IV. Henrik francia király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
IV. Henrik
Henri IV Versailles Museum.jpg

Navarra (Alsó-Navarra) királya
III. Henrik
Uralkodási ideje
1572. június 9. – 1610. május 14.
Elődje III. Johanna
Utódja II. Lajos
Franciaország királya
IV. Henrik
Uralkodási ideje
1589. augusztus 2. – 1610. május 14.
Koronázása Chartres Red crown.png
1594. február 22.
Elődje III. Henrik
Utódja XIII. Lajos
Életrajzi adatok
Uralkodóház Bourbon
Teljes neve Henri de Bourbon
Született 1553. december 13.
Pau Béarn flag.svg Béarn
Elhunyt 1610. május 14. (56 évesen)
Párizs  Francia Királyság
Nyughelye Saint-Denis-székesegyház
1610. július 1.
Házastársa 1589–1599: Valois Margit
Házastársa 1600–1610: Medici Mária
Gyermekei lásd lejjebb
Édesapja Antal navarrai király
Édesanyja III. Johanna navarrai királynő

IV. Henrik (Pau, 1553. december 13.Párizs, 1610. május 24.) 1572 és 1610 között Navarra királya (III. Henrik néven), 1589 és 1610 között Franciaország királya. Franciaország első Bourbon uralkodója. Szülei Antoine de Bourbon (Bourbon Antal), Vendôme hercege, és III. Johanna (Jeanne d’Albret), Navarra királynője voltak.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ifjúkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Henriket római katolikusnak keresztelték, de protestánsként nevelték; anyja a kálvinizmust rendelte Navarra államvallásává. Henrik tizenévesen csatlakozott a hugenottákhoz. 1572-ben, anyja halálával Navarra királya lett. Még ez év augusztus 18-án elvette Valois Margitot, IX. Károly francia király testvérét. Anyósa, Medici Katalin titokban megszervezte az esküvőre érkező protestánsok lemészárlását (Szent Bertalan éjszakája). Augusztus 24-én Párizsban és környékén több ezer protestánst mészároltak le. Maga Henrik csak úgy menekült meg, hogy színleg áttért a római katolikus vallásra, de ezt követően kb. 4 évig gyakorlatilag háziőrizetben tartották, ahonnan sikerült megszöknie és visszatért Navarrába.

III. Henrik oldalán részt vett a francia vallásháborúkban („a három Henrik háborúja”). A király 1589. augusztus 2-án merénylet áldozata lett, és gyermektelen lévén utódjául Navarrai Henriket jelölte ki. Henrik esélyeit növelte, hogy a száli törvény (Lex Salica) szerint ő volt a Capeting-dinasztia legidősebb férfi tagja (IX. Lajos francia király azaz Szent Lajos király közvetlen fiúági leszármazottja).

IV. Henrik francia király (Ifjú Frans Pourbus festménye)

A francia királyi korona megszerzése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A merénylet Gaspar Bouttats művén

Henrik beszállt a francia trónért folyó harcba, amelyben kezdetben támogatást kapott a Katolikus Liga ellen fellépő I. Erzsébet angol királynőtől is. Bölcs politikusként belátta azonban, hogy örökösi jogok ide vagy oda, hugenottaként nem szerezheti meg tartósan a zömében katolikus királyság koronáját, ezért majdnem 21 évvel Szent Bertalan éjszakája után, 1593. július 25-én áttért a katolikus vallásra. Ekkor hangzott el híres, szállóigévé vált mondása: „Párizs megér egy misét!”.

1594. február 27-én koronázták királlyá, a Chartres-i székesegyházban. 1595-ben hadat üzent a Katolikus Ligát katonailag is támogató Spanyolországnak. A több frontos háborúban nagy nehézségek árán, de győzelmeket aratott. 1598. április 13-án kiadta a nantes-i ediktumot, amely megszüntette a hugenották üldözését. Így megerősödött helyzetében kötötte meg két héttel később, május 2-án az idős II. Fülöp spanyol királlyal a vervins-i békeszerződést, amelyben Fülöpöt lemondatta francia trónigényétől, és visszaszerezte tőle az elfoglalt Pikárdiát.

Henriket kedvelték alattvalói, és a franciák még ma is mint jó királyra emlékeznek rá. Egy anekdota szerint azt kívánta népének, hogy vasárnap minden francia fazekában egy tyúk főjön. Népszerűsége ellenére egy fanatikus katolikus szerzetes, François Ravaillac végzett vele. Elődjéhez, III. (Valois) Henrikhez hasonlóan, tehát ő is merénylet áldozata lett.

Házasságai, utódai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Emellett 9 házasságon kívüli gyermeke:

  • Antoine de Bourbon (anyja Jacqueline de Bueil volt)
  • Jeanne-Baptiste de Bourbon (anyja Charlotte des Essarts volt)
  • Marie-Henriette de Bourbon (anyja Charlotte des Essarts volt)
  • Gaston Henri de Bourbon (anyja Catherine Henriette de Balzac d'Entragues volt)
  • Gabrielle Angelique de Bourbon (anyja Catherine Henriette de Balzac d'Entragues volt)
  • César de Bourbon (anyja Gabrielle d'Estrées volt)
  • Catherine Henriette de Bourbon (anyja Gabrielle d'Estrées volt)
  • Alexandre de Bourbon (anyja Gabrielle d'Estrées volt)
  • egy ismeretlen nevű, halva született fiúgyermek (anyja Gabrielle d'Estrées volt)

Hat ismert szeretője:

  • Diane d'Andoins, Andoins bárónője, Gramont és Guiche grófnéja
  • Françoise de Montmorency, Thury márkinője és Cinq-Mars bárónéja
  • Gabrielle d'Estrées, Beaufort és Verneuil hercegnője, Monceaux márkinője
  • Catherine Henriette de Balzac d'Entragues, Verneuil márkinője
  • Jacqueline de Bueil, Moret grófnője és Césy grófnéja
  • Charlotte des Essarts, Romorantin grófnője és Vitry hercegnője

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Henrik francia király témájú médiaállományokat.


Előző uralkodó:
III. Henrik
Franciaország királya
1589 – 1610
A francia királyi liliom
Következő uralkodó:
XIII. Lajos
Előző uralkodó:
III. Johanna
Navarra uralkodója
1572 – 1610 (Alsó-Navarra)
Navarra címere
Következő uralkodó:
II. Lajos