Kasztíliai Mária aragóniai királyné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kasztíliai Mária
Marie Kastilie.jpg

Aragón Királyság királynéja
María de Castilla/Maria de Castella
Uralkodási ideje
1416. április. 22. – 1458. június 27.
Koronázása nem koronázták meg
Elődje Alburquerquei Eleonóra
Utódja Enríquez Johanna
Nápolyi Királyság királynéja
Maria di Trastamara
Uralkodási ideje
1442. június 2. – 1458. június 27.
Elődje Lotaringiai Izabella
Utódja Chiaromontei Izabella
Aragóniai Királyság régense
María de Castilla/Maria de Castella
Uralkodási ideje
1432. – 1458. június 27.
Elődje V. Alfonz
Utódja II. János
Kasztíliai Királyság trónörököse (Asztúria hercegnője)
María de Castilla
Uralkodási ideje
1401. szeptember 14. – 1405. március 6.
1406. december 25. – 1422. október 5.
Elődje Trastamarai Ferdinánd
Kasztíliai János
Utódja Kasztíliai János
Kasztíliai Katalin
Életrajzi adatok
Uralkodóház Trastamara-ház (Burgund-Ivreai-ház)
Teljes neve Kasztíliai Mária
Született 1401. szeptember 14.
Segovia, Kasztília
Elhunyt 1458. szeptember 7. (56 évesen)
Valencia
Nyughelye Szentháromság kolostor, Valencia
Házastársa V. Alfonz aragón király (1394/96–1458)
Gyermekei nem születtek
Édesapja III. Henrik kasztíliai király (1379–1406)
Édesanyja Lancasteri Katalin angol királyi hercegnő (1372/3–1418)

Kasztíliai Mária (Segovia, Kasztília, 1401. szeptember 14.Valencia, 1458. szeptember 7.), spanyol: María de Castilla, katalán: Maria de Castella, olaszul: Maria di Trastamara, kasztíliai és leóni királyi hercegnő, két alkalommal a Kasztíliai Királyság trónörököse és ezzel együtt az Asztúria hercegnője cím birtokosa, Aragónia, Valencia, Szardínia, Szicília és Nápoly, valamint Mallorca királynéja és Barcelona grófnéja. A Trastámara-ház kasztíliai királyi ágának a tagja. A nápolyi Anjouk révén címei között szerepelt a Magyarország királynéja titulus is.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

III. Henrik kasztíliai király és Lancasteri Katalin angol királyi hercegnő elsőszülött gyermeke. Születésétől (1401) öccse, János világra jöttéig (1405), valamint öccse trónra léptétől (1406) unokahúgának, Katalinnak a megszületéséig (1422) Kasztília trónörököse volt, és ezzel egy időben elnyerte az Asztúria hercegnője címet. 1415. június 12-én Valenciában feleségül ment elsőfokú unokatestvéréhez, Alfonz aragón trónörököshöz. 1415. szeptemberében Alfonz a betegen fekvő apja, I. Ferdinánd aragóniai király nevében az akkor Katalóniához tartozó Perpignanban fogadta az Aragón Korona országaiba érkező Luxemburgi Zsigmondot, aki azért érkezett, hogy a nagy nyugati egyházszakadás megszüntetéséhez megnyerje Hispania urát. Zsigmond 1415. szeptember 21-én szombat délután találkozott az aragón királlyal és a királyi család tagjaival, köztük Máriával is.[1] (a következő szöveg korabeli helyesírással íródott, így némileg eltér a mai változattól): „[...] Zsigmond elbúcsúzva Ferdinándtól, a királynét, leányát és Alfonso herceg feleségét látogatta meg. Beléptekor a királyi hölgyek az ajtóig mentek eléje. Zsigmond nagy tisztelettel köszöntötte őket és karját nyújtva a királynénak, helyéhez vezette. Helyet foglalva megkezdődött a társalgás. Zsigmond latinul beszélt, Alfonso herceg a tolmács szerepét vitte. A társalgás végeztével Zsigmond elbúcsúzott a hölgyektől és Alfonso kíséretében visszatért szállására.”[2]

Ferdinánd király a következő évben meghalt, és 1416. április 22-én Alfonz foglalta el a trónt, Mária pedig az Aragón Korona országainak királynéja lett. Mivel Mária királynénak nem születtek gyermekei, ezért féltékeny volt férjének ágyasaira és az azoktól született gyermekeire. Vajay Szabolcs kutatásai megerősítik, hogy Alfonznak két Ferdinánd nevű fia volt, egy idősebb Ferdinánd, aki Aragóniai Margittól, Híjar (katalánul: Híxar) bárónőjétől született, de mind a kisfiút, mind pedig az édesanyját Mária vízbe fojtatta. V. Alfonz ugyancsak Ferdinánd nevű másodszülött fiának Giraldina Carlino volt az anyja. A történeti források és irodalmak sokszor egybemosták őket, és bizonytalanság volt az anya személye körül. A tévedést éppen az okozta, hogy mindkét gyermeket Ferdinándnak hívták.[3] V. Alfonz örökösénak a származása már életében nagyon sok pletyka forrása volt, és egyesek szerint egészen a királyi családig értek a szálak, mégpedig az aragón királyné húgát, Kasztíliai Katalin villenai hercegnőt, III. Henrik kasztíliai király kisebbik lányát nevezték meg a gyermek anyjának,[4] de ez az újabb kutatások fényében nem állja meg a helyét.[3] Kasztíliai Katalin, aki V. Alfonz kisebb öccsének, Aragóniai Henrik villenai hercegnek volt az első felesége, és ugyanúgy V. Alfonz elsőfokú unokatestére volt, mint a felesége, Mária királyné, egy gyermeket biztosan világra hozott, amely szülés az ő és gyermeke életébe került 1439-ben, de ismereteink szerint ez volt az egyetlen szülése.

V. Alfonz a gyakori távollétei miatt 1432-ben kinevezte feleségét Aragónia kormányzójává az öccsével és törvényes gyermekei híján örökösével, Jánossal együtt, aki a felesége, I. Blanka navarrai királynő révén navarrai király is volt. Alfonz 1442-ben elfoglalta Nápolyt, és ettől kezdve Nápolyba tette át székhelyét. Ugyan többször is hívta feleségét, hogy jöjjön Nápolyba, Mária nem tett eleget férje kérésének. Alfonz örökölt országaiban, ahol a száli törvény miatt lányok és törvénytelen gyermekek nem örökölhettek, öccse, János volt a trónörökös, de a meghódított országában, Nápolyban a pápa beleegyezésével természetes fiát, Ferdinándot tette meg örökösévé, ami sértette Mária önérzetét.

Alfonz 1458. június 27-én Nápolyban halt meg, Mária csak két hónappal élte túl férjét. 1458. szeptember 7-én halt meg Valenciában. A valenciai Szentháromság kolostorban helyezték örök nyugalomra.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. L. Áldásy (1927: 64).
  2. L. Áldásy (1927: 64–65).
  3. ^ a b L. Vajay (1960).
  4. L. Miron (1913).

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Vajay, Szabolcs (de): Les rapports gènéalogiques hungaro-portugais au moyen âge, Braga, 1960.
  • Miron, E. L.: The Queens of Aragon: Their Lives and Times, London, Stanley Paul & Co, 1913. URL: Lásd Külső hivatkozások
  • Áldásy Antal: Zsigmond király és Spanyolország (Székfoglaló értekezés), Budapest, MTA, 1927.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kasztíliai Mária aragóniai királyné témájú médiaállományokat.


Előző
Alburquerquei Eleonóra
Aragónia királynéja Aragon Arms.svg
1416 – 1458
Következő
Enríquez Johanna
Előző
Alburquerquei Eleonóra
Valencia királynéja Escut de la Ciutat e Regne de València.svg
1416 – 1458
Következő
Enríquez Johanna
Előző
Alburquerquei Eleonóra
Mallorca királynéja Armoiries Majorque.svg
1416 – 1458
Következő
Enríquez Johanna
Előző
Alburquerquei Eleonóra
Szardínia királynéja Armoiries Royaume Sardaigne.png
1416 – 1458
Következő
Enríquez Johanna
Előző
Alburquerquei Eleonóra
Barcelona grófnéja Aragon Arms.svg
1416 – 1458
Következő
Enríquez Johanna
Előző
Alburquerquei Eleonóra
Szicília királynéja Aragon-Sicily Arms.svg
1416 – 1458
Következő
Enríquez Johanna
Előző
Lotaringiai Izabella
Nápoly királynéja Armoiries Anjou Jérusalem.svg
1442 – 1458
Következő
Chiaromontei Izabella
Előző
V. Alfonz
Aragónia királya Aragon Arms.svg
1432 – 1458 (Régens)
Következő
II. János
Előző
Alburquerquei Eleonóra
Empúries grófnéja Empúries.gif
1416 – 1436
Következő
Idősebb Kasztíliai Katalin
Előző
Trastamarai Ferdinánd
Kasztíliai János
Asztúria hercege Coat of Arms of the Heir of the Crown of Castile 13th-16th Centuries.svg
1401 – 1405
1406 – 1422
Következő
Kasztíliai János
Ifjabb Kasztíliai Katalin