége, sem megfelelő vérmérséklete, merészsége, ami mind szükséges volt a középkori uralkodóknál.

Családfa [szerkesztés]

4. II. Mieszko Lambert †1034. május 10.
	2. I. Kázmér †1058. november 28.
5. Lotaringiai Richeza †1063. március 21.
		1. I. Ulászló Herman †1102. június 4.
6. Nagy Vlagyimir †1015. július 15.
	3. kijevi Dobronega Maria †1087
7. Anna Porfirogenetka †1011?, Nagy Vlagyimir felesége, †1018 után

Valószínűleg a legrégibb lengyel uralkodói pecsét

Feleségei [szerkesztés]

1073 előtt ismeretlen lengyel nő, Zbigniew anyja (néhány kutató úgy véli, hogy nem kötöttek házasságot)
1080 körül Judit (sz. 1056 körül – †1086. XII. 25.) – II. Vratiszláv (sz. 1032 körül – †1092), olomouci herceg (1055-1056, 1058-1061), Csehország hercege (1061-1085), Csehország királya (1085-1092) leánya
1089 körültől Judit Mária (sz. 1047 – †1092/1096) – III. Henrik (sz. 1017 – †1056), Németország királya (1027-1046), Burgundia királya (1038-1039), księcia Svábország királya (1038-1045), Olaszország királya (1039-1056), német-római császár (1046-1056) lánya.