I. Ferdinánd aragóniai király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Ferdinánd
Ferran d'Antequera al retaule Sancho de Rojas (detall).jpg
Sancho de Rojas I. Ferdinándot ábrázoló oltárképe (részlet)

Ragadványneve Antequerai Ferdinánd
Aragóniai Királyság királya
Fernando I/Ferran I
Uralkodási ideje
1412. június 28.1416. április 22.
Koronázása Zaragoza
1414. február 10.
Elődje Prades Margit (Régens)
Utódja V. (Nagylelkű) Alfonz
Szicíliai Királyság királya
Ferdinando I
Uralkodási ideje
1412. június 28.1416. április 22.
Elődje Navarrai Blanka (Régens)
Utódja I. (Nagylelkű) Alfonz
Szardíniai Királyság királya
Ferdinandu I
Uralkodási ideje
1412. június 28.1416. április 22.
Elődje Prades Margit (Régens)
Utódja II. (Nagylelkű) Alfonz
Kasztíliai Királyság régense
Fernando de Trastámara
Uralkodási ideje
1406. december 25.1416. április 22.
Elődje III. Henrik
Utódja Lancasteri Katalin
Életrajzi adatok
Uralkodóház Trastámara-ház (Burgund-Ivreai-ház)
Teljes neve Trastámarai Ferdinánd
Született 1380. november 27.
Medina del Campo, Kasztília
Elhunyt 1416. április 22. (35 évesen)
Igualada, Barcelona mellett
Házastársa Kasztíliai Eleonóra alburquerquei grófnő (1374–1435)
Gyermekei 1. Alfonz (1394/96–1458)
2. Mária (1396 körül–1445)
3. János (1398–1479)
4. Henrik (1400–1445)
5. Eleonóra (1402/05–1445)
6. Péter (1406 körül–1438])
7. Sancho (1410 körül–1416/17)
Édesapja I. János kasztíliai király (1358–1390)
Édesanyja Eleonóra aragón infánsnő (1358–1382)

I. Ferdinánd (Medina del Campo, Kasztília, 1380. november 27.Igualada, Barcelona mellett, 1416. április 22.), ragadványneve: Antequerai Ferdinánd, spanyolul: Fernando I de Aragón, katalánul: Ferran d'Antequera, olaszul: Ferdinando I di Aragona, szárdul: Ferdinandu I de Aragona. Kasztíliai királyi herceg (infáns) a születése jogán. Aragónia, Valencia, Szicília és Szardínia királya 1412-től, Kasztília régense az unokaöccse, II. János kiskorúsága idején. A Trastámara-ház tagja.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

I. János kasztíliai király és Eleonóra aragón királyi hercegnő (infánsnő) másodszülött fia volt. Anyja révén IV. Péter aragóniai király unokája volt, és ennek a jogán tartott igényt az aragón trónra 1410-ben nagybátyja, I. (Emberséges) Márton aragón király halála után. Két éves küzdelem után végül megnyerte az aragón örökösödési háborút, és a Caspei Megegyezés értelmében az aragón, a valenciai és a katalán rendek együttesen őt választották királlyá. A megválasztásában jelentős szerepet játszott az avignoni ellenpápa, XIII. Benedek, aki végül I. Ferdinánd trónjelöltségét támogatta. 1414. február 10-én koronázták aragón királlyá Zaragozában.[1] Miután a törvényes római pápával szemben az ellenpápát támogatta, ezért Zsigmond magyar király 1415-ben személyesen látogatta meg Aragóniában a már nagy beteg királyt, hogy a nagy nyugati egyházszakadást megszüntesse.[2] Zsigmondot a ma már Franciaországhoz, de akkor még Katalóniához tartozó Perpignanban, és betegsége miatt ágyban fogadta az aragón király, aki mind Kasztíliára, mind pedig Navarrára befolyást tudott gyakorolni az egyházi irányvonal tekintetében. A két király közötti első találkozó 1415. szeptember 21-én szombaton délután zajlott le, miután Zsigmond délelőtt XIII. Benedekkel folytatott tárgyalásokat.[3] (a következő szöveg korabeli helyesírással íródott, így némileg eltér a mai változattól): „Ferdinánd királyt ugyanaznap délután látogatta meg, miután látogatását előre tudatta a királlyal. Ferdinánd betegsége miatt ágyban fekve fogadta Zsigmondot, kinek részére az ágy jobboldalán selyembrokáttal leterített díszes szék volt felállítva. Zsigmond beléptekor háromszoros üdvözlettel köszöntötte és megölelte az ágyban fekvő királyt, sajnálkozását fejezte ki a király betegsége felett, majd helyet foglalva megismertette vele a közte és Benedek között lefolyt délelőtti találkozást. Ferdinánd is örömét fejezte ki a felette, hogy Zsigmondot láthatja, aki oly messze földről, oly nagy veszedelmek között jött ide és reményének adott kifejezést, hogy Zsigmond jövetele üdvös eredménnyel lesz az egyház úniójának megteremtésére. A két uralkodó hosszabb ideig maradt együtt, könnyű, befőttekből álló uzsonnát fogyasztottak el, majd Zsigmond elbúcsúzva Ferdinándtól, a királynét, leányát és Alfonso herceg feleségét látogatta meg. [...] Másnap, szeptember 22-én, vasárnap Ferdinánddal összejöttek Zsigmond, Benedek, az armagnaci gróf,[4] Garai Miklós nádor és a többi egyházi és világi nagyok. A kíséret hátramaradt, Benedek, Ferdinánd és Zsigmond egyedül tanácskoztak. A tanácskozás majdnem három óra hosszat tartott. Zsigmond előadta, hogy immár négy év óta fáradozik az egyház békéjének helyreállításán és azzal az óhajjal jött ide is a találkozásra, hogy azt megvalósítsa.”[5]

XIII. Benedeket végül nem sikerült lemondatni, de I. Ferdinánd elkötelezte magát az egyházszakadás megszüntetése mellett. Ennek eredményeit már nem érhette meg, mert a következő év áprilisában, 35 évesen meghalt. Utóda elsőszülött fia, Alfonz lett.

Gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Ez volt az utolsó aragóniai királykoronázás.
  2. L. Áldásy (1927).
  3. L. Áldásy (1927: 64).
  4. VII. Bernát (13641418) armagnaci gróf, Franciaország de facto vezetője Armagnaci Mattea (13471378) aragón trónörökösnének volt az unokaöccse. Mattea Vadász János aragón királynak (ur.: 13871396) volt az első felesége, aki pedig I. Ferdinándnak volt a nagybátyja.
  5. L. Áldásy (1927: 64–65).

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Áldásy Antal: Zsigmond király és Spanyolország (Székfoglaló értekezés), Budapest, MTA, 1927.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Ferdinánd aragóniai király témájú médiaállományokat.
Előző
Prades Margit (Régens)
Aragónia királya Aragon Arms.svg
1412 – 1416
Következő
V. (Nagylelkű) Alfonz
Előző
Navarrai Blanka (Régens)
Szicília királya Aragon-Sicily Arms.svg
1412 – 1416
Következő
I. (Nagylelkű) Alfonz
Előző
Prades Margit (Régens)
Valencia királya Escut de la Ciutat e Regne de València.svg
1412 – 1416
Következő
III. (Nagylelkű) Alfonz
Előző
Prades Margit (Régens)
Mallorca királya Armoiries Majorque.svg
1412 – 1416
Következő
I. (Nagylelkű) Alfonz
Előző
Prades Margit (Régens)
Szardínia királya Armoiries Royaume Sardaigne.png
1412 – 1416
Következő
II. (Nagylelkű) Alfonz
Előző
Prades Margit (Régens)
Barcelona grófja Aragon Arms.svg
1412 – 1416
Következő
IV. (Nagylelkű) Alfonz
Előző uralkodó:
III. Henrik
Kasztília királya
14061416 (Régens)
Kingdom of Castile Arms (no crowned).svg
Következő uralkodó:
Lancasteri Katalin