Olmütz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Olomouc szócikkből átirányítva)
Olmütz (Olomouc)
Olomouc square.jpg
Olmütz címere
Olmütz címere
Olmütz zászlaja
Olmütz zászlaja
Közigazgatás
Ország  Csehország
Régió Morvaország
Kerület Olomouci
Járás Olomouci
Polgármester Martin Novotný
Irányítószám 779 00
Népesség
Teljes népesség 110 381 fő (2006) +/-
Népsűrűség 1068 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 219 m
Terület 103,36 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Olmütz  (Csehország)
Olmütz
Olmütz
Pozíció Csehország térképén
é. sz. 49° 35′ 38″, k. h. 17° 15′ 03″Koordináták: é. sz. 49° 35′ 38″, k. h. 17° 15′ 03″
Olmütz weboldala

Olmütz (csehül Olomouc, archaikus magyar nevén Alamóc, lengyelül Ołomuniec, latinul Eburum vagy Olomucium) város a Cseh Köztársaságban, Morvaország középső részén és az Olomouci kerület központja. A Felsőmorva-dombságon és a Morva folyón fekszik a környéke alkotja a termékeny Hanák régiót.

A város 10 336 ha területén 100 381 lakos él (2006. január 1-jei adat). A városközpont tengerszint feletti magassága 219 m, és az északi szélesség 49°45´illetve a keleti hosszúság 17°15´ helyezkedik el. Olmütz legalacsonyabb pontja a Morva folyó, amely a város déli részén folyik. Brünn (Berén) mellett Morvaország történelmi központja. Itt található a Palacký Egyetem és az olmützi érsekség, így a város Morvaország szellemi-lelki központja.

Olmütz egészen a második világháború végéig német város volt. Ekkor a németeket a városból és egész Csehszlovákiából igen gyors ütemben kitelepítették. A város német jellege nyomon követhető például a polgármesterek nevéből is.

A város történelmi magja a Morva folyó által határolt. A központ a 11. században kezdett kialakulni, mai formáját a 19. században nyerte el. A városközpontban több kellemes hangulatú tér van. Ezek egyike a Felső tér (Horní náměstí), melyen a városháza van és az olmützi orloj (óra) a 15. századból. Emellett a Herkules és Caesar díszkút és az UNESCO védelme alatt álló olmützi Szentháromság oszlop, melyet 1740-ben emeltek. Jellegzetes műemléke az olmützi érseki székesegyház, a Szent Vencel dóm, ahol 1469-ben a cseh és morva nemesség egy része Mátyás királyt cseh királlyá kiáltotta ki. A székesegyházban nyugszik III. Vencel cseh és magyar király, akit 1306-ban Olmützön gyilkoltak meg. Ezen gyilkosság miatt halt ki a cseh Přemysl-ház. A centrum másik oldalán látható a Palacký Egyetem (korábban Ferenc Császár Egyetem, melyet 1573-ban) alapítottak, 1860-ban megszüntettek, majd új néven 1946-ban újraalapították.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Olmütz területe már az őskorban is lakott hely volt. A Václavské és Petrské návrší tájékán bukkantak leletekre i. e. 4000-ből, a korai kőkorszakból. I. e. 1700-ban a kései és középső bronzkorban a hallstatti kultúra virágzik itt. Főképp a luzsicai (Lausitz) hamumezők, větěřovicei kultúra virágzik itt. Újabban tártak fel egy római tábort a város területén a 2. századból. A 6. században érkeztek erre a területre a szlávok.

A 8. században Olmütz Povel városrészében már erődítmény állt. A Nagymorávia bukása után egy rövid átmeneti időszak következett, amikor meglehetősen keveset tudunk a hely történetéről. A 10. században Morvaországot Csehországhoz csatolják. 1017-ben Břetislav morva fejedelem új várat építtetettet Olmütz helyén. 1055-ben megalakul a morva tartományfejedelemség (údělný knížectví), melynek központja Olmütz lesz. 1063-ban II. Vratiszláv cseh király Olmützön megalapítja a morva püspökséget. A 11-12. században az olmützi vár lesz a Přemysl-házi tartományfejedelmek székhelye.

A vár első említése a Kosmas-krónikából való. A krónikába a város neve mint Olomuc vagy Olmuc illetve az arab kereskedők által Olmjjz néven van feltüntetve. 1239 és 1246 közé tehetjük a város megalapítását. 1253-ban Olmütz királyi várossá válik, mely a magdeburgi jog szerint van irányítva. A város kiterjedt kereskedelmet folytat Boroszlóval, Krakkóval, Prágával és Béccsel, ami elősegítette gyors fellendülését. 1261 évenkénti vásártartási jogot szerez és kereskedői házakat építhet. 1375-ben (?) Jošt őrgróf privilégiuma Olmützöt Morvaország fővárosának nevezi. 1378 és 1443 között megépül a városháza. A 14. század közepétől egészen 1641-ig vezették az olmützi földlapok.

Az 1419 és 1436 között tartó huszita háborúk alatt a város Luxemburg Zsigmondot támogatta. A 15. és 16. században a kereskedelem fejlődése tovább folyt. 1469-ben Mátyás király elfoglalja egész Morvaországot, Sziléziát és Luzsicát. Mátyást még ebben az évben (május 3.) a morva és cseh katolikus rendek cseh királlyá választják. 1479-ben az olmützi egyezményben Mátyás király és II. Jagelló Ulászló egyezséget köt, miszerint Mátyás uralkodik a tartományokban, Ulászló pedig Csehországban. 1505-ben alapítják Olmützön az első papírgyárat. 1520-ban alakul meg a halászok céhe a városban. 1566-ban jezsuita akadémia létesül. 1573-ban alakul meg az olmützi egyetem, melyet később Ferenc császárról neveztek el. 1860-ban megszüntették, majd 1946-ban újraalapították Palacký Egyetem néven. Ez az egyetem Csehország második legrégibb egyeteme.

1620. március 17-én a városban hal meg kínzások következtében Sarkander János. 1624-ben az olmützi jezsuiták ajándékba kapják Nový Jičín városát. 1637-ben egy tűzvész 70 házat pusztít el. A harmincéves háború alatt 1642-től 1650-ig a város svéd uralom alatt volt. A várost Lennart Torstenson svéd generális foglalta el. A város lakossága 30000-ről 1675-re csökkent ez idő alatt. 1650-ben két évvel a vesztfáliai béke után a svédek távoznak a városból. 1655-ben III. Ferdinánd Olmützöt erődvárossá nevezi ki. 1658-ban Raduit de Suches Lajos marsall kidolgozta az erőd átépítését. 1709-ben kiég a Szent Móric templom. 1741-ben II. Nagy Frigyes elfoglalja a várost, majd 1742-ben elhagyják a várost. Az 1742. június 11-én aláírt boroszlói béke (Wroclaw, Breslau) értelmében Olmütz határerőd lesz, Szilézia ekkor válik két részre, az északi Poroszországé (ma Lengyelországé), a déli kisebb rész Ausztriáé. Ugyanebben az évben Mária Terézia Bechade de Rochepine Péter Fülöp generálissal átépítette az erődöt.

1747 és 1757 között folytak az erődítési munkálatok. 1758. május 31-től július 1-jéig a poroszok ismét megostromolták a várost. Az újonnan elkészült erődöt képtelenek voltak bevenni. Június 30-án az osztrák seregek Domašov mellett megverték a poroszokat. 1762-ben Mária Terézia a várost megerősíti Morvaország fővárosaként. 1767-ben Olmützön komponálja 6. F-dúr szimfóniáját a tizenegy éves Wolfgang Amadeus Mozart. 1773-ban II. József császár betiltotta a temetkezést a városban. 1777-ben Olmützöt érseki székhellyé teszik. A századokon át tartó versengés Brünn és Olmütz között Morvaország fővárosának címéért 1782-ben dőlt el végleg. II. József császár Brünnek ítélte az elsőséget. 1794 és 1797 között raboskodott a városban Gilbert du Motier de La Fayette márki. 1841-ben megépül a Přerov–Olmütz közötti vasútvonal. 1842 és 1845 között épül meg Olmützöt Prágával összekötő vasútvonal. 1848. október 14-én ideiglenesen a császári udvartartás Olmützre települ. 1848. december 2-án Ferenc Józsefet az olmützi érseki palotában császárrá kiáltják. 1848-ban Olmützön alakul meg a Szláv Hárs (Slovanská lípa) nevezetű cseh politikai egyesület. 1850-ben Morvaországot két részre osztják.

1860-ban megszüntetik az olmützi egyetemet. 1867. október 1-jén megalakul a Szláv Gimnázium (Slovanské gymnázium). 1876-ban lebontják a várkaput, majd 1886-ban megszüntetik az olmützi erődöt, így a város terjeszkedését lehetővé teszik. 1902-ben cseh tannyelvű reáliskola alakul. 1904-ben a város 21 933 lakosából 1676 zsidó. 1905. december 7-én Eduard Konrad Zirm professzor Olmützön hajtja végre a világon az első szemszaruhártya átültetést. 1919-ben Olmützhöz csatolnak 2 várost és 11 falut. 1921-ben az első csehszlovák népszámlálás szerint a városnak 57 206 lakosa van. 1930-ban a város egy részét a kiterjedt árvizek elöntik. 1939. március 15-én elfoglalják a várost a németek. 1939-ben a városnak 2500 zsidó lakosa volt. 1939. március 15-én 800 zsidó férfit letartóztattak, néhányat közülük a dachaui koncentrációs táborba szállítottak. 1942 júniusától–1945 márciusáig 3498 zsidót deportáltak Theresienstadtbe és egyéb keleti koncentrációs táborokba. 1944-ben a városban csupán 12 zsidó él, a városban 30 000 német katona állomásozik. 1945-ben a városból kiűzik a németeket. A Beneš-dekrétumok értelmében a helyi németséget erőszakosan kitelepítik. 1946-ban újraalapítják az egyetemet Palacký Egyetem néven. 1971-ben a belváros kulturális védettséget kap. 1995-ben Olmützön jár II. János Pál pápa. Ekkor avatta szentté Sarkander Jánost. 1997-ben a Morva folyó áradása miatt víz alá kerül a vasútvonal és a város egy része is. 2006-ban ismét árvíz önti el a várost.

A város polgármesterei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városháza
  • 1851–1865: Franz Kreilm
  • 1865–1866: Franz Hein
  • 1866–1872: Dr. Karl Borom. Johann Nep. Alois Schrötter
  • 1872–1896: Josef von Engel
  • 1896–1918: Karl Brandhuber
  • 1918–1919: kormánybiztos
  • 1919–1923: Dr. Karel Mareš
  • 1923–1939: Dr. Richard Fischer
  • 1939–1941: Dr. Fritz Czermak
  • 1942–1945: Dr. Julius Schreitter
  • 1945–1947: Václav Stibor-Kladenský
  • 1947–1949: Jan Kučera
  • 1949–1950: Ladislav Bernatský
  • 1950–1956: Antonín Eliáš
  • 1957–1960: Josef Drmola
  • 1960–1970: František Řeháček
  • 1970–1986: Dr. Jan Tencian
  • 1986–1989: Ing. Josef Votoček
  • 1989–1990: Břetislav Baran
  • 1990–1994: Milan Hořínek Ph.D.
  • 1994–1998: RNDr. Ivan Kosatík
  • 1998–2006: Ing. Martin Tesařík
  • 2006-től: Martin Novotný

Kulturális létesítmények és rendezvények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Színházak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kulturális rendezvények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb létesítmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város városrészei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Alamócnak 26 városrésze van, melyek a történelmi községeknek és településeknek felelnek meg.
Alamóc város városrészei
száma helységrészek száma a városrészek igazgatóbizottsága megjegyzés
1. Bělidla
3. Černovír 1. Černovír – Hradisko
2. Droždín 2. Droždín
4. Hejčín 3. Hejčín
5. Hodolany
6. Holice 4. Holice
7. Chomoutov 5. Chomoutov
8. Chválkovice 6. Chválkovice
9. Klášterní Hradisko
10. Lazce 7. Lazce
11. Lošov 8. Lošov
12. Nedvězí u Olomouce 9. Nedvězí
13. Nemilany 10. Nemilany
14. Neředín 11. Neředín
15. Nová Ulice 12. Nová Ulice
13. Nové Hodolany
16. Nové Sady u Olomouce 14. Nové Sady
17. Nový Svět u Olomouce 15. Nový Svět
18. Olomouc-město (Alamóc-város)
16. Olomouc-střed (Alamóc-közép)
17. Olomouc-západ (Alamóc-nyugat)
19. Pavlovičky 18. Pavlovičky
20. Povel 19. Povel
21. Radíkov u Olomouce 20. Radíkov
22. Řepčín 21. Řepčín
23. Slavonín 22. Slavonín
23. Staré Hodolany-Bělidla
24. Svatý Kopeček 24. Svatý Kopeček
25. Tabulový vrch
25. Topolany u Olomouce 26. Topolany
26. Týneček 27. Týneček

Iskolaügy[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Főiskolák – Egyetemek

  • Univerzita Palackého [1] (Palacký Egyetem)
  • Moravská vysoká škola (Morva Főiskola)

Középiskolák

  • Slovanské gymnázium (Szláv Gimnázium)
  • Gymnázium Olomouc-Hejčín

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

egyesületek:

  • SK Sigma Olomouc – futball klub
  • HC Olomouc – hokicsapat
  • Skokani Olomouc – baseballcsapat
  • 1.HFK Olomouc – futball klub
Olmützi panoráma
Olmützi panoráma

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 0564-os számú aszteroida neve: Olomouc (angol leírás: 30564 Olomouc)
  • Bolyai János – emléktáblája a Május 1. úton (třída 1. máje)
  • Mátyás király reneszánsz idealizált ábrázolása, a Štítná ulica egyik házán
  • Kvargli, nemzetközileg ismert és kedvelt erős szagú sajtféleség.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Olomouc című cseh Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Olmütz témájú médiaállományokat.