III. János navarrai király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
III. János
Armoiries Navarre-Albret.svg

Navarrai Királyság királya iure uxoris
Juan III de Albret/Joanes III.a Labritekoa
Uralkodási ideje
1484. június 14. (házassági szerződés)1516. június 17. (1512-től csak Alsó-Navarra)
Koronázása Pamplona (baszkul: Iruñea)
1494. január 12. (feleségével együtt)
Elődje I. Katalin
Utódja I. Katalin (Alsó-Navarra)
I. (Katolikus) Ferdinánd (Felső-Navarra)
Foix Grófság grófja iure uxoris
Jean III d'Albret/Joan III de Labrit
Uralkodási ideje
1484. június 14. (házassági szerződés)1516. június 17.
Elődje I. Katalin
Utódja I. Katalin
Béarni Algrófság algrófja iure uxoris
Jean III d'Albret/Joan III de Labrit
Uralkodási ideje
1484. június 14. (házassági szerződés)1516. június 17.
Elődje I. Katalin
Utódja I. Katalin
Andorra társura iure uxoris
Joan III Albret
Uralkodási ideje
1484. június 14. (házassági szerződés)1516. június 17.
Elődje I. Katalin
Utódja I. Katalin
Életrajzi adatok
Uralkodóház Albret-ház
Teljes neve Albret János
Született 1477
Elhunyt 1516. június 17. (39 évesen)
Monein, Franciaország
Nyughelye Lescari Székesegyház, Pau mellett
Házastársa I. Katalin navarrai királynő (1470–1517)
Gyermekei Feleségétől:
Anna (1492–1532)
Magdolna (1494–1504)
Katalin (1495–1532)
Johanna (1496–1496)
Kitéria (1499–1536)
N. (fiú) (1500–1500)
András (1501–1503)
Henrik (1503–1555)
Bonaventura (1505–1510/11)
Márton (1506 után–1512 után)
Ferenc (1508–1512)
Károly (1510–1528)
Izabella (1513/14–1572)
Ágyasától:
Péter (–1568)
Édesapja Nagy Alain, Albret ura (1440 körül–1522)
Édesanyja Châtillon-Blois Franciska (1451–1485), Périgord grófnője

III. János (1477Monein, Franciaország, 1516. június 17.[1]), baszkul: Joanes III.a Labritekoa, occitánul: Joan III de Labrit, katalánul: Joan III Albret, spanyolul: Juan III de Albret, franciául: Jean III d'Albret, Tartas algrófja, az első navarrai király az Albret-házból, 1484-től a haláláig, 1516-ig uralkodott. Házasságkötése révén került a trónra, felesége, I. Katalin (14701517) navarrai királynő a királyság második uralkodója volt a Foix-házból, egyben az utolsó is ebből a dinasztiából. Cesare Borgia sógora.

Uralkodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagy Alainnek (1440 körül–1522), Albret urának és Châtillon-Blois Franciskának (14511485), Périgord grófnőjének a fia. János mind apai, mind pedig anyai ágon a breton hercegek leszármazottja volt. Anyja I. Károly breton herceg dédunokája, míg apja V. János breton herceg dédunokája volt anyai ágon.

1484. június 14-én kötötték meg a házassági szerződést I. Katalin navarrai királynővel, de a tényleges esküvőre és házaséletre a felek kiskorúsága miatt csak 1491-ben került sor, amikor János elérte a fiúk számára a házasságkötéshez előírt 14 éves kort. János királyként 1491. október 30-án tett esküt.[1]

III. János és I. Katalin uralkodása alatt sem csillapodtak a királyság belső feszültségei, ami a navarrai nemesség két részre való megoszlásából eredt.

Éppen ezért csak 10 évvel a házasságkötése után koronázták a feleségével együtt Pamplonában királlyá őket 1494. január 12-én.[1]

János király tanúja volt Candale-i Anna és II. Ulászló magyar és cseh király közötti házassági szerződés megkötésének. Candale-i Anna János húgának, Albret Johannának volt a mostohalánya, miután Anna apja, II. Gaston János candale-i gróf feleségül vette Johannát, és így sógorságba került III. János navarrai királlyal. Emellett Candale-i Anna III. János feleségének, Katalin királynőnek volt az elsőfokú unokatestvére, és szintén a Foix (-Grailly) - házból származott. A navarrai király 1502. április 8-ától május 23-áig tartózkodott Blois-ban, a francia udvarban.[2]

III. János Cesare Borgia urbinói herceggel, VI. Sándor pápa természetes fiával, Borgia Lukrécia modenai hercegné bátyjával is sógori viszonyba került, miután Cesare feleségül vette Jánosnak egy másik húgát, Saroltát, és ennek a rokoni kapcsolatnak köszönhetően nyújtott menedéket Cesare Borgiának a navarrai királyi pár, mikor az az apja, VI. Sándor pápa halála után menekülnie kellett Itáliából.

A nemességnek a spanyol kifejezéssel „beaumonteses”-nek nevezett része, amely korábban szemben állt I. Eleonóra királynővel (I. Katalin nagyanyjával), Aragónia és Kasztília felé nyitott, Aragónia királya, II. (Katolikus) Ferdinánd (14521516) – I. Eleonóra féltestvére – oldalára állt, aki bizalmatlanul szemlélte a Navarrában egyre növekvő francia befolyást, és tervezte is a királyság megszerzését.

A nemességnek spanyol kifejezéssel „agramonteses”-nek nevezett része, I. Eleonóra korábbi támogatói, viszont a királynő utódai, Ferenc Phoebus és I. Katalin oldalára álltak, és a francia kapcsolat fenntartását pártfogolták.[3]

II. Ferdinánd Navarra megszerzésével kapcsolatban csak az alkalomra várt. Ez pedig 1512-ben bekövetkezett. A király parancsára az Alba herceg vezette hadsereg megszállta Dél-Navarrát, elfoglalta a királyság addigi fővárosát, Pamplonát, I. Katalin és III. János a Pireneusokon túlra menekültek, Pedro II de Navarra, amikor 1516-ban a visszafoglalást megkísérelte, a spanyolok fogságába esett, és fogolyként is halt meg. 1515-ben Navarrát Kasztília részévé nyilvánították. Ettől kezdve 1620-ig már csak Észak-Navarrában, avagy Alsó-Navarrában – más elnevezés szerint Francia-Navarrában – állt fenn a Navarrai Királyság.

I. Katalin és III. János utóda a fiuk, II. Henrik (15031555) király lett.

III. Jánost a Béarni Algrófságban fekvő Lescar székesegyházában, Pau mellett helyezték örök nyugalomra a sógora, I. Ferenc Phoebus navarrai király mellé. Később ide temették feleségét, I. Katalin királynőt, és fiát, II. Henriket is.

Gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c Lásd Anthony (1931).
  2. L. Adot Lerga (1999: 485)
  3. A II. János elleni „párt” arról a Beaumont-családról kapta a nevét, amely család Lajos infánstól (1331-1372), Beaumont grófjától (Luis I de Beaumont), III. Fülöp navarrai király (1301-1343) fiától származott. – A II. Jánost támogató „párt” az Agramont (franciául: Gramont) családról kapta a nevét; ez a navarrai nemesi család a XII. századig vezette vissza a családfáját. A csoportosulás vezetői azonban nem a "névadó" családból kerültek ki. Vezető szerepe a Navarra-családnak volt. Felipe I de Navarra (1408 körül-1450, Leónel de Navarra (1378 -1413) házasságon kívül született fia, aki II. (Gonosz) Károlynak volt a házasságon kívüli gyermeke; mindketten Muruzábal várgrófjai; ez a Navarra-család eredete.
  4. Klevei Vilmos 2. felesége Habsburg Mária, I. Ferdinánd magyar király és Jagelló Anna magyar királyné lánya lett, akitől születtek gyermekei. Ugyanakkor Vilmos herceg VIII. Henrik angol király sógora is volt, miután feleségül vette a húgát, Klevei Annát.
  5. L. Anthony (1931).

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Anthony, Raoul: Identification et Etude des Ossements des Rois de Navarre inhumés dans la Cathédrale de Lescar, Paris, Masson, 1931.
  • Adot Lerga, Álvaro: Itinerario de los reyes privativos de Navarra: Juan III de Albret – Catalina I de Foix (1483–1517), Príncipe de Viana 60, Pamplona, 459–492, 1999. URL: l. külső hivatkozások
  • José Maria Lacarra: Historia politica del reino de Navarra, desde sus origenes hasta su incorporacion a Castilla, I-III, Pamplona, 1972-1973.
  • Diccionario de historia de Espana I-III, Madrid, 1968-1969.
  • Crescencio Gallego Pellitero: Síntesis histórica de los reyes en Espana (Anos 364-1994), Vigo, 1994.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előző
I. Katalin
Foix grófja Armoiries Foix-Béarn-Bigorre.svg
1484 – 1516 iure uxoris
Következő
I. Katalin
Előző
I. Katalin
Béarn algrófja Armoiries Foix-Béarn-Bigorre.svg
1484 – 1516 iure uxoris
Következő
I. Katalin
Előző
I. Katalin
Andorra társura Armoiries Foix-Béarn-Bigorre.svg
1484 – 1516 iure uxoris
Következő
I. Katalin
Előző uralkodó:
I. Katalin
Navarra uralkodója
1484 – 1516 iure uxoris
1512 – 1516 (Alsó-Navarra)
Navarra címere
Következő uralkodó:
I. Katalin (Alsó-Navarra)
I. (Katolikus) Ferdinánd (Felső-Navarra)