II. János kasztíliai király

II. János
Gil de Siloé: II. János síremléke, Miraflores karthauzi kolostor, Burgos
Kasztíliai király
Uralkodási ideje 1406. december 25. – 1454. július 22.
Elődje	III. Henrik
Utódja	IV. Henrik
Életrajzi adatok
Született	1405. március 6. Toro
Elhunyt	1454. július 22. (48 évesen) Valladolid
Házastársa	1) Aragóniai Mária 2) Portugáliai Izabella
Gyermekei	1.-től: Katalin Eleonóra Henrik király Mária 2.-tól: Izabella Alfonz
Édesapja	III. Henrik
Édesanyja	Lancasteri Katalin angol királyi hercegnő

II. János (1405. március 6. – 1454. július 22.), a Trastámara-házból származó kasztíliai és leóni király (1406 – 1454), III. Henrik (1379 – 1406) király fia és utóda.

Élete és uralkodása

II. János még csecsemő volt, amikor az apja meghalt. A kiskorú uralkodó felett ketten is gyámságot gyakoroltak: Az egyik az édesanyja volt, Lancasteri Katalin (1372 – 1418), a Plantagenet-házból származó Genti János lancasteri hercegnek (1340 – 1399), (III. Edward (1312 – 1377) angol király fiának) és második feleségének, Konstanciának (1354 – 1394), (I. Péter (1334 – 1369) kasztíliai és leóni király Maria de Padillától született lányának) a gyermeke. A másik a nagybátyja – apjának az öccse – volt, Antequerai Ferdinánd (1380 – 1416). (A nagybácsi onnan kapta az előnevét, hogy 1410-ben, Antequera városának bevételével, nagy győzelmet aratott a granadai mórok felett, ami XI. Alfonz király uralkodása óta a kasztíliaiak első jelentős sikere volt a mórok elleni harcban.) Legidősebb nővére, Mária pedig, aki János születéséig már egyszer a trón örököse volt, újra elnyerte a trónörökösnek kijáró Asztúria hercegnője címet, amíg meg nem született János első gyermeke (1422-ben).

A kettős gyámság azonban azzal járt, hogy a kasztíliai nemesség két részre oszlott, és a különböző érdekcsoportok konfliktusai szinte rendszeressé váltak. A nemesség belső megosztottsága azzal sem szűnt meg, hogy 1412-ben Antequerai Ferdinánd Aragónia királya lett, ő I. Ferdinánd király (1412 – 1416), az első aragóniai uralkodó a Trastámara-házból. (Trónra lépéséhez az a családi kapcsolat teremtette meg az alapot, hogy Antequerai Ferdinánd (és III. Henrik) édesanyja, I. János király első felesége, Eleonóra (1358 – 1382) királyné, IV. Péter (1319 – 1387) aragóniai király lánya, a Barcelonai-házból, az Aragóniai Királyság előző, törvényes férfiágon 1410-ben kihalt, dinasztiájából származott.)

II. János 1419-ben vált nagykorúvá, de a nemesség belső megosztottsága és konflitusai tovább tartottak. Ez is közrejátszott abban, hogy a gyenge, de művelt, az irodalmat és a tudományt pártoló, támogató uralkodó a kormányzást a kegyencére, Álvaro de Lunára (1390 körül – 1453) bízta. Álvaro de Luna két fronton is sikerrel harcolt: 1431-ben az általa vezetett kasztíliai sereg, La Higueruela mellett, nagy győzelmet aratott a granadai mórok felett, akiket maga a király, a Nasszerida-dinasztiából származó IX. Mohamed (1396 - 1454) vezetett. 1445-ben pedig Olmedo mellett, az elsőnek nevezett olmedói csatában, szintén ő volt a kasztíliai csapatok vezére, az aragóniai és navarrai sereg felett aratott győzelemnél. (A támadókat I. Ferdinánd aragóniai király két fia vezette: Aragóniai János (1398 – 1479), aki ekkor már II. János néven navarrai király (később, szintén II. János néven, Aragónia királya); és Aragóniai Henrik (1400 – 1445), Alburquerque grófja, aki a csatában kapott sebesüléseibe belehalt. (Az ő felesége egyébként Katalin (1403 - 1439) volt, II. János nővére.) A fivérek nem tudták elfogadni azt, hogy II. János kegyencének kormányzása miatt nem tudják befolyásolni a kasztíliai ügyek alakulását.)

Azonban II. János második házasságának megkötését (1447) követően a kegyencnek a királyra gyakorolt befolyása fokozatosan csökkent. (II. János második felesége Portugáliai Izabella (1428 – 1496), János (1400 – 1442), infánsnak és feleségének, Isabel de Bragançának (1402-1465) a lánya volt, az Avis-házból, Portugália királyi dinasztiájából származott.) Izabella királyné ellenszenvvel figyelte Álvaro de Luna ténykedését. 1453-ban Álvaro de Luna összejátszott egy gyilkosság elkövetőivel, és ellenfelei – többek között a trónörökös, Henrik infáns, és kegyence, Juan Pacheco (1419 - 1474), (aki később Villena márkija lett) –, meggyőzték a királyt arról, fogassa el és végeztesse ki kegyencét. II. János csak egy évvel élte túl Álvaro de Lunát.

Családja

II. János első felesége Aragóniai Mária (1396 – 1445) volt, a nagybátyjának, Antequerai Ferdinándnak és feleségének, Leonor de Alburquerquének (1374-1435) a lánya. Ebből a házasságból született fia, a már említett Henrik (1425 – 1474) infáns, aki II. János utóda lett, ő IV. Henrik kasztíliai és leóni király; valamint Katalin (1422 - 1424), Eleonóra (1423 - 1425) és Mária (1428 - 1429) nevű lányai.

II. Jánosnak a második házasságából született leánya – IV. Henrik féltestvére – Izabella (1451 – 1504) IV. Henrik halála után lett kasztíliai és leóni királynő, ő I. (Katolikus) Izabella. Férje a Trastámara – ház aragóniai ágából származó, II. (Katolikus) Ferdinánd (1452 – 1516) aragóniai király lett, I. Ferdinánd király unokája, a házasságkötés folytán V. Ferdinánd néven kasztíliai és leóni király. Ők együtt az egységes Spanyol Királyság megteremtőivé és a reconquistának – azaz, a Hispán-félsziget móroktól való visszafoglalása – befejezőivé váltak. Izabella öccse, Alfonz (1453 - 1468), Asztúria hercege, fiatalon elhunyt.

Források

• Diccionario de historia de España I-III, Madrid, 1968-1969.
• Ludwig Vones: Geschichte der Iberischen Halbinsel im Mittelalter, 711-1480. Reiche – Kronen – Regionen. Sigmaringen. Thorbecke Verlag. 1993.
• Crescencio Gallego Pellitero: Síntesis histórica de los reyes en España (Años 364-1994), Vigo, 1994.
• Britannica Hungarica Világenciklopédia, Budapest, 1994-.

Külső hivatkozások

• http://www.homar.org/genealog/
• http://www.geneall.net/H/
• http://roglo.eu/roglo?lang=es
• http://www.genmarenostrum.com/
• http://www.manfred-hiebl.de/genealogie-mittelalter/

Lásd még

• Trastámara-ház

Előző uralkodó: III. Henrik

Kasztília királya 1406 – 1454

Következő uralkodó: IV. Henrik