Aragóniai Ferdinánd calabriai herceg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aragóniai Ferdinánd
Duque calabria1.jpg
Ferdinánd portréja, Viver, Valenciai Királyság

Nápolyi Királyság trónörököse
Ferdinando d'Aragona
Uralkodási ideje
1496. október 5. – 1501. szeptember
Elődje Aragóniai Frigyes
Utódja Valois-Orléans-i Klaudia
Valenciai Királyság alkirálya
Ferran d'Aragó/Fernando de Aragón
Uralkodási ideje
1526. augusztus – 1550. október 26.
Elődje Foix Germána
Utódja Lorenzo de Villarrasa
Életrajzi adatok
Uralkodóház Trastámara-ház (Burgund-Ivreai-ház)
Teljes neve Aragóniai Ferdinánd
Született 1488. december 15.
Andria, Nápolyi Királyság
Elhunyt 1550. október 26. (61 évesen)
Valencia
Nyughelye San Miguel de los Reyes kolostor, Valencia
Házastársa 1. Foix Germána navarrai infánsnő, özvegy aragóniai királyné (1488/90/92–1538)
Házastársa 2. Mendozai Mencía cenetei őrgrófnő (1508–1554)
Gyermekei Házasságon kívüli kapcsolatából:
János Pál
Édesapja IV. Frigyes nápolyi király (1452–1504)
Édesanyja Balzo Izabella andriai hercegnő (1468–1533)

Aragóniai Ferdinánd (Andria, 1488. december 15.Valencia, 1550. október 26.), olaszul: Ferdinando d'Aragona, katalánul: Ferran d'Aragó, spanyolul: Fernando de Aragón, nápolyi királyi herceg és trónörökös, Calabria hercege, 1. házassága révén Valencia alkirálya. Foix Germána özvegy aragón királyné 3. férje, Aragóniai Júlia montferrati őrgrófné édestestvére és Aragóniai Sarolta tarantói hercegnő féltestvére, valamint Aragóniai Beatrix magyar királyné unokaöccse.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

IV. Frigyes nápolyi király és Balzo Izabella andriai hercegnő fia. Nyolcévesen lett a Nápolyi Királyság trónörököse, amikor apja 1496-ban nápolyi király lett. 1501-ben személyesen is megismerhette nagynénjét, a Magyarországról hazatérő Beatrix magyar királynét. Ugyanakkor 1501-ben a francia-spanyol szövetségkötés eredményeként apját elűzték a trónról, Ferdinánd trónörökös pedig II. (Katolikus) Ferdinánd aragón király fogságába került. II. Ferdinánd unokája, Habsburg Károly, aki nagyapja halála után anyja, Őrült Johanna nevében uralkodott, 1526-ban összeházasította nagyapja özvegyével, Foix Germána királynéval, és kinevezte felesége mellé a Valenciai Királyság alkirályává. Germána királyné halála (1538) után továbbra is a Valenciai Királyságot kormányozta, és 1540-ben újranősült, feleségül vette Mendozai Mencía (15081554) cenetei őrgrófnőt, Rodrigo Díaz de Vivar de Mendoza cenetei őrgróf lányát és III. Henrik nassau–dillenburgi gróf özvegyét, aki túlélte őt. Egyik házasságából sem született gyermeke, csak egy házasságon kívüli fia, akit viszont életében nem törvényesített. Valenciai udvarában élt két gyermektelen húga is, Júlia özvegy montferrati őrgrófné és a hajadon Izabella (15001550) hercegnő, akik Nápoly elfoglalása után is anyjukkal maradhattak, majd Balzo Izabella nápolyi királyné halála (1533) után bátyjukhoz, Valenciába költöztek. Ferdinánd mindegyik nagykorúságot megért testvérét túlélte, mind a két húgát, mind pedig apja első házasságából származó nővérét, Saroltát. Ferdinánd csak pár hónappal élte túl kisebb húgát, Izabellát, és 1550. október 6-án halt meg Valencia városában. Miután törvényes utódokat nem hagyott hátra, így a nápolyi trónigényeket nővérének, Saroltának a gyermekei vitték tovább.

A valenciai San Miguel de los Reyes kolostorban helyezték végső nyugalomra első felesége, Foix Germána királyné mellé.

Gyermeke[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1. feleségétől, Foix Germána (1488/90/921538) özvegy aragóniai királynétól, nem születtek gyermekei
  • 2. feleségétől, Mendozai Mencía (15081554) cenetei őrgrófnőtől, Rodrigo Díaz de Vivar de Mendoza cenetei őrgróf lányától és III. Henrik nassau–dillenburgi gróf özvegyétől,[1] nem születtek gyermekei
  • Házasságon kívüli kapcsolatából ismeretlen ágyasától, 1 fiú:
    • János Pál, felesége Mária (–1535 után), Moncadai Vilmos Rajmundnak, Villamarchant bárójának a lánya, 2 gyermek:
      • Hugó, felesége Zatrillasi Anna
      • Lujza, férje Alfonso de España, 1 fiú

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Mencía hercegnének az első házasságából egy fia született 1527. márciusában, aki csak néhány óráig élt.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Berzeviczy Albert: Beatrix királyné 1457–1508, Atheneum, Budapest, 1908. URL: Lásd Külső hivatkozások
  • López-Ríos, Santiago: La educación de Fernando de Aragón, Duque de Calabria, durante su Infancia y Juventud (1488–1502), In: Salvador Miguel, Nicasio; Moya García, Cristina (szerk.): La literatura en la época de los Reyes Católicos, Madrid / Frankfurt, Iberoamericana / Vervuert, 2008, 127–144. URL: Lásd Külső hivatkozások
  • Caro, Gaspare de: Ferdinando d'Aragona, Enciclopedia Italiana, Róma, 1961. URL: L. Külső hivatkozások

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Aragóniai Ferdinánd calabriai herceg témájú médiaállományokat.


Előző
Aragóniai Frigyes
Nápolyi trónörökös Armoiries Anjou Jérusalem.svg
1496 – 1501
Következő
Valois-Orléans-i Klaudia
Előző
Foix Germána
Valencia alkirálya Escut de la Ciutat e Regne de València.svg
1526 – 1550
Következő
Lorenzo de Villarrasa