I. Katalin navarrai királynő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Katalin
Catalina de Foix.jpg

Navarrai Királyság királya
Catalina I/Katalina I.a
Uralkodási ideje
1483. január 30.1517. február 12. (1512-től csak Alsó-Navarra)
Koronázása Pamplona (baszkul: Iruñea)
1494. január 12.
Elődje I. Ferenc Phoebus
Utódja II. (Albret) Henrik (Alsó-Navarra)
I. (Katolikus) Ferdinánd (Felső-Navarra)
Foix Grófság grófnője
Catherine I/Catarina Ièra
Uralkodási ideje
1483. január 30.1517. február 12.
Elődje I. Ferenc Phoebus
Utódja I. (Albret) Henrik
Béarni Algrófság algrófnője
Catherine I/Catarina Ièra
Uralkodási ideje
1483. január 30.1517. február 12.
Elődje I. Ferenc Phoebus
Utódja I. (Albret) Henrik
Andorra társúrnője
Caterina I
Uralkodási ideje
1483. január 30.1517. február 12.
Elődje I. Ferenc Phoebus
Utódja I. (Albret) Henrik
Életrajzi adatok
Uralkodóház Foix-ház (Foix-Grailly-ház)
Teljes neve Foix Katalin
Született 1470
Elhunyt 1517. február 12. (47 évesen)
Mont-de-Marsan, Franciaország
Nyughelye Lescari Székesegyház, Pau mellett
1517. április
Házastársa III. János, Tartas algrófja, iure uxoris navarrai király (1477–1516)
Gyermekei 1. Anna (1492–1532)
2. Magdolna (1494–1504)
3. Katalin (1495–1532)
4. Johanna (1496–1496)
5. Kitéria (1499–1536)
6. N. (fiú) (1500–1500)
7. András (1501–1503)
8. Henrik (1503–1555)
9. Bonaventura (1505–1510/11)
10. Márton (1506 után–1512 után)
11. Ferenc (1508–1512)
12. Károly (1510–1528)
13. Izabella (1513/14–1572)
Édesapja Gaston vianai herceg (1444–1470)
Édesanyja Valois Magdolna francia királyi hercegnő (1443–1495)

I. Katalin (1470Mont-de-Marsan, 1517. február 12.), spanyolul: Catalina de Foix, baszkul: Katalina I.a Foixkoa, franciául: Catherine de Foix, katalánul. Caterina de Foix, occitánul: Catarina de Fois, navarrai királynő; a királyságnak a második – és egyben utolsó – uralkodója volt a Foix-házból. Foix és Bigorre grófnője, Béarn algrófnője és Andorra társúrnője. Candale-i Anna magyar királyné elsőfokú unokatestvére.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apja Gaston, Viana hercege, anyja a Valois-házbeli Magdolna, VII. Károly francia király lánya, XI. Lajos király húga. I. Katalin 1483-ban lett Navarra királynője, gyermektelenül meghalt bátyját, I. Ferenc Phoebust követte a trónon, és lett egyúttal Foix grófnője is. Nagykorúvá válásáig édesanyja gyámsága alatt állt. A királyságban ezért a francia befolyás megnőtt, amit tovább erősített az, hogy I. Katalinnak francia férje lett, János, Tartas algrófja, Nagy Alainnek, Albret urának a fia, aki házasságkötés révén III. János néven navarrai király lett, az első uralkodó az Albret–házból.

I. Katalin és III. János uralkodása alatt sem csillapodtak a királyság belső feszültségei, ami a navarrai nemesség két részre való megosztásából eredt.

Éppen ezért csak 11 évvel a trónra lépése után koronázták férjével együtt Pamplonában királlyá őket 1494. január 12-én.[1]

A nemességnek a spanyol kifejezéssel „beaumonteses”-nek nevezett része, amely korábban szemben állt I. Eleonóra királynővel (I. Katalin nagyanyjával, Phoebus Ferenc elődjével), Aragónia és Kasztília felé nyitott, Aragónia királya, II. (Katolikus) Ferdinánd (1452-1516) – I. Eleonóra féltestvére – oldalára állt, aki bizalmatlanul szemlélte a Navarrában egyre növekvő francia befolyást.[2]

A nemességnek spanyol kifejezéssel „agramonteses”-nek nevezett része, I. Eleonóra korábbi támogatói, viszont a királynő utódai, Ferenc Phoebus és I. Katalin oldalára álltak, és a francia kapcsolat fenntartását pártfogoltákII. Ferdinánd Navarra megszerzésével kapcsolatban csak az alkalomra várt. Ez pedig 1512-ben bekövetkezett. A király parancsára, második felesége, Foix Germána jogaira hivatkozva a Fadrique Álvarez de Toledo, Alba II. hercege által vezetett hadsereg megszállta Dél-Navarrát, elfoglalta a királyság addigi fővárosát, Pamplonát, I. Katalin és III. János a Pireneusokon túlra menekültek. Pedro II de Navarra az 1516. évi, visszafoglalást megkísérlő támadás során a spanyolok fogságába esett, és fogolyként is halt meg. 1515-ben Navarrát Kasztília részévé nyilvánították. Ettől kezdve 1620-ig már csak Észak-Navarrában, avagy Alsó-Navarrában, más elnevezéssel Francia-Navarrában állt fenn a Navarrai Királyság.[3]

I. Katalin és III. János házasságából 13 gyermek született. Legkisebb lányuk Albret Izabella (1513/141571) Szapolyai János magyar király feleségjelöltjeként is szerepelt az 1530-as években. Utódjuk a fiuk lett, II. Henrik. Az ő unokája pedig, Navarrai Henrik volt az első Bourbon-házi király a francia trónon 1589-ben.1589-től a francia forradalomig a francia királyok hivatalos címzése Franciaország és Navarra királya volt.

Katalint a Pau mellett fekvő Lescar székesegyházában, a Béarni Algrófságban helyezték örök nyugalomra férje, III. János és bátyja, Ferenc Phoebus mellé.[4]

Gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Lásd Anthony (1931).
  2. A II. János elleni „párt” arról a Beaumont-családról kapta a nevét, amely család Lajos infánstól (1331-1372), Beaumont grófjától (Luis I de Beaumont), III. Fülöp navarrai király (1301-1343) fiától származott. – A II. Jánost támogató „párt” az Agramont (franciául: Gramont) családról kapta a nevét; ez a navarrai nemesi család a XII. századig vezette vissza a családfáját. A csoportosulás vezetői azonban nem a "névadó" családból kerültek ki. Vezető szerepe a Navarra-családnak volt. Felipe I de Navarra (1408 körül-1450, Leónel de Navarra (1378 -1413) házasságon kívül született fia, aki II. (Gonosz) Károlynak volt a házasságon kívüli gyermeke; mindketten Muruzábal várgrófjai; ez a Navarra-család eredete.
  3. Alsó-Navarra ma Franciaországhoz tartozik, míg Felső-Navarra Spanyolországhoz.
  4. ^ a b L. Anthony (1931).
  5. Klevei Vilmos 2. felesége Habsburg Mária, I. Ferdinánd magyar király és Jagelló Anna magyar királyné lánya lett, akitől születtek gyermekei. Ugyanakkor Vilmos herceg VIII. Henrik angol király sógora is volt, miután feleségül vette a húgát, Klevei Annát.

További cikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Anthony, Raoul: Identification et Etude des Ossements des Rois de Navarre inhumés dans la Cathédrale de Lescar, Paris, Masson, 1931.
  • Adot Lerga, Álvaro: Itinerario de los reyes privativos de Navarra: Juan III de Albret – Catalina I de Foix (1483–1517), Príncipe de Viana 60, Pamplona, 459–492, 1999. URL: l. külső hivatkozások
  • José Maria Lacarra: Historia política del reino de Navarra desde sus orígenes basa su incorporación a Castilla, I-III, Pamplona, 1972–1973.
  • Diccionario de historia de España I-III, Madrid, 1968–1969.
  • Crescencio Gallego Pellitero: Síntesis histórica de los reyes en España (Años 364–1994), Vigo, 1994.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző
I. Ferenc Phoebus
Foix grófja Armoiries Foix-Béarn-Bigorre.svg
1483 – 1517
Következő
I. (Albret) Henrik
Előző
I. Ferenc Phoebus
Béarn algrófja Armoiries Foix-Béarn-Bigorre.svg
1483 – 1517
Következő
I. (Albret) Henrik
Előző
I. Ferenc Phoebus
Andorra társura Armoiries Foix-Béarn-Bigorre.svg
1483 – 1517
Következő
I. (Albret) Henrik
Előző uralkodó:
I. Ferenc Phoebus
Navarra uralkodója
1483 – 1517
1512 – 1517 (Alsó-Navarra)
Navarra címere
Következő uralkodó:
II. (Albret) Henrik (Alsó-Navarra)
I. (Katolikus) Ferdinánd (Felső-Navarra)