IV. Henrik kasztíliai király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
IV. Henrik
Enrique IV.jpg

Kasztíliai király
Uralkodási ideje
14541474
Elődje II. János
Utódja I. Johanna
I. Izabella
Életrajzi adatok
Született 1425. január 5.
Valladolid
Elhunyt 1474. december 11. (49 évesen)
Madrid
Házastársa 1. Navarrai Blanka
2. Portugáliai Johanna
Gyermekei 2. feleségétől:
Johanna (1462–1530)
Édesapja II. János
Édesanyja Aragóniai Mária

IV. (Tehetetlen) Henrik (1425. január 5.1474. december 11.), a Trastámara-házból származó kasztíliai és leóni király (1454 – 1474).

Származása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

II. János (1405 – 1454) királynak a fia és utóda. Édesanyja a király első felesége, Aragóniai Mária (1396 – 1445) volt, I. (Antequera-i) Ferdinánd (1380 – 1416) aragóniai királynak és feleségének, Leonor de Alburquerquének (1374-1435) a lánya.

Uralkodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

IV. Henrik uralma válságos időszak a két királyság történetében, annak ellenére, hogy uralkodása alatt – 1462-ben – a kasztílaiaknak sikerült Gibraltárt visszafoglalniuk a granadai móroktól. Országai anarchiába süllyedtek, a nemességen belül fegyveres konfliktusok törtek, mind a polgárok, mind a király megszenvedték az uralkodó viszálykodó kegyenceinek, két főúrnak, Juan Pacheconak, Villena márkijának és Beltrán de la Cuevának küzdelmeit.

A király 15 éves korában házasságot kötött Navarrai Blankával (1424 – 1464), a házasságot – állítólag – nem hálták el, és innen ered a király jelzője; házasságukat egyébként később a pápa érvénytelenítette. (Blanka a Trastámarai-ház aragóniai ágából származott, az apja II. János (1398 – 1479) aragóniai király (aki szintén II. János néven navarrai király volt), I. Ferdinándnak a fia; az édesanyja II. János első felesége, az Évreux-házból származó I. Blanka (13871441) navarrai királynő (akinek II. János egyébként a második férje volt).

IV. Henrik 1455-ben feleségül vette Portugáliai Johannát (1439 – 1475), az Avis-házból származó I. (Ékesszóló) Duarte (1391–1438) portugál királynak és feleségének, Aragóniai Eleonórának (1402 – 1455) a lányát. A házasságból született lányt, Johannát (1462 – 1530), La Beltraneja néven emlegették, ugyanis sokak szerint az apja valójában Beltrán de la Cueva volt.

IV. Henrik halála után Kasztíliában polgárháború tört ki. Ugyanis még IV. Henrik életében a nemesség jelentős része arra kényszerítette a királyt, hogy a lányával, Johannával szemben, féltestvérét, II. János királynak a második házasságából született lányát, Izabellát (1451 – 1504) ismerje el örököseként. A király halálakor azonban a kasztíliai nemesség egy része mégis szembefordult Izabellával, Johanna mellé állt, akinek érdekében a portugálok is beavatkoztak a küzdelembe. A polgárháború, illetve a Portugáliával folytatott harcok 1479/1480-ban Izabella győzelmével értek véget, ő lett I. (Katolikus) Izabella) kasztíliai és leóni királynő (1474 – 1504). Johanna Portugáliába vonult vissza, ott is halt meg.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Diccionario de historia de España I-III, Madrid, 1968-1969.
  • Ludwig Vones: Geschichte der Iberischen Halbinsel im Mittelalter, 711-1480. Reiche – Kronen – Regionen. Sigmaringen. Thorbecke Verlag. 1993.
  • Crescencio Gallego Pellitero: Síntesis histórica de los reyes en España (Años 364-1994), Vigo, 1994.
  • Britannica Hungarica Világenciklopédia, Budapest, 1994-.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző uralkodó:
II. János
Kasztília királya
14541474
Kingdom of Castile Arms (no crowned).svg
Következő uralkodó:
I. Izabella
és I. Johanna