Navarra (Pamplona) királyainak és királynőinek családfája

Az egykori Navarrai Királyság, amely kiterjedt a Pireneusok mindkét oldalára, a XII. század közepéig a Pamplonai Királyság nevet viselte. A régió baszk nemesei - a muzulmán arabok VIII. században történt hódításai, és évszázadokig tartó uralma, valamint a IX. századi frank előretörések ellenére -, viszonylag hamar kivívtak bizonyos fokú önállóságot. A függetlenedési folyamat során a baszk nemesek és előkelők a frankok elleni felkelés vezetőjét választották királlyá, ő Íñigo Arista, Pamplona első királya.

A baszk eredetű Íñigo-ház és Jimeno-ház tagjainak az uralkodása után Navarra királyai – 1234-től kezdődően, a Trastámara-ház (avagy Aragóniai-ház) rövid uralmától eltekintve –, azonban francia származású királyok voltak.

Családfa[szerkesztés]

sárga – navarrai király/királynő

Jimeno
VIII. század

García

Íñigo

I. Jimeno
??? – 860

I. Íñigo
781 – 852

I. García
805 – 882

Fortún
822 – 906

Sancho

II. García
835 – 885

Íñiga
848 – 890k.

Aznar

II. Íñigo
??? – 905

II. Jimeno
882 – 931

I. Sancho
865 – 925

Toda
876 – 958

III. García
919 – 970

II. Sancho
938 – 994

IV. García
964 – 1000

III. Sancho
992 – 1035

I. Ramiro
aragóniai király
1007 – 1063

V. García
1016 – 1054

V. Sancho
1043 – 1094

Sancho
1038 – 1083

IV. Sancho
1039 – 1076

Péter
1068 – 1104

Alfonz
1073 – 1134

Ramiro
1064k. – 1129

VI. García
1112 – 1150

VI. Sancho
1133 – 1194

VII. Sancho
1154 – 1234

Blanka
1177 – 1229

III. Theobald
champagne-i gróf
1179 – 1201

I. Theobald
1201 – 1253

II. Theobald
1238 – 1270

I. Henrik
1244 – 1274

I. Fülöp
1268 – 1314

I. Johanna
1271 – 1305

I. Lajos
1289 – 1316

II. Fülöp
1293 – 1322

I. Károly
1294 – 1328

III. Fülöp
1306 – 1343

II. Johanna
1312 – 1349

II. Károly
1332 – 1387

III. Károly
1361 – 1425

II. János
1398 – 1479

I. Blanka
1387 – 1441

IV. Károly
1421 – 1461

I. Eleonóra
1426 – 1479

IV. Gaston
Foix-i gróf
1422 – 1472

Gaston
1444 – 1470

I. Ferenc Phoebus
1467 – 1483

I. Katalin
1468 – 1517

III. János
1469 – 1516

II. Henrik
1503 – 1555

III. Johanna
1528 – 1572

Antal
1518 – 1562

III. Henrik
1553 – 1610

II. Lajos
1601 – 1643

Utódtábla[szerkesztés]

I.

Az Íñigo-ház és a Jimeno-ház eredete[szerkesztés]

A1. Erős Jimeno (*? – †?), baszk nemes; h: N,
- B1. Íñigo Jimenez (*? – †?); h: N,
  - C1. Íñigo Arista ( Íñigo Íñiguez) (*770/780? – †851/852?), Pamplona első királya, uralkodott: 816/824? – 851/852?; 1. h: Pamplonai Oneca (*? – †?), őket lásd lejjebb, II.A1. alatt, (2. h /?/: ?),
- B2. I. García Jimenez (*? – †?); h: N,
  - CA1. Jimena Garcés (*? – †?); h: N,
    - DA1. II. García Jimenez (*830? – †885?), régens (?): 870 – 882 (?); 1. h: Sangüesai Oneca (*? – †?), 2. h: Bigorrei (Pallars) Dadildis (*? – †?), őket lásd lejjebb, III/1.A1. alatt.

II.

Az Íñigo-ház[szerkesztés]

A1. Íñigo Arista ( Íñigo Íñiguez) (*770/780? – †851/852?), Pamplona első királya, uralkodott: 816/824? – 851/852?; h: Pamplonai Oneca (*? – †?), őket lásd a feljebb lévő I.C1. alatt is, (2. h /?/: ?),
- B1. (első házasságból) García Íñiguez (*810? – †882?), uralkodott: 851/852? – 882?; h: Urraca (*? – †?),
  - C1. Fortun Garcés (*830/840/850? - †? /925?/), uralkodott: 882? – 905 (az utóda, I. Sancho Garcés elűzte); h: Oria (*? – †?),
    - D1. Oneca (*? – †?); őt lásd lejjebb, DA1. alatt,
  - C2. Sancho Garcés (*? – †?); h: Leodegundia (*? – †?),
    - DA1. Aznar Sánchez (*? – †?); h: Oneca (*? – †?); őt lásd a feljebb, D1. alatt,
      - EA1. Toda Aznárez (*? – †?); őt lásd lejjebb, III/I.B1. alatt,
      - EA2. Sancha Aznárez (*? – †?); őt lásd lejjebb, III/I.B2. alatt.^[1]

III.

A Jimeno-ház[szerkesztés]

III/1.

A1. II. García Jimenez (*830? – †885?), régens (?): 870 – 882 (?); 1. h: Sangüesai Oneca (*? – †?), 2. h: Bigorrei (Pallars) Dadildis (*? – †?), őket lásd feljebb, I.DA1. alatt is,
- B1. (második házasságból) I. Sancho Garcés (*865? – †925), uralkodott: 905 – 925; 1. h: Aragóniai (Aznar) Urraca (*? – †?), 2. h: Toda Aznárez (*? – †?); őt lásd feljebb, II.EA1. alatt,
  - C1. (második házasságból) I. García Sánchez (*915 - †970), uralkodott: 931 – 970; 1. h (a feleségét eltaszította magától): Aragóniai (Galindez) Andregoto (*? – †972), 2. h: Leóni Terézia (*? – †?);
    - D1. (első házasságból) II. Abarca Sancho Garcés (*938 - †994), uralkodott: 970 – 994, (I. Sancho, Aragónia grófja); h: Kasztíliai Urraca (*? – †1007),
      - E1. II. Félénk García Sánchez (*964? – †1000); uralkodott: 994 – 1000, (I. García, Aragónia grófja); h: Jimena Fernández (*? – †?),
        F1. III. Nagy Sancho Garcés (*990/992? – †1035); uralkodott: 1000 – 1035 (1000 – 1004 között régensség alatt), (II. Sancho, Aragónia grófja; II. Sancho, Kasztília grófja; Sancho, Sobrarbe és Ribagorza grófja); h: Kasztíliai Munia (Muniadonna, Munia Elvira) (*? – †1066), h. k: Sancha de Aíbar (*? – †?), őket lásd lejjebb, III/2.A1. alatt!
    - D2. (második házasságból) Ramiro Garcés (*? – †991?); Viguera királya, uralkodott: 970 – 991 (?); h: ?,
      - EA1. Sancho Ramírez (*? – †1002 után); Viguera királya, uralkodott: 991? – ?; a Pamplonai Királyság régense: 1000 – 1004 (?); (h /?/: ?),
      - EA2. García Ramírez (*? – †1005-1030 között); Viguera királya, uralkodott: ? – 1005-1030?; (h/?) : ?),
- B2. (második házasságból) Jimeno Garcés (*? – †931); uralkodott: 925 – 931,^[2] h: Sancha Aznárez (*? – †?), őt lásd feljebb, II.EA2. alatt.

III/2.

A1. III. Nagy Sancho Garcés (*990/992? – †1035); uralkodott: 1000 – 1035 (1000 – 1004 között régensség alatt), (II. Sancho, Aragónia grófja; II. Sancho, Kasztília grófja; Sancho, Sobrarbe és Ribagorza grófja); h: Kasztíliai Munia (Muniadonna, Munia Elvira) (*? – †1066), h. k: Sancha de Aíbar (*? – †?), őket lásd feljebb, III/1.F1. alatt,
- B1. III. Nájerai García Sánchez (*1012? – †1054 /csatában elesett/), uralkodott: 1035 – 1054; h: Foix-i Stefánia (*? – †1066?), h. k: ?
  - C1. IV. Peñaléni Sancho Garcés (*1039 körül - †1076 /meggyilkolták/ ^[3]), uralkodott: 1054 - 1076; h: Normandiai Placencia (*? – †1088 után?),
  - C2. (házasságon kívül) Sancho Garcés (*1030/1035/1050? – †1074/1076/1084?), Uncastillo és Sangüesa ura; h: Marañóni Konstancia (*? – †?),
    - D1. Ramiro Sánchez (*1064 és 1076 között - †1116), Monzón ura; h: Krisztina Rodríguez (*? – †?),^[4]
      - E1. IV. Újjáépítő García Sánchez^[5] (*1112? - †1150), uralkodott: 1134 – 1150; 1. h: L'Aigle-i Margit (*1104? - †1141), 2. h: Kasztíliai Urraca; az "Asztúriai" (*1133 - †1189),
        F1. (első házasságból) VI. Bölcs Sancho (*1132/1133 - †1194), uralkodott: 1150 – 1194, ő volt az első király, akit – Pamplona királya helyett – Navarra királyának neveztek; h: Kasztíliai Sancha (*1137/1139 - †1177/1179),
        G1. VII. Erős Sancho (*1154 - †1234), uralkodott: 1194 – 1234; 1. h (érvénytelenítve): Toulouse-i Konstancia (*1180? - †1260?), 2. h: ? (mór származású feleség?), 3. h: Hohenstaufen Klemencia (*? - †?),
        
        G2. Blanka (*1177? - †1229), h: III. Theobald (Thibaut, Tibold) (*1179 - †1201), Champagne grófja, (Blois-ház), őket lásd lejjebb, IV.A1. alatt,
- B2. (házasságon kívül) I. Ramiro (*1006/1007 - †1063 /csatában elesett/), Aragónia királya, uralkodott: 1035 – 1063; 1. h: Foix-Bigorrei Gisberga (*? – †1054?), 2. h: Aquitániai Ágnes (*? – †1089?),
  - CA1. (első házasságból) V. Sancho Ramírez (*1042/1043 - †1094 /ostrom során elesett/), Pamplona királya, uralkodott: 1076 – 1094; (I. Sancho Ramírez, Aragónia királya: 1063 – 1094); 1. h: Urgelli Izabella (*? – †1071?), 2. h: Roucy Felícia (*1050? – †1094?),
    - DA1. (első házasságból) I. Péter (*1068 - †1104), uralkodott: 1094 – 1104, (I. Péter, Aragónia királya: 1094 – 1104); 1. h: Aquitániai Ágnes (*? – †1095/1097), 2. h: Itáliai Berta (*? – †1110?),
    - DA2. (második házasságból) I. Alfonz (*1073 - †1134 /csatában halálosan megsebesült/), uralkodott: 1104 – 1134 (I. Harcos Alfonz, Aragónia királya: 1104 – 1134); h (érvénytelenítve): Urraca (*1081 - †1126), Kasztília és León királynője: 1109 – 1126, (Navarrai-ház).^[6]

IV.

A Champagne-i ház[szerkesztés]

A1. III. Theobald (Thibaut, Tibold) (*1179 - †1201), Champagne grófja, (Blois-ház); h: Blanka (*1177? - †1229), őket lásd feljebb is, III/2.G2. alatt,
- B1. I. Trubadúr Theobald (*1201 - †1253), uralkodott: 1234 – 1253, (IV. Theobald, Champagne grófja); 1. h: Dagsburgi (Metzi) Gertrúd (*? - †1225?), 2. h: Beaujeu-i Ágnes (*120? - †1231), 3. h: Bourbon Margit (*1216? - †1256), (Dampierre-ház),
  - C1. (harmadik házasságból) II. Theobald (*1238 - †1270), uralkodott: 1253 – 1270, (V. Theobald, Champagne grófja); h: Franciaországi Izabella (*1242 - †1271), (Capeting-ház ),
  - C2. (harmadik házasságból) I. Kövér Henrik (*1244 - †1274), uralkodott: 1270 – 1274, (III. Henrik, Champagne grófja); h: Artois-i Blanka (*1248 - †1302), (Capeting-ház ),
    - D1. I. Johanna (*1271 - †1305), uralkodott: 1274 – 1305, (I. Johanna, Champagne grófnője); h: I. Szép Fülöp (*1268 - †1314), uralkodott: 1284 – 1305 (a feleségével együtt), (IV. Fülöp, Franciaország királya: 1285 – 1314), (Capeting-ház ), őket lásd lejjebb, V.A1. alatt.

V.

A Franciaországi-ház[szerkesztés]

A1. I. Szép Fülöp (*1268 - †1314), uralkodott: 1284 – 1305 (a feleségével együtt), (IV. Fülöp, Franciaország királya: 1285 – 1314), (Capeting-ház ); h: I. Johanna (*1271 - †1305), uralkodott: 1274 – 1305, (I. Johanna, Champagne grófnője), őket lásd feljebb is, IV.D1. alatt,
- B1. I. Civakodó Lajos (*1289 - †1316), uralkodott: 1305 -1316, (X. Lajos, Franciaország királya: 1314 – 1316); 1. h: Burgundi Margit (*1290 - †1315 /meggyilkolták/), 2. h: Magyarországi Klemencia (*1293 - †1328), (Anjou-ház ),
  - C1. (első házasságból) II. Johanna (*1312 - †1349), uralkodott: 1328 – 1349; h: III. Évreux-i Fülöp (*1306 - †1343 /hadjáratban halálos sebet kapott/), uralkodott: 1328 – 1343, (Fülöp, Évreux grófja), (Capeting-ház), őket lásd lejjebb, VI.A1. alatt,
  - C2. (második házasságból) I. Utószülött János (*1316 - †1316), „uralkodott”: 1316 – 1316, (I. Utószülött János, Franciaország királya: 1316 – 1316),
- B2. II. Hosszú Fülöp (*1292/1293 - †1322), uralkodott: 1316 -1322, (V. Fülöp, Franciaország királya: 1316 – 1322); h: Burgundi Johanna (*1291? - †1330),
- B3. I. Szép Károly (*1294 - †1328), uralkodott: 1322 –1328), (IV. Károly, Franciaország királya: 1322 – 1328); 1. h (érvénytelenítve): Burgundi Blanka (*1295 - †1326), 2. h: Luxemburgi Mária (*1305 - †1324), 3. h: Évreux-i Johanna (*1310 - †1371).

VI.

Az Évreux-ház[szerkesztés]

A1. III. Évreux-i Fülöp (*1306 - †1343 /hadjáratban halálos sebet kapott/), uralkodott: 1328 – 1343, (Fülöp, Évreux grófja), (Capeting-ház ); h: II. Johanna (*1312 - †1349), uralkodott: 1328 – 1349, őket lásd feljebb, V.C1. alatt is,
- B1. II. Gonosz Károly (*1332 - †1387), uralkodott: 1349 – 1387; h: Franciaországi Johanna (*1343 - †1373), (Valois-ház),
  - C1. III. Nemes Károly (*1361 - †1425), uralkodott: 1387 – 1425; h: Kasztíliai Eleonóra (*1362? - †1415/1416), (Trastámara-ház),
    - D1. I. Blanka (*1387 - †1441), uralkodott: 1425 –1441, (I. Blanka, Szicília címzetes királynője, uralkodott: 1402 – 1409, régensnő: 1410 – 1412); 1. h: I. (Ifjabb) Márton (*1374 - †1409), I. Márton, Szicília királya (Aragóniai-ház,^[7]), uralkodott: 1401 – 1409, 2. h: II. Öreg, avagy Nagy János (*1397 - †1479), uralkodott: 1425 – 1479, (1425 – 1441: I. Blanka királynővel együtt), (II. János, Aragónia királya: 1458 – 1479, I. János, Szicília királya: 1458 – 1468 /lemondott/), (Trastámara-ház); őket lásd lejjebb, VII.A1. alatt.

VII.

A Trastámara-ház[szerkesztés]

A1. II. Öreg, avagy Nagy János (*1397 - †1479), uralkodott: 1425 – 1479, (1425 – 1441: az első feleségével együtt), (II. János, Aragónia királya: 1458 – 1479, I. János, Szicília királya: 1458 – 1468 /lemondott/), (Trastámara-ház); 1. h: I. Blanka (*1387 - †1441), uralkodott: 1425 –1441, (I. Blanka, Szicília címzetes királynője, uralkodott: 1402 – 1409, régensnő: 1410 – 1412), őket lásd feljebb, VI.D1. alatt is, 2. h: Johanna Enríquez y Fernández de Córdoba (*1425 - †1468),
- B1. (első házasságból) (IV.) Vianai Károly (*1421 - †1461), Viana hercege, címzetes király; h: Klevei Ágnes (*1422 - †1446/1448),
- B2. (első házasságból) (II.) Blanka (*1424 - †1464^[8]), címzetes királynő; h: IV. Nemzésképtelen Henrik (*1425 - †1474), Kasztília és León királya, uralkodott: 1454 – 1474, (Trastámara-ház),
- B3. (első házasságból) I. Eleonóra (*1426 - †1479), uralkodott: 1479 – 1479; h: IV. Gaston (*1423 - †1472), Foix grófja, (Foix-Grailly ház), őket lásd lejjebb, VIII.A1. alatt.^[9]

VIII.

A Foix-Grailly ház[szerkesztés]

A1. IV. Gaston (*1423 - †1472), Foix grófja, (Foix-Grailly ház); h: I. Eleonóra (*1426 - †1479), uralkodott: 1479 – 1479), őket lásd feljebb, VII.B3. alatt is,
- B1. Gaston (*1444? - †1470 /lovagi tornán halálosan megsebesült/), Viana hercege; h: Valois Magdolna (*1443 - †1495), (Valois-ház),
  - C1. I. Ferenc Phoebus (*1467 - †1483 /valószínűleg megmérgezték/), uralkodott: 1479 – 1483,
  - C2. I. Katalin (*1468 - †1517), uralkodott: 1483 – 1517; h: III. János (*1469 - †1516), uralkodott: 1483 – 1516, (János, Albret ura), őket lásd lejjebb, IX.A1. alatt.

(1512-ben V. Katolikus Ferdinánd király elfoglalta a Navarrai Királyságnak a Pireneusoktól délre fekvő részét, Felső-Navarrát. Ettől kezdve – önálló királyságként – csak az északi rész, Alsó-Navarra maradt fenn, 1620-ig.)

IX.

Az Albret-i ház[szerkesztés]

A1. III. János (*1469 - †1516), uralkodott: 1483 – 1516, (János, Albret ura); I. Katalin (*1468 - †1517), uralkodott: 1483 – 1517, őket lásd feljebb is, VIII.C2. alatt,
- B1. II. Henrik (*1503 - †1555), uralkodott: 1517 – 1555; h: Valois Margit (*1492 - †1549), (Valois-ház Angoulême-ág),
  - C1. III. Johanna (*1528 - †1572^[10]), uralkodott: 1555 –1572; 1. h (érvénytelenítve): V. Vilmos (*1516 - †1592), Jülich-Berg-Kleve hercege (Mark-ház); 2. h: I. Antal (*1518 - †1562 /csatában halálos sebet kapott/), uralkodott: 1555 – 1562, (Bourbon Antal, Vendôme hercege), (Bourbon-ház), őket (III. Johannát és I. Antalt) lásd lejjebb, X.A1. alatt!

X.

A Bourbon-ház[szerkesztés]

A1. I. Antal (*1518 - †1562 /csatában halálos sebet kapott/), uralkodott: 1555 – 1562, (Bourbon Antal, Vendôme hercege), (Bourbon-ház), h: III. Johanna (*1528 - †1572), uralkodott: 1555 –1572, őket lásd feljebb is, IX.C1. alatt,
- B1. III. Henrik (*1553 - †1610 /meggyilkolták/), uralkodott: 1572 – 1610, (IV. Henrik, Franciaország királya: 1589 – 1610); 1. h (érvénytelenítve): Valois Margit (*1553 - †1615) (Valois-ház Angoulême-ág), 2. h: Medici Mária (*1575 - †1642),
  - C1. (második házasságból) II. Lajos (*1601 - †1643), uralkodott: 1610 – 1620, (XIII. Lajos, Franciaország királya: 1610 – 1643); h: Anna Mária Mauricia infánsnő (*1601 - †1666).

(1620: A Navarrai Királyság a Francia Királyság része lett.)

Jelölések[szerkesztés]

* = születés
† = elhalálozás
h., 1. h:, 2. h, ...: = házasság, első házasság, második házasság … ^[11]
h. k: házasságon kívül
N: ismeretlen nevű, keresztnevű

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ A spanyol forrásmunkák többsége szerint csak három pamplonai király származott az Íñigo-házból, és García Íñiguez királyt nem jelölik I. García királyként; például lásd: http://www.ctv.es/USERS/sagastibelza/navarra/reyes_navarra/reyes_navarra_arbol.htm Archiválva 2009. július 22-i dátummal a Wayback Machine-ben, és http://es.wikipedia.org/wiki/Anexo:Monarcas_de_Navarra. A királyok e szócikkben történt számozása ezért eltér más szócikkbeli számozástól. – Az Íñigo-ház tagjaira vonatkozó időpontbeli adatok csak hozzávetőlegesek; illetve az egyéb adatok hiányosak, néha ellentmondóak is.
↑ A spanyol forrásmunkák többsége Jimeno Garcés királyt nem jelöli II. Jimeno néven.
↑ IV. Sancho Garcés királyt a testvére, Ramón (azaz Rajmund) (*? – †1079 után /száműzetésben/) meggyilkolta, aki ezért kapta a „testvérgyilkos” (el Fratricida) elnevezést. – Egyes, nem spanyol, forrásmunkák azt állítják, hogy III. (Nagy) Sancho Garcés királyt meggyilkolták; ez téves állítás, lehet, hogy a szerzők a valóban meggyilkolt IV. Sancho király és III. Sancho király személyét összetévesztették.
↑ Krisztina Rodríguez apja az El Cid néven emlegetett híres lovag, Rodrigo Díaz de Vivar (1048? – 1099), anyja, a lovag felesége, Jimena Díaz (*1058? - †1116?) volt.
↑ IV. García Sánchez – apai ágú – nagyapja házasságon kívüli kapcsolatból származott, apja pedig Monzón ura volt. Emiatt felvetődhet az, hogy IV. García Sánchezt - és utódait - nem lenne-e helyesebb „Monzóni-ház” elnevezéssel jelölni; hiszen ilyen módon történt leszármazás esetén van példa a dinasztianév megváltozására: A Burgundiai-házból – szintén házasságon kívüli viszonyból származó utód trónra jutása révén – alakult ki a Trastámara-ház, amelynek alapítója Trastámara grófja volt, a nem "törvényes" gyermek; a Trastámara-ház elnevezés pedig már egy új királyi dinasztiát jelöl.
↑ V. Sancho Ramírez, I. Péter, és I. Alfonz királyok nem az önálló Pamplonai Királyság uralkodói voltak, Aragónia - Navarrai-házbeli - királyaiként uralkodtak Pamplonában. Így felvetődhet az, hogy őket, mint Pamplona királyait, nem az „Aragóniai-ház” dinasztia elnevezéssel kellene-e jelölni.
↑ I. Márton király származására lásd a Barcelonai-házat.
↑ II. Blankát állítólag a húga, I. Eleonóra és a férje megmérgeztették.
↑ Egyes források a Trastámara-házból származott navarrai uralkodókat Aragóniai-ház dinasztia névvel jelölik, bár II. János király jóval előbb lett Navarra királya, mint Aragónia királya. Aragóniai-ház néven egyébként több - és különböző - uralkodói dinasztia ismert.
↑ III. Johanna királynőt állítólag Medici Katalin francia királyné megmérgeztette.
↑ A házasság számának jelölése arra figyelemmel történt, hogy az elől szereplő házastársnak hányadik házassága.

Források[szerkesztés]

José Maria Lacarra: Historia politica del reino de Navarra, desde sus origenes hasta su incorporacion a Castilla, I-III, Pamplona, 1972-1973.
Diccionario de historia de España, I-III, Madrid, 1968-1969.
R. F. Tapsell: Monarchs, Rulers, Dynasties and Kingdoms of the World, London, 1984.
John E. Morby: A világ királyai és királynői, az idők kezdetétől napjainkig, Maecenas Könyvkiadó, 1991.
Ludwig Vones: Geschichte der Iberischen Halbinsel im Mittelalter, 711-1480. Reiche – Kronen – Regionen, Sigmaringen, Thorbecke Verlag, 1993.
Crescencio Gallego Pellitero: Síntesis histórica de los reyes en España (Años 364-1994), Vigo, 1994.
Britannica Hungarica Világenciklopédia, Budapest, 1994-.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

[1] A spanyol forrásmunkák többsége szerint csak három pamplonai király származott az Íñigo-házból, és García Íñiguez királyt nem jelölik I. García királyként; például lásd: http://www.ctv.es/USERS/sagastibelza/navarra/reyes_navarra/reyes_navarra_arbol.htm Archiválva 2009. július 22-i dátummal a Wayback Machine-ben, és http://es.wikipedia.org/wiki/Anexo:Monarcas_de_Navarra. A királyok e szócikkben történt számozása ezért eltér más szócikkbeli számozástól. – Az Íñigo-ház tagjaira vonatkozó időpontbeli adatok csak hozzávetőlegesek; illetve az egyéb adatok hiányosak, néha ellentmondóak is.

[2] A spanyol forrásmunkák többsége Jimeno Garcés királyt nem jelöli II. Jimeno néven.

[3] IV. Sancho Garcés királyt a testvére, Ramón (azaz Rajmund) (*? – †1079 után /száműzetésben/) meggyilkolta, aki ezért kapta a „testvérgyilkos” (el Fratricida) elnevezést. – Egyes, nem spanyol, forrásmunkák azt állítják, hogy III. (Nagy) Sancho Garcés királyt meggyilkolták; ez téves állítás, lehet, hogy a szerzők a valóban meggyilkolt IV. Sancho király és III. Sancho király személyét összetévesztették.

[4] Krisztina Rodríguez apja az El Cid néven emlegetett híres lovag, Rodrigo Díaz de Vivar (1048? – 1099), anyja, a lovag felesége, Jimena Díaz (*1058? - †1116?) volt.

[5] IV. García Sánchez – apai ágú – nagyapja házasságon kívüli kapcsolatból származott, apja pedig Monzón ura volt. Emiatt felvetődhet az, hogy IV. García Sánchezt - és utódait - nem lenne-e helyesebb „Monzóni-ház” elnevezéssel jelölni; hiszen ilyen módon történt leszármazás esetén van példa a dinasztianév megváltozására: A Burgundiai-házból – szintén házasságon kívüli viszonyból származó utód trónra jutása révén – alakult ki a Trastámara-ház, amelynek alapítója Trastámara grófja volt, a nem "törvényes" gyermek; a Trastámara-ház elnevezés pedig már egy új királyi dinasztiát jelöl.

[6] V. Sancho Ramírez, I. Péter, és I. Alfonz királyok nem az önálló Pamplonai Királyság uralkodói voltak, Aragónia - Navarrai-házbeli - királyaiként uralkodtak Pamplonában. Így felvetődhet az, hogy őket, mint Pamplona királyait, nem az „Aragóniai-ház” dinasztia elnevezéssel kellene-e jelölni.

[7] I. Márton király származására lásd a Barcelonai-házat.

[8] II. Blankát állítólag a húga, I. Eleonóra és a férje megmérgeztették.

[9] Egyes források a Trastámara-házból származott navarrai uralkodókat Aragóniai-ház dinasztia névvel jelölik, bár II. János király jóval előbb lett Navarra királya, mint Aragónia királya. Aragóniai-ház néven egyébként több - és különböző - uralkodói dinasztia ismert.

[10] III. Johanna királynőt állítólag Medici Katalin francia királyné megmérgeztette.

[11] A házasság számának jelölése arra figyelemmel történt, hogy az elől szereplő házastársnak hányadik házassága.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]