II. Mieszko lengyel fejedelem
| II. Mieszko | |
 |
|
|
|
|
| Lengyelország királya | |
| Uralkodási ideje 1025 – 1031 |
|
| Elődje | I. Boleszláv |
| Utódja | Veszprém |
| Lengyelország nagyfejedelme | |
| Uralkodási ideje 1032 – 1034. május 11. |
|
| Elődje | Veszprém |
| Utódja | I. Kázmér |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 990 |
| Elhunyt | 1034. május 11. Poznań |
| Házastársa | Richeza (995–1063) |
| Gyermekei | I. Kázmér (1016–1058) Riksa (1013–1075) Gertrúd (1025–1108) |
| Édesapja | I. Boleszláv |
| Édesanyja | Emnilda |
II. Mieszko, más néven Mieszko Lambert (lengyelül Mieszko II Lambert), (990[1] – 1034. május 10.[1]) – lengyel király 1025-1031, lengyel fejedelem 1032-1034 a Piast dinasztiából, Vitéz Boleszláv második fia.
Tartalomjegyzék |
Életrajza [szerkesztés]
Eleinte sikeresen folytatta apja politikáját. 1030-ban megtámadta Szászországot és felégette Hamburgot, megelőzve ezzel II. Konrád német-római császárt, aki hasonló hadműveletet tervezett. A szász krónikások ezt írták: Mieszko hadainak átvonulása után a fű nem akart nőni.
A szászországi rajtaütés után II. Mieszkot megverték Lausitznál 1031 őszén. Ezzel egyidejűleg a csehek rajtaütöttek Morvaországon, és Ulrik fia I. Břetiszláv megszerezte az uralmat Morvaország felett. Valószínűleg ekkor II. Mieszko szövetségese, I. István magyar király békét kötött a németekkel. Egyúttal Bezprym testvérével Ottóval megegyezve II. Konrád császárral és Bölcs Jaroszláv orosz fejedelemmel támadást szervezett Lengyelország ellen keletről az orosz hadsereg élén, rajtaütésük teljes sikerrel járt, II. Mieszko Csehországba menekült, ahol Ulrik elfogatta és megcsonkíttatta (kasztráltatta). Mieszko Vitéz Boleszláv minden hódítását elveszítette – a Cservieni városokat a Kijevi Rusz, Lausitzot és Milskot Németország szakította el. A trónt Vitéz Boleszláv fia, Bezprym akarta megszerezni, akit először egyházi pályára szántak. Mieszko Csehországba ment. Rövidesen azonban Bezprym meghalt zavargások következtében és így Mieszko visszatérhetett az országba és visszajuthatott a hatalomba, azonban a császárnak be kellett hódolnia, és le kellett mondania a király címről. Egyúttal testvérének, Ottonnak és unokaöccsének, Dytryknek önálló országrészt kellett adnia. Csak Otton halála és Dytryk eltávolítása után szerezte meg a teljes hatalmat.
A király élete végére megháborodott[1], halála után pedig Lengyelország gazdasági válságba és politikai káoszba süllyedt.[1]
Mieszko korában kiemelkedően művelt uralkodó volt. Tudott írni és olvasni, ismerte a latin és görög nyelvet, érdekelte az irodalom és a liturgia. Ennek ellenére rossz emléket hagyott hátra, mint szeszélyes és kegyetlen fejedelem.[2] Teljességgel német származású felesége hatása alatt állt.[1]
Családja [szerkesztés]
Ősei [szerkesztés]
| 4. I. Mieszko †992. május 25. | ||||||
| 2. Vitéz Boleszláv †1025. június 17. | ||||||
| 5. Cseh Dobrawa †977 | ||||||
| 1. II. Mieszko Lambert †1034. május 10. | ||||||
| 6. Dobromir Słowiański | ||||||
| 3. Emnilda Słowiańska †1017 | ||||||
| 7. ismeretlen | ||||||
Felesége [szerkesztés]
1013-ban kötött házasságot Merseburgban Lotaringiai Rychenzaval (sz. 989. – †1063. III. 21.) – Ezzo, Lotaringia grófjának (994-1034) lányával, 1047 után benedek rendi apáca volt Brauweilerban.
Gyermekei [szerkesztés]
- Megújító Kázmér, akit hibásan Szerzetesnek hívnak, (sz. 1016. VII. 25. – †1058. XI. 28.) – Lengyelország hercege (1038-1058)
- Richeza lengyel hercegnő(?) (†1052 után) – I. Béla, magyar király (1060-1063) felesége
- Gertruda (sz. 1025 körül – †1108. I. 4.]) – Izjaszlav felesége, aki Turov fejedelme, Novgorod fejedelme (1052-1054), a Kijevi Rusz nagyhercege (1054-1068, 1069-1073, 1077-1078)
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b c d e Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963 9075 12 4 , 472. oldal
- ↑ Bokor József (szerk.). Miecyslaw, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET Kft. ISBN 963 85923 2 X (1998)
Lásd még [szerkesztés]
| Előző uralkodó: Vitéz Boleszláv |
|
Következő uralkodó: Veszprém |
| Előző uralkodó: Veszprém |
|
Következő uralkodó: I. Megújító Kázmér |
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
