III. Sancho navarrai király
| III. Sancho | |
 |
|
|
|
|
| Navarrai király | |
| Uralkodási ideje 1004 – 1035 |
|
| Elődje | IV. García |
| Utódja | V. García |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 992 |
| Elhunyt | 1035. október 18. (43 évesen) Oviedo |
| Házastársa | Kasztíliai Muniadona |
| Gyermekei | I. Ramiro aragóniai király V. García navarrai király I. Ferdinánd kasztíliai király Ribagorzai Gonzalo Bernárd |
| Édesapja | IV. García |
| Édesanyja | Jimena Fernández |
A Ximena-házból (más írásmód szerint a Jimena-házból, avagy Jiménez-házból) származó III. (Nagy) Sancho, avagy III. Sancho Garcés (992? – 1035. október 18.) volt a Pamplonai Királyság (a 12. sz. közepétől Navarrai Királyság) legjelentősebb királya (1004–1035), a maga korában az Ibériai-félsziget leghatalmasabb keresztény uralkodója, aki magát az ibérek királyának nevezte.
Tartalomjegyzék |
Trónra jutása [szerkesztés]
A trónon apját, IV. (Félénk) García (964?–1000) pamplonai királyt (994–1000) követte, és apja halála után II. Sancho néven (1000-1035) Aragónia grófja is lett. III. Sancho kiskorúsága idején (1000–1004) Sancho Ramirez (III. Sancho dédapjának, III. García (919–970) pamplonai király (931–970) Ramiro Garcés nevű fiának a gyermeke), régensként kormányzott.
Uralkodása [szerkesztés]
III. Sancho uralkodása kezdetén, 1002-ben, Calatañazornál a leóniak – a Kasztíliai Grófsággal és Navarrával szövetségben – nagy győzelmet arattak a Córdobai Kalifátus kiváló hadvezére, a spanyolok által Almanzornak nevezett Abu Amir Muhammad Ibn Abdullah Ibn Abi Amir, ismertebb nevén Al-Hajib Al-Manszúr (938? – 1002) vezette mór sereg felett. (Almanzor a csatában kapott súlyos szemsérülése következtében megvakult és még ebben az évben meghalt.) A hispániai keresztény államok szövetsége által aratott győzelem azért volt jelentős, mert Almanzor halálával megszűnt a Córdobai Kalifátusnak az Almanzor vezette-irányította, 987/988 óta tartó támadássorozata. [1] III. Sancho ügyesen ki is használta azt, hogy uralkodása jelentős részében a félsziget nagyobb részét még uraló mórok ezután egymás ellen vívtak súlyos harcokat. (A Córdobai Kalifátus 1031-ben egymással viszálykodó királyságokra szét is hullott.) A navarrai uralkodó terjeszkedő politikát folytatva, növelte a királyság hatalmát: 1018-ban megszerezte Sobrarbe és Ribagorza ősi frank grófságokat, és – családi kapocsolatok révén – kiterjesztette hatalmát Kasztíliára is.
III. Sancho felesége, Munia (Muniadonna, Munia Elvira, ?–1066), ugyanis a Lara ház – beli, Sancho García, más jelölés szerint I. Sancho, kasztíliai gróf (*965?;. ur. 995–1017) leánya volt, a grófnak egyébként jelentős szerepe volt a calatañazori győzelemben. Apósa halálakor III. Sancho lett sógorának (felesége öccsének), a kiskorú García Sáncheznek, más jelölés szerint II. Garcíának, Kasztília grófjának (*1010, ur. 1017–1029) a gyámja. Amikor García Sánchez grófot meggyilkolták (1029), III. Sancho ténylegesen Kasztília urává vált (éppen ezért egyes forrásokban szerepel is, mint II. Sancho gróf /1029–1035/), és Kasztíliát – ténylegesen – elszakította a Leóni Királyságtól, miközben formálisan már ebben az évben Ferdinándot, Muniától született középső fiát (1016? 1018?–1065), tette Kasztília grófjává. 1032-ben Ferdinánd feleségül vette Sanchát (1013?–1067), a Kantábriai-házból származó, V. (Nemes) Alfonz (994–1028) leóni király (999–1028) lányát, III. Bermudo leóni király (1010? 1017?–1037) testvérét. A házasságkötés lehetőséget adott III. Sanchónak arra, hogy az egész Leóni Királyságot fennhatósága alá vonja: 1034-ben bevonult Leónba, a királyság fővárosába, ahol császárrá koronáztatta magát – igaz, még ebben az évben önként ki is vonult.
A birodalom felosztása [szerkesztés]
Jelentős, francia hatást tükröző, állam– és egyházszervező tevékenysége végrendeletében csúcsosodott ki.
Egyes, nem spanyol szerzők szerint III. Sanchót meggyilkolták, de ezt egyik spanyol szakmunka sem erősíti meg: a király haláláról beszámolva a „meghalt” és nem a „meggyilkolták” kifejezést használják. III. Sancho végrendeletében négy királyságra osztotta birodalmát, és ezeket négy fiára hagyta: ekkor emelte grófságból királysággá Kasztíliát és Aragóniát is. III. Sancho utóda a királynak a Muniával kötött házasságából született első fia, V. (Nájerai) García királya lett (1035–1054), középső fia, I. (Nagy) Ferdinánd örökölte Kasztília trónját (1035–1065) és 1037-ben ő lett (szintén I. Ferdinánd néven), León királya is, 1065-ben bekövetkezett haláláig. Kisebbik fia, Gonzalo, Sobrarbe és Ribagorza királya (1035–1043, †1045) lett, házasságon kívül született fia, I. Ramiro (1035–1063) pedig Aragóniáé.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Az újabb történeti kutatások szerint az Almanzor feletti győzelem, a csata, csak legenda, a valóságban ütközetre Calatañazornál nem is került sor.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- José Maria Lacarra: Historia politica del reino de Navarra, desde sus origenes hasta su incorporacion a Castilla, I-III, Pamplona, 1972-1973.
- Diccionario de historia de España I-III, Madrid, 1968-1969.
- Crescencio Gallego Pellitero: Síntesis histórica de los reyes en España (Anos 364-1994), Vigo, 1994.
- Britannica Hungarica Világenciklopédia, Budapest, 1994-.
| Előző uralkodó: IV. (Félénk) García |
|
Következő uralkodó: V. García |
.svg){kind=small}
