III. Johanna navarrai királynő
| III. Johanna | |
 |
|
| François Clouet: III. Johanna királynő portréja, XVI. század | |
|
|
|
| Navarrai Királyság (Alsó-Navarra) királynője | |
| Juana III / Joana III.a | |
| Uralkodási ideje 1555. május 29. – 1572. június 9. |
|
| Koronázása | nem koronázták meg |
| Elődje | II. (Albret) Henrik |
| Utódja | III. (Bourbon) Henrik |
| Albret Hercegség hercegnője | |
| Jeanne I | |
| Uralkodási ideje 1555. május 29. – 1572. június 9. |
|
| Elődje | II. (Albret) Henrik |
| Utódja | III. (Bourbon) Henrik |
| Foix Grófság grófnője | |
| Jeanne I/Joana I | |
| Uralkodási ideje 1555. május 29. – 1572. június 9. |
|
| Elődje | II. (Albret) Henrik |
| Utódja | III. (Bourbon) Henrik |
| Béarni Algrófság algrófnője | |
| Jeanne I/Joana I | |
| Uralkodási ideje 1555. május 29. – 1572. június 9. |
|
| Elődje | II. (Albret) Henrik |
| Utódja | III. (Bourbon) Henrik |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Albret-ház |
| Teljes neve | Albret Johanna |
| Született | 1528. november 16. Saint-Germain-en-Laye, Franciaország |
| Elhunyt | 1572. június 9. (43 évesen) Párizs, Franciaország |
| Nyughelye | Szent György templom, Vendôme |
| Házastársa | 1. III. Vilmos, Jülich, Kleve és Berg hercege (1516–1592) |
| Házastársa | 2. I. (Bourbon) Antal navarrai király iure uxoris, Vendôme hercege (1518–1562) |
| Gyermekei | 2. férjétől: 1. Henrik (1551–1553) 2. Henrik (1553–1610) 3. Lajos Károly (1555–1557) 4. Magdolna (1556–1556) 5. Katalin (1559–1604) |
| Édesapja | II. Henrik navarrai király (1503–1555) |
| Édesanyja | Valois Margit francia királyi hercegnő, Angoulême grófnője és özvegy alençoni hercegnő (1492–1549) |
III. Johanna (Saint-Germain-en-Laye, Franciaország, 1528. november 16. – Párizs, 1572. június 9.), franciául: Jeanne III d’Albret, baszkul: Joana III.a Albretekoa, spanyolul: Juana III de Albret, occitánul: Joana III de Labrit, katalánul: Joana III d'Albret, németül: Johanna III. d'Albret, hollandul: Johanna III van Albret, navarrai királyi hercegnő, 1. házassága révén Jülich, Kleve és Berg hercegnéje, 2. házassága révén Vendôme hercegnéje, valamint saját jogon Navarra királynője,[1] Albret hercegnője, Foix és Bigorre grófja, Béarn algrófja és Andorra társúrnője. Az utolsó navarrai uralkodó volt az Albret-házból. Édesapját, II. Henriket követte a trónon. I. Ferenc francia király unokahúga és első házassága révén Klevei Anna angol királyné sógornője.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
II. Henrik navarrai király és Valois Margit francia királyi hercegnő és Angoulême grófnője leánya volt.
A nagyon művelt és okos királynő a hugenottáknak, a francia kálvinistáknak egyik jelentős szellemi vezére volt. Ha kellett kemény harcokkal, ha pedig úgy kellett, akkor ügyes diplomáciával védte a nagyhatalmú Francia Királyság és Hispániai Királyságok közé szorult kis országnak, a Navarrai Királyságnak – pontosabban az ország megmaradt északi csücskének, Alsó-Navarrának vagy Francia-Navarrának – az önállóságát. Második férje Bourbon Antal volt, Vendôme hercege, aki a házasságkötés révén Navarra királya lett I. Antal néven (ur.: 1555–1562), az első navarrai uralkodó a Bourbon-házból.
Az 1562-ben kitört francia vallásháborúk sorozatában 1570-ben átmeneti békekötésre került sor. Ezt követően tárgyalások kezdődtek III. Johanna királynő és ellenfele, Medici Katalin anyakirályné, a Valois-házbeli II. Henrik francia király (III. Johanna elsőfokú unokatestvére) özvegye, a régensnő között, amelyek III. Johanna és Antal fiának, Henriknek Medici Katalin és II. Henrik leányával, Valois Margit hercegnővel való házasságához vezettek. A jeles esemény kapcsán Párizsban tartózkodó III. Johanna két hónappal az esküvő előtt meghalt, egyesek szerint Medici Katalin megmérgeztette, de ez nem bizonyított. (III. Johanna halála után került sor a hírhedt Szent Bertalan-éjre, 1572. augusztus 24-én.)
III. Johanna trónját a fia, III. Henrik örökölte, aki 1572-től 1610-ig volt Navarra királya. Navarrai Henrik, aki Valois Margit hercegnő férjeként saját jogon mint a Capeting-dinasztia tagja, igényt támaszthatott a francia trónra is, később ezért rekatolizált („Párizs megér egy misét”). 1589-ben kihalt a Valois–ház férfiága, és IV. Henrik néven Johanna fia lett az első francia király (1589–1610) a Bourbon-házból. Bár a francia királyok ezután egészen a francia forradalomig viselték a „Franciaország és Navarra királya” címet, 1620-ban a Navarrai Királyság még megmaradt északi területeit beolvasztották a Francia Királyságba, és ezzel – tekintetbe véve, hogy Alsó-Navarrát vagy Dél-Navarrát már 1515-ben a Kasztíliai Királyság részévé nyilvánították – véget ért az önálló Navarrai Királyság története.
Gyermekei [szerkesztés]
- 1. férjétől, III. Vilmostól, (1516–1592), Jülich, Kleve és Berg hercegétől,[2] elváltak, gyermekeik nem születtek
- 2. férjétől, Bourbon Antaltól (1518–1562), Vendôme hercegétől, iure uxoris navarrai királytól, 5 gyermek:
- Henrik (Coucy, 1551. szeptember 21. – La Flèche, 1553. augusztus 20.), Beaumont hercege
- Henrik (1553–1610), III. Henrik néven navarrai király, IV. Henrik néven francia király, 1. felesége Valois Margit (1553–1615) francia királyi hercegnő, gyermekei nem születtek, 2. felesége Medici Mária (1575–1642) toscanai nagyhercegnő, 6 gyermek+természetes gyermekek
- Lajos Károly (Gaillon, 1555. február 19. – Mont-de-Marsan, 1557. november 23.), Marle grófja
- Magdolna (Nérac, 1556. április 12. – Nérac, 1556. április 26.)
- Katalin (1559–1604), férje II. Henrik (1563–1624) lotaringiai herceg, gyermekei nem születtek[3]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Egész Navarra uralkodójának nevezte magát, de valójában az uralma csak Navarra északi csücskére, a Pireneusokon túli Alsó-Navarrára terjedt ki, amely ma Franciaország részét képezi, míg Navarra nagyobbik részét, Felső-Navarrát Kasztília 1515-ben bekebelezte, és ma Spanyolország egyik autonóm tartománya.
- ↑ Klevei Vilmos 2. felesége Habsburg Mária, I. Ferdinánd magyar király és Jagelló Anna magyar királyné lánya lett, akitől születtek gyermekei. Ugyanakkor Vilmos herceg VIII. Henrik angol király sógora is volt, miután feleségül vette a húgát, Klevei Annát.
- ↑ II. Henrik második felesége Gonzaga Margit mantovai hercegnő (1591–1632), I. Vince mantovai herceg lánya és Gonzaga Eleonóra magyar királyné és német-római császárné (II. Ferdinánd magyar király 2. felesége) nővére volt, akitől két lánya született.
Irodalom [szerkesztés]
- Anthony, Raoul: Identification et Etude des Ossements des Rois de Navarre inhumés dans la Cathédrale de Lescar, Paris, Masson, 1931.
- Diccionario de historia de España I-III, Madrid, 1968–1969.
- Crescencio Gallego Pellitero: Síntesis histórica de los reyes en España (Años 364-1994), Vigo, 1994.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Histoire des Comtes de Foix – 2011. január 28.
- Foundation for Medieval Genealogy/Navarra Kings Genealogy – 2011. január 28.
- Euweb/The family of d'Albret – 2011. január 28.
- Genealogía de los Reyes de Navarra – 2011. január 28.
- Genealogias/Reyes y Reinos – 2011. január 28.
- Mittelalter-Genealogie/Johanna III. d'Albret Königin von Navarra – 2011. január 28.
- Mittelalter-Genealogie/Die Genealogie der Franken und Frankreichs|Johanna III. d'Albret Königin von Navarra – 2011. január 28.
- Alan Freer: The Descendants of William the Conqueror – 2011. január 28.
| Előző Jülich-Bergi Mária |
Kleve hercegnéje  1541 – 1545 |
Következő Habsburg Mária |
||
| Előző II. (Albret) Henrik |
Albret hercege  1555 – 1572 |
Következő III. (Bourbon) Henrik |
||
| Előző II. (Albret) Henrik |
Foix grófja  1555 – 1572 |
Következő III. (Bourbon) Henrik |
||
| Előző II. (Albret) Henrik |
Béarn algrófja 1555 – 1572 |
Következő III. (Bourbon) Henrik |
||
| Előző II. (Albret) Henrik |
Andorra társura 1555 – 1572 |
Következő III. (Bourbon) Henrik |
||
| Előző uralkodó: II. (Albret) Henrik |
|
Következő uralkodó: III. (Bourbon) Henrik |
.svg){kind=small}
